Technológiai áttörés vagy csalódás? Dr. Szalay Zsolt előadása a XIII. Regionális Autóipari Beszállítói Konferencián

Több mint 270 autóipai vezető és szakember részvételével október 1-én tartották a budapersti  Aquaworld Resort-ban a XIII. Regionális Autóipari Beszállítói Konferenciát, a szakma egyik legnagyobb hazai éves rendezvényét. A konferencián az iparág jelentős szereplőinek magas rangú képviselői mellett Dr. Szalay Zsolt a Gépjárműtechnológia Tanszékének vezetője is előadást tartott. Az elhangzottakból világosan kirajzolódott az autonóm járművek terén tapasztalt technológiai fejlődés, valamint a jövő közlekedési rendszereit övező kihívások sokrétűsége. Dr. Szalay Zsolt előadása a részvevői visszajelzések alapján -maximális értékeléssel – a konferencia legsikeresebb, legnépszerűbb programja volt.

Várakozások és a valóság közötti szakadék

Dr. Szalay Zsolt beszéde elején felidézte a 2007-es Európai Bizottsággal való találkozást, amikor még csak óvatos elutasítással fogadták az autonóm járművek lehetőségét. Azóta az iparági várakozások nagyot változtak: 2017-ben még sokan azt jósolták, hogy hamarosan már senkinek sem lesz szüksége jogosítványra. 2024-ben viszont az autonóm járművek még mindig nem jelentek meg széles körben a közutakon. Dr. Szalay rámutatott, hogy a technológiai fejlődés mellett a jogszabályi és társadalmi kihívások is akadályozzák az autonóm járművek elterjedését.

Az autonóm járművek szintjei: hol tartunk most?

Az autonóm járművek fejlődését Dr. Szalay Zsolt az SAE (Amerikai Automérnökök Egyesülete) szabványai alapján értékelte, bemutatva a hat szintet, amelyek a nulla automatizáltságtól a teljesen önálló vezetésig terjednek. A technológiai fejlődés jelenlegi állását az úgynevezett „csalódottság szakaszaként” írta le, ahol az előzetes hype után kiderült, hogy a technológia és a szabályozási környezet még nem érett meg a széles körű bevezetésre.

Szoftver a középpontban: a jövő a Software Defined Vehicle-é

Dr. Szalay Zsolt kiemelte, hogy a modern járműfunkciók több mint 90%-a már szoftver alapú. Az autógyártók és a technológiai óriások között kialakuló verseny középpontjában a szoftverrel meghatározott járművek (Software Defined Vehicles) állnak, amelyek nemcsak technológiai eszközökként, hanem komplex mobilitási rendszerekként működnek. „A jövő járművei már nem egyszerű mechanikai szerkezetek, hanem integrált szoftveres rendszerek lesznek” – fogalmazott Dr. Szalay Zsolt.

Az autonóm járművek társadalmi és jogi kihívásai

Az autonóm közlekedés egyik legnagyobb kihívása a biztosítási kérdések kezelése. Dr. Szalay szerint az autonóm járművek esetében a felelősségvállalás eltolódik az egyéni vezetőktől a gyártók felé, ami alapvető változást jelenthet a biztosítási piac működésében. Emellett hangsúlyozta, hogy bár az autonóm járművek csökkenthetik a közúti balesetek számát, új típusú baleseti helyzetek is kialakulhatnak, amelyeket az emberi sofőrök másként kezelnének.

Innováció az egyetemi és ipari együttműködésekben

Dr. Szalay Zsolt előadásának zárásaként az egyetemi kutatás és az ipari innováció szoros együttműködésének fontosságáról beszélt. A BME célja, hogy világszínvonalú kutatási eredményeit közvetlenül beépítse az oktatásba és az ipar számára is hasznosíthatóvá tegye. Kiemelte a tanszékük által alapított spin-off cégeket, mint például a DriveByCloud és iMotionDrive, amelyek úttörő megoldásokat kínálnak az autonóm közlekedés és a járműirányítás területén.

Az autonóm járművek útja: hosszan tartó fejlődés előtt állunk

Dr. Szalay Zsolt realisztikusan fogalmazott az autonóm közlekedés jövőjével kapcsolatban: „A technológia, a jogszabályi keretek és a társadalmi elfogadottság még mindig kihívásokkal küzd, de az évtized végére elérhetjük, hogy autópályákon már részben önvezető járművekkel közlekedhessünk.” Előadásával arra hívta fel a figyelmet, hogy bár az autonóm járművek bevezetése lassabb a vártnál, a folyamatos kutatás, fejlesztés és innováció eredményeként egy fenntarthatóbb és biztonságosabb közlekedési jövő alapjai már most is formálódnak.

A rendezvényen bemutattuk BME Formula Racing Team versenyautóját, amely a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem hallgatóinak tervei alapján készült, és a Formula Student nemzetközi versenysorozatra építették. A csapat mind az elektromos, mind az önvezető kategóriában versenyez, így a legújabb technológiák terén is kiemelkedő teljesítményt nyújt.

A Formula Student sorozatban évente világszerte közel 600 egyetemi csapat méri össze erejét az általuk tervezett és épített autókkal. Magyarország első Formula Student csapata, a BME FRT, évek óta meghatározó szereplője ennek a versenynek. Céljuk, hogy folyamatosan innovatív megoldásokkal gazdagítsák a versenyautóik tervezését és építését, ezáltal hozzájárulva a jövő mobilitási technológiáinak fejlődéséhez. A csapat tagjai különböző mérnöki és gazdasági szakirányokon tanulnak, és a projekt révén értékes gyakorlati tapasztalatokat szereznek.

 

A konferencián bemutatott fejlesztésekhez kapcsolódó kutatást az Európai Unió támogatta az Autonóm Rendszerek Nemzeti Laboratórium (RRF-2.3.1-21-2022-00002) keretében.