A Safety First! verseny döntőjében minden évben különleges találkozásokra kerül sor: fiatal mérnökjelöltek prezentálják ötleteiket, projektjeiket olyan szakértőknek, akik nap mint nap a jövő autóiparán dolgoznak. Idén is több ipari partnerünk fogadta el a meghívást a zsűribe – köztük Jenei Réka, a Robert Bosch Kft. kiberbiztonsági szakértője, aki immár második alkalommal vett részt a versenyen.

Kétrészes sorozatunk első cikkében az ő benyomásait, tapasztalatait olvashatjuk a döntőről és a fiatalokban rejlő potenciálról.

Friss ötletek, valós kihívásokra

„Az idei verseny, csakúgy mint a tavalyi, magas színvonalat képviselt mind a szervezés, mind a bemutatott munkák tekintetében” – kezdte Réka. Különösen örömtelinek tartotta, hogy az idei mezőnyben több olyan projekt is szerepelt, amely kifejezetten a kiberbiztonság területére kínált innovatív megoldásokat – számára ez szakterületként is személyes fontosságú.

A döntőben látott témák és megközelítések jól tükrözték az autóipar aktuális helyzetét: „A bemutatott munkák nagyon jól reflektáltak az ipar jelenlegi problémáira, hiányosságaira, és több esetben fejlődési vagy optimalizálási lehetőségeket is bemutattak.”

Nemcsak verseny, hanem valódi tanulási helyzet

A verseny értékét ipari szempontból is sokrétűnek látja. A résztvevőknek aktív kutatómunkára, szabványok és technikai peremfeltételek ismeretére van szükségük, emellett képesnek kell lenniük arra, hogy ötleteiket világosan, meggyőzően mutassák be. Ez a prezentációs helyzet sokban hasonlít a vállalati befektetői tárgyalások dinamikájához – így a verseny egyfajta életszerű tréninget is jelent a hallgatók számára.

„A verseny több területen is kínál fejlődést, amit a hallgatók akár a mindennapi munkájuk során is alkalmazhatnak” – hangsúlyozza Réka.

Figyelemre méltó elköteleződés

Kíváncsiak voltunk arra is, akadt-e olyan hallgató, akivel akár munkatársként is szívesen együtt dolgozna a jövőben, illetve olyan projekt, amely különösen inspirálónak tűnt számára. Válasza így hangzott: „Véleményem szerint már önmagában az is figyelemre méltó, ha valaki jelentkezik egy ilyen versenyre. Ez ugyanis nem része a kötelező tananyagnak, hanem egy olyan önként vállalt plusz kihívás, amely időt, energiát és elköteleződést igényel a pályázó részéről.”
A döntőbe bejutott pályaművek mögött valódi szándék, érdeklődés és munka áll – ez Réka szerint már önmagában is kiemeli a versenyzőket. „Bármelyikükkel szívesen dolgoznék együtt a jövőben.”

Hasznos tanács a következő év versenyzőinek

A jövő évi indulóknak azt tanácsolja, hogy ne féljenek jelentkezni, mert minden projekt értéket hordoz. Ugyanakkor kiemelte, hogy a dokumentáció és a prezentáció megjelenése is fontos: „Zsűriként ezekre a szempontokra is figyelünk, hiszen egy projektnek nemcsak a tartalma, hanem az előadásmódja is meggyőző kell legyen.”

Híd az ipar és az egyetem között

A zsűrizés Réka számára nemcsak szakmai feladat volt, hanem valódi inspiráció is: „Számomra nagy megtiszteltetés, hogy idén is a szakmai zsűri tagja lehettem. Ez a lehetőség alkalmat adott arra, hogy találkozzak a jövő tehetséges mérnökeivel, és betekintést nyerhessek új, innovatív irányokba mind a safety, mind a security területén.”

Az ipari szereplők részvétele Réka szerint kulcsszerepet játszik abban, hogy a felsőoktatás még jobban reflektálhasson a valós piaci kihívásokra: „Az ilyen jellegű együttműködések egyfajta hidat teremtenek az ipar és az oktatás között – ahol mindannyian tanulhatunk a másiktól.”

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Autonóm Rendszerek Nemzeti Laboratóriuma az autonóm járművek kutatásának legújabb eredményeit tette közérthetővé és inspiratívvá a középiskolások számára egy online ismeretterjesztő anyagra épülő tudáspróbával és egy ehhez kapcsolódó, páratlan lehetőséget nyújtó egyetemi látogatással. Az országos középiskolai kvízverseny legjobb kitöltői egy különleges élménynap keretében kaptak bepillantást a mögöttes technológiákba, laboratóriumokba és gondolkodásmódba. A nap során készült interjúkból kiderül: a fiatalokat nemcsak az élő bemutatók kápráztatták el, hanem a mélységi tudás és a hiteles szakmai megszólalók is valódi inspirációt jelentettek.

