A Safety First! verseny idei döntőjének egyik zsűritagja Simányi Péter, a Jaguar Land Rover vezető projektmérnöke volt. Véleménye szerint a diákok idén is magas színvonalon teljesítettek – nemcsak technikailag, hanem hozzáállásban is. Tapasztalatairól, a verseny valódi ipari értékéről és a sikeres mérnöki pályához vezető útról kérdeztük.

– Milyen benyomásokkal távozott az idei döntőről? Volt, ami különösen megfogta?

Már a tavalyi versenykiírásban is meglepően érett ötleteket láttunk, és ez idén is így volt – számomra ez különösen örvendetes. Egyrészt azt mutatja, hogy az egyetem kapcsolódó képzései és oktatói kiváló munkát végeznek, másrészt azt is, hogy a diákok követik az iparági fejleményeket, sőt, alakítani is szeretnék azokat. Ez a vágy – hogy részt vegyenek a jövő formálásában – szerintem kulcsfontosságú a sikerhez.

Engem azok a projektek fogtak meg leginkább, amelyek egy meglévő problémára már létező megoldást vettek alapul, és ezt a versenyzők saját elképzeléseik szerint újragondolták, majd validálták is. Ez a gondolkodásmód rendkívül fontos: az ipar hétköznapjai ugyanis ritkán szólnak arról, hogy „újra feltaláljuk a kereket”. Ehelyett meglévő megoldásokat vizsgálunk felül, adaptálunk, hogy autóink egyre jobbak és biztonságosabbak legyenek. Így nap mint nap újítunk egy keveset – és szerencsére néha kijut egy valódi heuréka-pillanat is.

– Milyen értéket képvisel a verseny az ipar szemszögéből nézve?

A mérnöki munka – különösen az autóiparban – három alappillérre támaszkodik: problémamegoldásra, csapatmunkára és prezentációra. Egy mérnöknek gyakran olyan problémát kell megoldania, amiről reggel még azt sem tudta, hogy létezik. Ez a szakmai felkészültség alapkövetelmény, különösen olyan területeken, mint a Functional Safety, ahol szó szerint életek múlnak rajta.

Emellett azonban ott vannak a soft skillek is: együtt kell működnünk más csapatokkal, stakeholder-ekkel, meg kell tanulni kommunikálni, kompromisszumokat kötni, meghallgatni és elfogadni mások véleményét. És végül mindezt át kell tudni adni döntéshozóknak, akiknek gyakran csak 30 percük van egy probléma megértésére és az arról szóló döntés meghozatalára. A Safety First! pontosan ezeknek a képességeknek a biztonságos, támogató környezetben való elsajátítását teszi lehetővé a hallgatók számára.

– Mennyire sikerül valódi ipari kihívásokat behozni a versenybe?

Nagyon is! A hallgatók jól azonosítják azokat a problémákat, amelyek az iparági szereplőket is foglalkoztatják – természetesen más szinten, hiszen eltérnek az erőforrásaik és a tapasztalataik. De a helyes problémafelvetés mögött ott van az ő felismerésük is, még ha az oktatók iránymutatása is segíti őket.

Több alkalommal meglepődtek a zsűritagok is – tavaly is, idén is –, amikor egy-egy csapat olyan problémát modellezett és dolgozott ki rá megoldást, amelyen jelenleg is dolgoznak a legnagyobb autóipari konszernek. Az pedig különösen pozitív, hogy voltak hallgatók, akik tudatosan olyan területet választottak, ami távolabb áll tőlük – hogy bővítsék a látókörüket. Ez rendkívül értékes attitűd, amit mindenképp támogatni kell.

– Volt olyan csapat vagy hallgató, akit érdemes lenne hosszabb távon is figyelni?

