Dr. Török Árpád, a BME Gépjárműtechnológia Tanszék tudományos főmunkatársa és a Biztonságtechnológia Kutatócsoport vezetője bekerült abba a 60 kiválasztott mérnökből álló nemzetközi csapatba, akik részt vehettek az EU–US Frontiers of Engineering szimpóziumon Bordeaux-ban.

A rangos eseményt az Európai Alkalmazott Tudományok, Technológiák és Mérnöki Akadémiák Tanácsa, valamint a Francia Mérnöki és Technológiai Akadémia rendezte az Amerikai Nemzeti Mérnökakadémiával együttműködésben, a The Grainger Foundation támogatásával.

A Frontiers of Engineering program az Egyesült Államok és Európa legígéretesebb, pályájuk közepén járó mérnökeit hozza össze, hogy megosszák egymással a legújabb technológiai és tudományos fejlesztéseket, és előmozdítsák a nemzetközi, interdiszciplináris együttműködéseket. Az idei rendezvény fő témái a kriptorendszerek és a blokklánc-technológia új korszaka, a jövő vezeték nélküli kommunikációs rendszerei, a polimerek körforgásos gazdasága, valamint az orvosi és biotechnológiai eszközök internetes hálózata voltak.

Dr. Török Árpád részvétele nemcsak személyes szakmai elismerés, hanem a BME Gépjárműtechnológia Tanszék és a Biztonságtechnológia Kutatócsoport nemzetközi kutatói jelenlétének rangos visszaigazolása is.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépjárműtechnológia Tanszéke és az Autonóm Rendszerek Nemzeti Laboratórium (ARNL) közös szakmai találkozót tartott 2025. október 7-én, amelyen a tanszék kiemelt ipari partnerei mutatták be a velük folytatott együttműködések eredményeit és jövőbeli irányait. Az esemény online is követhető volt középiskolai diákok, tanárok, BME-hallgatók és kutatók számára.

A rendezvény célja egyértelmű volt: szemléltetni, hogyan válik a laboratóriumi kutatás ipari alkalmazássá, és milyen konkrét hozadékai vannak az egyetemi és vállalati együttműködéseknek a járműipar és a közlekedési infrastruktúra területén.

„A kutatás akkor válik igazán értékessé, ha hatással van a világra – ha az egyetemi tudás beépül az ipari gyakorlatba, és azon keresztül a társadalom mindennapjaiba is.”

– mondta köszöntőjében Dr. Szalay Zsolt, a BME Gépjárműtechnológia Tanszék vezetője és az Autonóm Rendszerek Nemzeti Laboratórium szakmai vezetője.

Az együttműködés ereje – az ipar szemszögéből

A találkozón hat vállalat vezetői és szakértői osztották meg tapasztalataikat a BME-vel közösen végzett munkáról.

Kemler András, a Robert Bosch Kft. műszaki területekért felelős ügyvezető igazgatója, előadásában arra mutatott rá, hogyan segítik a közös kutatások – például a Ground Truth Cross-Validation és az Intelligent Traffic Sensing System fejlesztések – az autonóm rendszerek valós tesztelését és ipari bevezetését.

Gyurkó Zoltán, a Knorr-Bremse Fékrendszerek Kft. kutatás-fejlesztési csoportvezetője a járműrendszerek kiberbiztonságáról és a mesterséges intelligencia szerepéről beszélt. Bemutatta azokat az eszközöket és módszereket – mint az AI-alapú TARA vagy a „smart fuzzer” fejlesztések –, amelyek a biztonságos fejlesztési ciklusokat támogatják.

Mike Sasena, a MathWorks Automotive Product Managere, videóüzenetben köszönte meg a BME Automated Drive Lab-bel való együttműködést, amelynek eredményeként a ZalaZONE három digitális pályaeleme bekerült a MATLAB és Simulink szoftverek legújabb verziójába. Így ezek a valósághű környezetek világszerte elérhetők a fejlesztők és kutatók számára.