„Fontos, hogy a gyerekek hiteles forrásból halljanak ezekről a technológiákról”

A veszprémi Padányi Katolikus Iskola tanára, Petrohainé Rostás Csilla a rendezvény után beszélt tapasztalatairól, a diákok érdeklődéséről és a digitális jövő pedagógiai kihívásairól.

„Az érdeklődés nagyon nagy az autonóm járművek iránt” – kezdi a veszprémi Padányi Katolikus Iskola pedagógusa, Petrohainé Rostás Csilla. Mint elmondta, az iskolájában már a tanártájékoztató előadás után beszélgettek a diákokkal a bemutatott anyagról, ami szemmel láthatóan nagy hatással volt rájuk. „Beszéltünk a háttéranyagokról is, amik már akkor is érdekesek voltak számukra, és persze maga a kvízjáték is, amelyben nem mindig egyetlen jó válasz a jó válasz – ez is elgondolkodtatta őket.”

Mint mondta, az iskolájukból sokan töltötték ki a tesztet, és nagy öröm volt, hogy három diákjuk is bejutott a rendezvényre. „Örültek neki, mert érezték, hogy ez egy komoly meghívás, egy igazi lehetőség.”

Pedagógusként is inspirálónak érezte a napot. „Nagyon érdekes volt látni, hogy milyen részletes, valós tapasztalatokon alapuló tudást kapunk. Tényleg első kézből, belülről mutatták meg, hogy hol tart most ez a terület.”

A rendezvény szakmai színvonala megerősítette saját pedagógiai szemléletét is. „Motiváló volt, mert megerősített abban, hogy amikor a digitális jövőről beszélek a diákoknak, akkor jó irányba haladok. De azt is látom, hogy még több csapatmunka, még több információ, még több inspiráció kell, mert a gyerekek tájékozottsága még nem elég széleskörű.”

Fontosnak tartja, hogy a diákok hiteles forrásból halljanak az autonóm technológiákról. „Sok szenzációhajhász anyag jelenik meg a médiában, de valóban értelmes, hiteles képet csak ilyen alkalmakon kapnak a gyerekek. Ezért lenne jó, ha rendszeresebben is lenne ilyen program.”

Arra is felhívta a figyelmet, hogy az autonóm járművek fejlesztése nemcsak a mérnökök pályája lehet. „Nagyon fontos, hogy lássák: ha valakit a jog érdekel, akkor nemcsak ügyvéd lehet, hanem foglalkozhat az autonóm rendszerek jogi hátterével is. Szeretném, ha a tanítás világában több figyelem jutna ezekre a határterületekre is.”

A társadalmi elfogadás kérdését is fontosnak tartja. „Hogyan éli meg a társadalom, hogy már nemcsak emberek vezetnek autót? Ez pszichológiai és szociológiai értelemben is izgalmas kutatási téma.”

A rendezvényt zárva köszönetet mondott az előadásokért, és megosztott néhány javaslatot is: „Nagyon jó lenne, ha a diákok gyakrabban találkoznának hiteles szakemberekkel, akik nemcsak előadásokat tartanak, hanem valóságos képet is adnak arról, hogy mire van szükség. Az ilyen alkalmak a tanároknak is segítenek pontosabban látni, hogyan érdemes motiválni a diákokat. Ha tudnánk, hogy a bejövő egyetemistáknál mik a legnagyobb lemaradások, akkor mi is jobban tudnánk segíteni.”

Zárásként hozzátette: „A kvíz is nagyon jó volt, és most már gondolkodunk azon, hogy valamilyen formában mi is kipróbáljuk a Tudományos Diákköri munka lehetőségét.”

A jövő közeli világa testközelből: Diákok benyomásai az ARNL középiskolai tudásjátékának zárórendezvényéről

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Autonóm Rendszerek Nemzeti Laboratóriumának középiskolai kvízversenye nem csupán egy online tudáspróba volt, hanem egy lehetőség arra, hogy a legjobban teljesítő diákok első kézből tapasztalhassák meg, mit jelent ma a jövő autóipari technológiáin dolgozni. A rendezvényen készült interjúkról kiderül: a fiatalokat nemcsak az élő bemutatók kápráztatták el, hanem a mély tudás és a hiteles szakmai megszólalók is valódi inspirációt jelentettek.