Igen – sőt, az idei győztes csapat, a secUred két tagja már most is közvetlen kollégám, hosszabb-rövidebb ideje. Úgy tudom, a tavalyi harmadik helyezett csapat, a vADAS egyik tagja is a JLR-nél dolgozik már. Ez is azt mutatja, hogy ez a verseny kiváló ugródeszka: a csapatokat nemcsak zsűriként, hanem jövőbeli munkatársakként is figyeljük. A lehetőség mindenki számára adott.

Nem kell egyetemistaként a Holdra szállást levezényelni – „csak” kitartás, elhivatottság és önmenedzsment kell hozzá. A szakmai tudást – ahogy az eddigi tapasztalatok alapján látom – az Egyetemtől megkapják.

– Mit tanácsol azoknak, akik jövőre indulnának a versenyen?

Jöjjenek bátran, mutassák meg magukat, szerezzenek tapasztalatot! Minden alkalommal elmondtam a döntő után a résztvevőknek: büszkék lehetnek magukra. Az, hogy valaki időt szán erre, tanul, fejlődik – sokszor olyan készségekben is, amikről talán nem is gondolta volna –, mindig megtérül.

Én korábban profi sportoló voltam, ott sokszor elhangzott: „az elvégzett munka sosem vész kárba”. Ez az iparban ugyanúgy igaz. Ezek a fiatalok a szabadidejük egy részét tették bele a projektbe – ötleteltek, együttműködtek, elakadtak, túljutottak rajta, és beletették az úgynevezett „extra mile”-t. Ez az az attitűd, ami messzire visz, akár a munkában, akár az életben.

A prezentációs készség pedig különösen fontos. Érződik, ha valaki gyakornokként már látott profi kollégákat előadni. Azt tanácsolom: előre gondolják át, mit akarnak megmutatni, és mit elmondani. Ezt jól külön kell választani – a túlzsúfolt slide-ok elvonják a figyelmet a lényegtől. Én a 7:1 elvet vallom: egy képhez legfeljebb hét szó legyen a dián. Ez a mennyiségű információ befogadható marad – a többit pedig mondják el ők maguk.

– Mit jelent Önnek személyesen, hogy zsűritagként részt vehet ebben az egyetemi-ipari együttműködésben?

Rendkívül jó élmény volt részt venni a versenyben, azt gondolom, hogy ez az együttműködés modellértékű, mert mindkét fél érdekeit messzemenően szolgálja. Az egyetemi képzés akkor igazán jó, ha a való életre készíti fel a hallgatókat, az iparnak pedig elemi érdeke, hogy ebben segítse az egyetemet, hiszen végső soron a ma hallgatóiból lesznek a jövő mérnökei, akik az iparban fognak dolgozni. A zsűritagokkal való összhang egészen elképesztő volt, nagyon jól megértettük egymást, és rendkívül jól tudtunk együtt dolgozni. Nagyon köszönöm a lehetőséget újfent, hogy részt vehettem ebben a nívós versenyben!

2025. június 11-én több mint húsz középiskolai tanár érkezett a Budapesti Gépészeti Szakképzési Centrumhoz tartozó iskolákból a BME Gépjárműtechnológia Tanszék és az Autonóm Rendszerek Nemzeti Laboratórium meghívására. A szakmai délelőtt célja az volt, hogy a vendégek átfogó képet kapjanak a tanszéken és a laborban folyó kutatás-fejlesztési tevékenységekről, valamint a felsőoktatás és a középfokú képzés közötti kapcsolat erősítéséről.

A program bevezető előadásai olyan aktuális és jövőbe mutató témákat érintettek, mint az autonóm járművek technológiai fejlődése, a mesterséges intelligencia szerepe a közlekedésben, valamint az autonóm kísérleti járműplatformok működése.
Az előadók:
– Dr. Szalay Zsolt, tanszékvezető, egyetemi docens – Az önvezető autózás jelene és jövője
– Dr. Bécsi Tamás, tanszékvezető, egyetemi docens – A mesterséges intelligencia és a közlekedés
– Dr. Aradi Szilárd, egyetemi docens – Autonóm kísérleti járműplatform bemutatása

A délelőtt második felében a pedagógusok laborlátogatásokon vehettek részt, ahol testközelből ismerkedhettek meg az autonóm járművekhez kapcsolódó fejlesztési környezettel és demonstrációs rendszerekkel. A bemutatók során a résztvevők számos kérdést tettek fel, és élénk szakmai párbeszéd alakult ki a kutatókkal és mérnökökkel.