Radnai Róbert, az SMR Automotive Mirror Technology Hungary mérnöki alelnöke az SMR innovációs ökoszisztémáját mutatta be, kiemelve a szenzorfúziós és kiterjesztett valóság (AR) technológiák szerepét, valamint a formálisan verifikált modellek fontosságát a biztonságos járműrendszerek fejlesztésében.

Karászi Zoltán, a QTICS Group igazgatósági elnöke az autóipari megfelelőség-értékelés és kiberbiztonsági tanúsítás területéről hozott példákat. Az ARNL és a BME-vel közösen végzett munkák révén a magyar mérnöki tudás már az ENSZ R155, R156 és R157 szabványokhoz kapcsolódó nemzetközi homologizációs folyamatokban is érvényesül.

Végül Szilvai József Attila, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. vezérigazgatója a digitális közútkezelés szemléletváltásáról beszélt. Előadásában bemutatta az M1–M7 autópálya közös szakaszán megvalósuló digitális iker és Central System fejlesztéseket, amelyek a valós idejű forgalomfigyelés és a térinformatikai adatok integrált felhasználásának úttörő példái.

A program zárásaként a résztvevők egy VR-alapú demonstrációban is bepillantást nyerhettek a Central System és az M1–M7 autópálya közös szakaszán megvalósított digitális iker működésébe.
A valós idejű közlekedési adatokra épülő, interaktív virtuális élmény látványosan mutatta meg, hogyan válik a kutatás eredménye egy olyan fejlesztési platformmá, amely a jövő biztonságos és intelligens közlekedését szolgálja.

Amikor a kutatás kézzelfoghatóvá válik

Az előadásokból egyértelműen kirajzolódott, hogy a BME és ipari partnerei közös fejlesztései túlmutatnak a laboratórium falain: valódi rendszerekben, termékekben és szolgáltatásokban öltenek testet. A digitális iker, a kiberbiztonsági validáció és a ZalaZONE virtuális pályaelemei mind olyan innovációk, amelyek egyszerre szolgálják a tudományos fejlődést és az ipar versenyképességét.

A szakmai program után a vendégek személyesen is folytatták az eszmecserét, amely alkalmat adott az új együttműködési lehetőségek feltérképezésére és a jövőbeli közös irányok kijelölésére.

A közös munka folytatódik

A BME Gépjárműtechnológia Tanszék és az Autonóm Rendszerek Nemzeti Laboratórium köszönetet mond valamennyi előadónak –
Kemler Andrásnak (Bosch), Gyurkó Zoltánnak (Knorr-Bremse), Mike Sasenának (MathWorks), Radnai Róbertnek (SMR), Karászi Zoltánnak (QTICS) és Szilvai József Attilának (Magyar Közút) –
a magas színvonalú, gondolatébresztő előadásokért.

A rendezvény újabb bizonyítéka volt annak, hogy a tudományos kutatás és az ipari innováció találkozásából születnek azok a megoldások, amelyek valódi hatást gyakorolnak a technológiai fejlődésre – és rajta keresztül mindannyiunk jövőjére.

Okos infrastruktúra és autonóm mobilitás a hazai kutatások fókuszában

Budapest, 2025. szeptember 23. – A magyar autóipari és közlekedéstechnológiai fejlesztések stabil helyet biztosítanak Magyarország számára az intelligens mobilitási kutatások nemzetközi élvonalában. Emellett alapvetően hozzájárulnak a hazai mérnökképzés magas színvonalának fenntartásához – hangzott el a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Gépjárműtechnológia Tanszékének a Magyar Közút Nonprofit Zrt-vel együttműködésben megtartott sajtótájékoztatóján.

Az eseményen részt vevő szakemberek bemutatták azokat a BME által végzett fejlesztéseket, amelyek a hamarosan záruló Autonóm Rendszerek Nemzeti Laboratórium projekt keretében valósultak meg, több esetben nemzetközi iparági és tudományos érdeklődést is generálva. Ezek egyik kiemelkedő eleme az M1–M7 autópálya közös szakaszán, a Magyar Közúttal együttműködésben létrehozott digitális rendszer, amely amellett, hogy világviszonylatban is kiemelkedő fejlesztés, egyben egyedülálló tesztkörnyezet is az autóipari fejlesztők számára.