Marton-Bódi Márton (Szent Mór Iskolaközpont, Pécs) már a kvízre is az elektronika és műszaki érdeklődése miatt jelentkezett. „Érdekelt az önvezetés meg a mesterséges intelligencia, de ilyen részletesen még nem ismertem ezeket a rendszereket.” A nap végén pedig már az AI működéséről és az autók felépítéséről mesélt izgatottan.

Bánhelyi Zsombor (Ady Endre Gimnázium) „inspirálónak” érezte a programot. „Az előadások nagyon tetszettek, főleg az érzékelők működésének magyarázata. Olyan részleteket is megértettem, amit korábban nem is láttam.” A meghívás meglepetésként érte, és különösen örült, hogy részt vehetett a programban.

Vincze-Pál András (Budapest Fasori Evangélikus Gimnázium) már most is a BME-re készül. Számára nemcsak a tartalom, hanem a környezet is meghatározó volt: „Nagyon erős benyomást tett rám a kutatási színvonal, a technológia jelenléte. Látszik, hogy itt valóban a jövőn dolgoznak.”

A Bánki Donát Technikum diákpárosa, Bognár Kristóf és Mendrei-Benkő Gergely online oktatás keretei között kapták feladatul a kérdőívet, és egyből belevágtak. Mindkettőjüknek a mesterséges intelligencia volt a nap csúcspontja: „Beletekinthettünk a jövőbe” – foglalta össze Kristóf.

A Gyulai Római Katolikus Gimnázium két diákja, Csevrenka Csongor és Pardi Patrik szerint az előadások közül Dr. Bécsi Tamásé volt a legemlékezetesebb: „Egyszerű volt, könnyen érthető, mégis izgalmas.” A laborlátogatást is külön kiemelték, továbbá a ZalaZONE tesztpálya bemutatását, amely Csongor szerint „fenomenális élmény volt”.

A veszprémi Padányi Katolikus Iskola diákjai, Hegedűs Ármin és Dunajcsik Benedek az előadásokat és a valós technológiák testközeli bemutatását élvezték a legjobban. „Itt láttuk, hogyan működik a LIDAR, hogyan kapcsolódnak össze a rendszerek” – mondták.

Balogh Angéla (Csokonai V. Mihály Gimnázium, Debrecen) a kémiatanára által megosztott kvíztől jutott el az élménynapig. „Nem gondoltam volna, hogy ennyire érdekes lesz. Nagyon sok mindent megtudtam az AI-ről és az önvezető autókról. Az is tetszett, hogy nemcsak előadásokat hallgattunk, hanem láthattunk is mindent testközelből.”

Kozsda Marcell, aki BME-s édesanyja által értesült a programról, az információmennyiséget értékelte a legjobban: „Nagyon sok volt az infó, de rendkívül érdekes volt. Különösen a megfigyelőrendszerek, amik az AI-t ellátják adatokkal. Nem gondoltam volna, hogy ennyire összetett.”

A diákok válaszai egyértelműen mutatják: a rendezvény nemcsak információt adott, hanem élményt, motivációt és iránymutatást is. Sokan közülük még nem tudják pontosan, merre tanulnak tovább, de egy biztos: ezzel a nappal egy olyan jövőhöz kerültek közelebb, amelynek elképzését ma még csak tanuljuk.

Az M1-M7 autópálya kísérleti szakaszán befejeződött a szenzorhálózat kiépítése. A rendszer konfigurációja és kalibrációja folyamatban van, amely a valós idejű adatfeldolgozás és a közlekedésbiztonságot növelő szolgáltatások bevezetésének alapjait teremti meg.

Az M1-M7-es autópálya közös bevezető szakaszán futó okos autópálya-projekt újabb mérföldkőhöz érkezett. A november végére befejezett szenzorhálózat kiépítése lehetővé tette a rendszer konfigurációs és kalibrációs szakaszának megkezdését. A szenzorok – köztük LiDAR-ok, kamerák és RADAR-ok – finombeállítása, valamint a hardverek és szoftverek szinkronizációja zajlik, hogy megteremtsék az adatok pontos és valós idejű feldolgozásának feltételeit.