A rendezvény fontos lépés volt abban az irányban, hogy a jövő mérnökeinek képzése még szorosabban kapcsolódhasson a középfokú oktatás világához, és hogy a középiskolai tanárok első kézből tapasztalják meg, milyen irányban fejlődnek a járműtechnológiai kutatások és az ipari innováció.

Az eseményen készült fotókból az alábbiakban válogattunk.

2025 tavaszán immár harmadik alkalommal rendeztük meg a Safety First! hallgatói versenyt, amely során a résztvevő csapatok innovatív megközelítésekkel keresték a választ a közlekedésbiztonság aktuális kihívásaira. A háromfordulós verseny záróeseményére június 6-án került sor, ahol a döntőbe jutott csapatok élőben mutatták be kidolgozott koncepcióikat.

A versenyt idén is a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépjárműtechnológia Tanszéke szervezte, a Bosch és a Jaguar Land Rover (JLR) támogatásával. Ezúton is köszönjük partnereink elkötelezett támogatását, valamint a szakmai zsűri tagjainak munkáját:

• Simányi Péter (Jaguar Land Rover)

• Jenei Réka (Bosch)

• Török Ádám (BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar, tudományos és nemzetközi dékánhelyettes)

• Kazár Tamás (BME Automated Drive, doktorandusz)

📊 A döntőben részt vevő öt csapat közül az alábbiak érték el a legjobb helyezéseket:

🥇 1. helyezett – secUred
Tagok: Sódar Dávid, Tök-Dietrich Norbert
Téma: Enhancing Vehicle-to-Infrastructure (V2I) Communication Security through Elliptic Curve Authentication

🥈 2. helyezett – G.A. Fusion
Tagok: Gadir Ahmadov, Yerdaulet Kappar, Adalat Mollayev
Téma: Enhancing Highway Safety through Intelligent Speed Limit Control and Sensor Fusion

🥉 3. helyezett – CLARA
Tag: Mostafa Shoma
Téma: Chessboard Lane Risk Assessment (CLARA): A Predictive Upgrade to LKA/ACC Systems for Proactive Collision Avoidance

Gratulálunk a dobogós csapatoknak, és köszönjük minden résztvevőnek a munkáját és elhivatottságát! A verseny során bemutatott ötletek és prezentációk ismét bebizonyították, hogy a fiatal mérnökhallgatók értékes hozzájárulást tudnak nyújtani a jövő biztonságos mobilitási megoldásaihoz.

👏 Találkozunk jövőre a következő Safety First! versenyen!

Május első hetében ismét megrendezésre került a BME x JLR TechDays, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és a Jaguar Land Rover stratégiai kapcsolatának egyik kiemelkedő eseménye. A kétnapos szakmai program csúcspontját David Nesbitt, a JLR globális digitális platformigazgatójának (Global Director, Digital Product Platform, Product Engineering) nagy érdeklődéssel kísért előadása jelentette. A Software Defined Vehicle and Future Technologies című prezentáció nemcsak a tartalmával, hanem a közönség aktív részvételével is emlékezetessé vált.

A jármű, mint szoftveralapú ökoszisztéma

David Nesbitt már az előadását megelőző interjúban is megosztotta gondolatait a járművek szoftveres jövőjéről. Mint mondta, a „software-defined vehicle” kifejezés félrevezető lehet – sokkal pontosabb lenne „software-enabled vehicle”-ről, vagyis szoftver által képessé tett járművekről beszélni. A cél nem az, hogy a szoftver diktálja, mit tudjon az autó, hanem hogy lehetővé tegye új típusú élmények és szolgáltatások gyors bevezetését.