Nagy Bálint, az Építési és Közlekedési Minisztérium államtitkára a rendezvényen elmondta:

„Jelentős lépésnek tartom a hazai közlekedéskutatásban ezt a projektet, hiszen a BME Gépjárműtechnológia Tanszéke és a Magyar Közút Nonprofit Zrt. évek óta tartó együttműködése a világ legintelligensebb útszakaszát eredményezte. Az ilyen tevékenységek amellett, hogy hasznosak a hazai gazdaság számára, jelentősen támogatják a mérnökképzés és -utánpótlás folyamatait is. Az ehhez hasonló magas színvonalú kutatásoknak és nemzetközi együttműködéseknek köszönhető, hogy jövőre Magyarország lehet a házigazdája a Transport Research Arena 2026 rendezvénynek, ami Európa egyik legjelentősebb K+F konferenciája.”

Dr. Charaf Hassan, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektora szintén kiemelte, hogy a projekt nem csak a közlekedés jövőjét formálja, hanem a mérnökképzést is.

„Hallgatóink a legmodernebb infrastruktúrán tanulhatják meg a valós idejű adatelemzés, a mesterséges intelligencia és az autonóm járműtechnológiák gyakorlati alkalmazását. Ez a tudás biztosítja, hogy Magyarország továbbra is a mobilitási innováció élvonalában maradjon.”

Dr. Szalay Zsolt, a BME Gépjárműtechnológia Tanszék tanszékvezető docense részletezte a jelenleg is zajló főbb fejlesztési projekteket, amelyek között egyebek mellett megtalálható a szélvédőn megjelenített kijelzők új generációja, különféle forgalomszabályozási rendszerek, csúszás közben is kontrollált önvezető funkció kifejlesztése csakúgy, mint különféle forgalomszabályozási rendszerek és teleoperációs módszerek kidolgozása, valamint a mesterséges intelligencia felhasználása a mobilitás legkülönfélébb területein. Dr. Szalay Zsolt beszéde végén kiemelte:

„Meggyőződésem, hogy a közlekedés biztonságát és hatékonyságát a jövőben az intelligens járművek és az intelligens infrastruktúra együttműködése garantálja. A budaörsi autópályaszakasz fontos lépés e lehetőség megteremtésében, és megmutatja, hogyan készíthetjük elő az utat az ilyen rendszerek valós forgalmi alkalmazásához.

Szilvai József Attila, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. vezérigazgatója szintén az okosautópálya-fejlesztés jelentőségét hangsúlyozta:

„A BME és a Magyar Közút munkatársai elsőként dolgoztak ki olyan gyakorlati megoldást, amellyel megteremtették az alapjait a digitális közútkezelésnek. A kutatásban részt vevőknek köszönhetően a világ intelligens közútkezeléssel foglalkozó szakemberei most hazánkra figyelnek, mivel a fejlesztéssel az önvezető és a hálózatba kapcsolt közlekedés is profitál, az utak biztonságosabbá, az utazások kiszámíthatóbbá válnak mindenki számára.”

Az M1-M7 okosautópálya-szakasz:

Az Eureka Central System projekt keretében, a Magyar Közút és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) együttműködésében megvalósuló fejlesztés részeként a Magyar Közút munkatársai az M1-M7 autópálya mintegy 800 méternyi budaörsi szakaszán 39 különböző szenzort helyeztek el, amelyek valós időben figyelik a járművek mozgását a kijelölt útszakasz mindkét oldalán, az így keletkezett információkat pedig folyamatosan továbbítják a cég adatközpontjában elhelyezett szuperszámítógépbe.

A BME Gépjárműtechológia Tanszékének munkatársai elvégezték a kihelyezett műszerek (radarok, lézeralapú távérzékelők /LIDAR/, hőkamerák, és különböző látószögű optikai kamerák) kalibrálását, valamint kidolgozták és betanították azokat a mesterségesintelligencia-alapú modelleket, mely tevékenységek eredményeként mára a rendszer képessé vált előállítani a kijelölt útszakasz teljes digitális leképezését.