A szenzorok közötti időszinkronizáció, amely során a rendszerek belső óráit egy referenciaórához igazítják, 100 nanosecundumos pontossággal zajlik. A triggerelési folyamat biztosítja, hogy a LiDAR szenzor jelei alapján a kamerák a megfelelő időben rögzítsenek képeket, így pontos és koherens adathalmazok jönnek létre. Emellett a szenzorok térbeli helyzetét is kalibrálják, hogy az adatok egy egységes referencia-koordinátarendszerben legyenek értelmezhetők.

„A szenzorhálózat kiépítése óriási mérnöki teljesítmény volt, de ez csak a kezdet – most azon dolgozunk, hogy a szenzorok és a feldolgozó algoritmusok tökéletesen összehangolt rendszert alkossanak” – mondta Dr. Rövid András, a projekt BME-s szakmai vezetője. „Ez egy hihetetlenül izgalmas időszak, mert az adatokból kinyerhető érték már most is lenyűgöző, és a következő lépések során fogjuk igazán kihasználni a rendszerben rejlő lehetőségeket.”

A digitális ikermodell építése

A következő fontos mérföldkő a pontfelhők feldolgozása, címkézése és a mesterséges intelligencián alapuló detektorok betanítása lesz, amely során a rendszer képes lesz azonosítani és kategorizálni a közlekedési helyzeteket, beleértve a járművek pontos helyzetét, orientációját és méretét is. A digitális ikermodell február végére készülhet el, amelyet ezt követően a Bosch által végzett drónos validációval tesztelnek.

Növekvő biztonság

A projekt célja egy olyan valós idejű rendszer létrehozása, amely nemcsak a közlekedés biztonságát növeli, hanem a forgalmi torlódások okait is detektálja. Egyedülálló módon képes lesz az olyan veszélyesen közlekedők azonosítására, mint a jobbról előzők, hirtelen fékezők vagy más járműhöz túl közel hajtók.

Mobilalkalmazás a járművezetők támogatására

A projekt következő fázisában, várhatóan 2025. április-májusban, egy kísérleti fázisban lévő mobilalkalmazás is elkészül. Az applikáció valós idejű, személyre szabott információkkal segíti majd a járművezetők döntéseit, például forgalmi eseményekről, potenciális veszélyforrásokról vagy optimális haladási útvonalakról ad tájékoztatást.

Autóipari fejlesztések támogatása

Az okos autópálya projekt nem csupán a közlekedésbiztonság és a forgalom hatékonyságának javítását célozza, hanem az autóipar számára is értékes kutatási és fejlesztési alapot nyújt. Az infrastruktúrába integrált szenzorrendszerek és a valós idejű adatelemzés lehetőséget teremtenek új járműtechnológiák, például az autonóm vezetési rendszerek tesztelésére és finomhangolására. A projekt egyedülálló platformként szolgálhat a hazai és nemzetközi autóipari szereplők számára, elősegítve a jövő közlekedési megoldásainak gyorsabb piacra kerülését.

Nemzetközi összehasonlítás

A fejlesztés világszinten is kiemelkedő, hiszen csak Kínában található egy hasonló rendszer, ami hosszabb szakaszt fed le. Magyarország azonban a régióban egyedülálló módon törekszik arra, hogy az adatvezérelt közlekedésbiztonságot és hatékonyságot valós idejű feldolgozással támogassa.

„Ezzel a közös projekttel Európa és a világ egyik „legokosabb” útszakasza jött létre, amivel Magyarország autóiparban kivívott elismertségét tudjuk erősíteni: lehetőséget biztosítunk új technológiák és autóipari fejlesztések valós környezetben történő tesztelésére. Ez új távlatokat nyit a forgalomirányításban és a forgalombiztonság növelésében azzal, hogy az érzékelés és a látás határain túli veszélyekre is figyelmeztetni tud majd a rendszer. Nagyon várjuk, hogy a pilot projekt eredményeit minél hamarabb alkalmazni tudjuk a mindennapi útüzemeltetés és az utazó közönség tájékoztatása során.” – mondta el Verdes Máté, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. intelligens közlekedési rendszerek osztályának vezetője.

Az M1-M7-es szakaszon zajló fejlesztések nemcsak Magyarország közlekedésbiztonságát és hatékonyságát növelik, hanem példát mutatnak a digitális infrastruktúra európai szintű fejlesztésében is. Az okos autópálya technológia az élvonalba emeli a hazai közlekedési rendszert, és fontos alapot teremt a jövő mobilitási megoldásaihoz.

A tudományos fejlesztést a BME Automated Drive kutatócsapata a Magyar Közút Nonprofit Zrt-vel együttműködve, az Eureka Central System (2020-1.2.3-EUREKA-2021-00001) projekt keretében végzi.