Nesbitt jövőképe szerint az autó a személyre szabott mobilitási ökoszisztéma kulcseleme lesz: segít az utasnak például repülős utazások szervezésében, így a reptérre indulás időzítésében, a parkolásban vagy épp abban, hogy más országban is zökkenőmentesen, személyére szabottan használhassa a márka egy másik járművét. A prémium élmény így már nem csupán a vezetésről szól, hanem az egész mobilitási folyamatot áthatja.

„Igazán büszke vagyok arra, hogy a Jaguar Land Rovernél dolgozhatok – büszke a termékeinkre, de még inkább azokra az emberekre, akikkel együtt dolgozom” – mondja David Nesbitt, aki 14 különböző nemzetközi mérnöki központtal tart kapcsolatot, köztük a budapestivel is. „Minden csapat, akikkel együttműködöm, kiváló. Nagyszerű lehetőség számomra, hogy ma itt lehetek az egyetemen, új embereket ismerhetek meg, és közösen gondolkodhatunk a jövőbeni projektekről, amelyeket együtt valósíthatunk meg.”

A JLR termékstratégiájáról szólva Nesbitt világos irányvonalat vázol fel: „A prémium ügyfeleink nem pusztán funkciókat várnak el – egyszerűséget, kényelmet és erőfeszítés nélküli élményt keresnek. Például a Range Roverben szándékosan csökkentettük a fizikai kapcsolók számát. Természetesen vannak még gombok, részben szabályozási okokból, részben mert néhány funkció így logikusabb a felhasználók számára. De a célunk az, hogy ne árasszuk el a vezetőt túl sok érzékszervi ingerrel vagy teendővel. Olyan utasteret szeretnénk, amely nyugodt, letisztult, és amelyből kiszállva a vezető valóban kipihentnek érzi magát.”

Nesbitt szerint ez határozottan különbözik más iparági szereplők megközelítésétől: „Vannak versenytársak, akik túl sok adatot és választási lehetőséget zúdítanak a felhasználókra – mi nem ebben hiszünk, és ez nem illik a márkánkhoz sem.”

Ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a prémium élmény túlmutat az autón: „Ez ma már egy ökoszisztémáról szól. Elképzelem, hogy az ügyfél este otthon ül egy pohár borral, a családja körében, és gondolatban már a másnapi teendőinél jár, amelyekhez szüksége lesz az autóra. Ezt azonban már kényelmesen, akár távolról is előkészítheti – vagy maga az autó is képes lehet előre jelezni a szándékait, és ehhez igazítani a beállításokat. Ez az irány, amerre tartunk. Sok mindent már most is tudunk, de még rengeteg tennivalónk van.”

A platform, amely szabadságot ad a mérnököknek

Az előadás egyik kulcsgondolata, hogy nem a szoftver határozza meg az élményt, hanem az élmény meghatározásához ad keretet a szoftver. Ezzel összhangban a JLR átfogó digitális platformja lehetővé teszi az ügyfélélmény teljes újragondolását, miközben megőrzi a márkára jellemző kifinomult és elegáns vezetési környezetet. A fizikai kezelőszervek visszafogott használata, a vizuális és szenzoros túlterheltség elkerülése mind része annak a filozófiának, amely szerint az autó egyszerre eszköz, tér és élmény – mindezt úgy, hogy az ügyfél mindig a középpontban marad.

Együttműködés a BME-vel: mérnökök, kutatás, közös jövő

A JLR és a BME együttműködése az elmúlt években jelentős fejlődésen ment keresztül, a felek az elmúlt évben stratégiai együttműködési megállapodást is kötöttek. A TechDays alkalmával sor került egy szakmai egyeztetésre is, ahol a felek a jövőbeli közös lehetőségeket tekintették át.