Ebben a „digitális iker” néven futó rendszerben valós időben jelenik meg az autópálya összes tereptárgya, valamint az ott közlekedő valamennyi jármű is. Ez a digitális iker alkalmas arra, hogy olyan információkkal is ellássa a közlekedésben résztvevőket, amelyeket az adott járművek saját szenzorok hiányában, vagy elhelyezkedésük miatt képtelenek szolgáltatni, ugyanakkor ideális lehetőséget teremt a vezetőtámogató vagy önvezető rendszerek tesztelésére is.

Kína legfejlettebb intelligens közlekedési rendszereit vizsgálta meg a BME Gépjárműtechnológia Tanszékének három kutatója, és egyértelmű tapasztalatot hoztak haza: az M1-M7 autópályán működő digitális iker technológia pontosságban és időbeli késleltetésben is meghaladja a Kínában látott rendszereket. A BME által kifejlesztett megoldás a világ jelenlegi legfejlettebb okosútszakaszát valósította meg.

„Világ legokosabb autópályaszakasza” – Kínában is elismerték a magyar fejlesztés egyedülállóságát

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépjárműtechnológia Tanszékének három kutatója – Dr. Szalay Zsolt tanszékvezető, Dr. Rövid András és Vincze Zsolt – 2025. júliusában átfogó tanulmányutat tett Kínában és Hongkongban. A látogatás célja az volt, hogy első kézből ismerjék meg a kínai intelligens közlekedési infrastruktúra fejlesztéseit, valamint elmélyítsék a City University of Hong Kong és a BME közötti együttműködést.

A látogatás egyik legfontosabb tanulsága, hogy – bár kínai okosutak kiterjedése jelentősen nagyobb a mi demonstrációs szakaszunknál – a magyar M1-M7 okosútszakaszon megvalósított digitális iker alapú rendszer fejlettsége – különösen pontosság és késleltetés tekintetében – felülmúlta még a Kínában látott technológiákat is. A kínai szakértők elismerően nyilatkoztak, és több helyszínen is kijelentették: a céljuk az, hogy elérjék azt a technológiai szintet, amelyet Magyarország már megvalósított.

Ez a visszajelzés megerősíti: a BME által fejlesztett M1-M7 szakasz nemcsak európai, hanem globális viszonylatban is a legfejlettebb intelligens közúti rendszer. Joggal nevezhetjük így: a világ legokosabb autópályaszakasza.

Hongkong: teleoperációs áttörés és nemzetközi innovációs programok

A City University of Hong Kong meghívására érkezett delegáció megerősítette a meglévő kutatási együttműködést. Az ottani teleoperációs rendszerhez a BME által fejlesztett technológiát használják, mely esetében sikerült most a válaszidőt lokális szerverrel 10 milliszekundum alá csökkenteni – ez világviszonylatban is rendkívül alacsony késleltetés. Az M1-M7 okosút fejlesztési tapasztalatai is nagy figyelmet kaptak, és két új közös projektötlet is körvonalazódott.

A CityU vezetői – köztük az innovációért és vállalkozásfejlesztésért felelős alelnök, Michael Yang professzor és Johnny Ho professzor – bemutatták a HKtech300 programot, amely a kutatásalapú technológiai start-upokat támogatja indulásként 40 millió forint értékű befektetéssel. A programba külföldi partnereket is várnak, és a BME bevonása is napirenden van – akár közösen benyújtott szabadalmak formájában.

BYD, Tsinghua, CICV – Kína technológiai csomópontjai

A BYD shenzheni központjában Luo Zhongliang alelnök és a magyarországi gyár leendő igazgatója megerősítették, hogy a budapesti K+F bázisra MSc és PhD hallgatókat keresnek, és nyitottak egy, a BME által felvázolt közös együttműködési program elindítására is.

A pekingi National Intelligent Connected Vehicle Innovation Center (CICV) szakértői elismeréssel fogadták az M1-M7 szakaszon megvalósított technológiai megoldásokat, kijelentve: céljuk ezek elérése. A Tsinghua Egyetemen Dr. Szalay Zsolt előadását követően különösen nagy érdeklődés övezte a digitális iker és az autonóm driftelés témakörét – a kínai professzorok szerint e téren is egyedülálló a magyar megközelítés.

Valós forgalmi tesztek és mesterséges intelligencia – tapasztalatok több kínai városból

A BME kutatói Pekingben és Suzhou-ban olyan fejlesztéseket láttak, ahol önvezető járművek már valós közúti forgalomban közlekednek – többek között buszok és shuttle járművek, amelyek hol saját szenzoraikra, hol pedig az intelligens infrastruktúra információira támaszkodtak. Suzhou-ban a látott digitális ikermodell volt a legfejlettebb a kínai példák közül – azonban még ezt is meghaladja a magyar M1-M7 rendszere.

Chongqing és Seres Automotive: jövőformáló mérnökképzés és autonóm luxusjárművek

A Chongqing University laboratóriumaiban a földi, légi és vízi járműautomatizálás élvonalát, míg a Seres Automotive gyárában a Huawei technológiáival felszerelt AITO luxusautók gyártását mutatták be. Az M9 csúcsmodellel tették meg a gyárkapu és a repülőtér közti huszonöt perces autonóm utat, mely során két váratlan közlekedési helyzettel is sikeresen megbirkózott a rendszer.

Nemzetközi tapasztalat, hazai siker – a BME rendszere referenciává vált

A kínai tanulmányút egyértelmű visszajelzése: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen kifejlesztett digitális iker alapú rendszer nemcsak helytállt a világ legfejlettebb okosút megoldásaival szemben, hanem azokat meg is haladta. Az M1-M7 szakasz fejlesztése nemzetközi referenciává vált – és joggal viselheti a címet: a világ legokosabb autópályaszakasza.

Az elindított és tervezett együttműködések, valamint a magyar megoldások nemzetközi elismerése hozzájárulhat ahhoz, hogy hazánk a jövő mobilitásának egyik meghatározó szereplőjévé váljon.

2025 nyarán ismét megrendezésre került a BME Gyerekegyetem, amely idén is izgalmas előadásokkal és programokkal várta a 8–14 éves korosztály érdeklődő tagjait. A résztvevők egyik legnépszerűbb eseménye Dr. Szalay Zsolt előadása volt, aki a BME Gépjárműtechnológia Tanszékének vezetőjeként, valamint a BME Automated Drive kutatócsoport vezetőjeként tartott interaktív, látványos prezentációt az önvezető járművek fejlődéséről és jövőjéről.

A fiatal közönség figyelme az első perctől kezdve érezhető volt: a technológiai újdonságokat bemutató képek, animációk és példák valódi kíváncsiságot váltottak ki a hallgatóságból. Az előadás végén a gyerekek körbeállták az előadót, és egymás után tették fel kérdéseiket – sokan közülük meglepően érett gondolatokat fogalmaztak meg a közlekedés jövőjéről, a mesterséges intelligenciáról vagy éppen az önvezető rendszerek megbízhatóságáról.

„Számomra ez minden évben igazi feltöltődés. Jó látni, hogy mennyi tehetség és nyitottság van ebben a korosztályban. Ezek az élmények mindig megerősítenek abban, hogy érdemes időt és figyelmet fordítani a legfiatalabb generációkra” – mondta Dr. Szalay Zsolt.

Az előadás nem először szerepelt a Gyerekegyetem programjában – Szalay Zsolt évek óta résztvevője az eseménynek, és elkötelezett híve annak, hogy a műszaki tudományokat már gyerekkorban közelebb hozzuk a fiatalokhoz. A visszajelzések alapján idén is sokan tértek haza új gondolatokkal, inspirációval – és talán a későbbi műegyetemi évek első benyomásaival.

Reméljük, hogy a résztvevők közül sokan a jövőben egyetemi hallgatóként térnek vissza a BME falai közé – akár éppen a Gépjárműtechnológia Tanszék hallgatójaként.