A Jaguar Land Rovernél teljesen egyértelműnek tartjuk, hogy együtt kell működnünk egyetemekkel – ez egyszerűen józan ész kérdése – mondja David Nesbitt, aki először járt a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen. „Most először van alkalmam személyesen is megismerni néhány kar képességeit, és azt látom, hogy ezek szorosan összhangban állnak a technológiai stratégiánkkal. Ez önmagában is izgalmas lehetőség.”

Nesbitt szerint a Jaguar Land Rovernél nincsenek illúziók: „Nem vagyunk túl büszkék ahhoz, hogy elismerjük: szükségünk van mások tudására a fejlesztéshez. Az együttműködés hatalmas értéket jelent, hiszen mindig tanulhatunk valamit a partnereinktől, főleg, ha technikai területről van szó.”

A kapcsolat BME-vel már most is élő: több mint 200 budapesti fejlesztőmérnök dolgozik a JLR-nél, közülük sokan az egyetemhez kötődnek, sőt, a helyi csapat vezetője is a BME-n végzett. „Ez már egy szilárd alap, de még csak a kezdet – sokkal nagyobb lépéseket is tehetünk együtt.”

A közös fejlesztések terén számos terület kínálkozik: „összekapcsolhatóság, kiberbiztonság, felhőalapú platformok, elektromos architektúra, számítási teljesítmény, mesterséges intelligencia, grafikai megjelenítés, önvezetés – ezek mind kulcsterületek. Láttam itt néhány igazán lenyűgöző technológiai megoldást, amelyeket akár be is tudunk építeni a termékeinkbe, hogy még jobb élményt nyújtsunk ügyfeleinknek.”

Nesbitt ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a JLR más egyetemekkel is együttműködik, hiszen több telephelyen van jelen világszerte. „Ami igazán izgalmas lenne: nemcsak kétoldalú kapcsolatokat kialakítani, hanem létrehozni egy olyan nemzetközi egyetemi partnerséget, amelyben a BME is kulcsszerepet játszik. Ez óriási lehetőség lenne minden fél számára.”

Miért érdemes a BME-s hallgatóknak a Jaguar Land Rovert választaniuk?

„Miért? Egyszerű: mi vagyunk a legmenőbb autóipari vállalat a világon – miért is ne a JLR-t választanák?” – nevet fel David Nesbitt, majd gyorsan hozzáteszi, hogy ezt azért nem teljesen komolyan mondja. „De ha komolyra fordítjuk a szót, a Jaguar Land Rover több szempontból is különleges munkahely.”

„Nagyon nyitott és támogató vállalati kultúrát építettünk. Számunkra az emberek valóban fontosak – odafigyelünk rájuk, teret adunk a véleményüknek, és lehetőséget biztosítunk arra, hogy valódi hatást gyakoroljanak a munkájukon keresztül. Aki nálunk dolgozik, az nemcsak végrehajtó, hanem alakító is.”

Szerinte ez az emberközpontú szemlélet az egyik legfőbb vonzerő a fiatal tehetségek számára. A másik ok pedig maga a termék: „A járműveink egyszerűen fantasztikusak. Személy szerint nagyon büszke vagyok arra, hogy a JLR csapat tagja lehetek – és meglepne, ha a kollégáim nem így éreznének. Szeretjük, amit csinálunk, és ez mindenütt érződik a világon, ahol jelen vagyunk. Nekem például a világ legjobb állása jutott – ezt teljes meggyőződéssel mondom.”

Kiemelkedő érdeklődés, aktív hallgatóság

David Nesbitt előadása nemcsak tartalmában, hanem hangulatában is emlékezetes maradt. A Q épület egyik előadótermében megtartott esemény végén a hallgatóság sorban állt kérdezni, és szinte lehetetlenné vált az előadóterem elhagyása az érdeklődők miatt. Ez is jól mutatja, hogy a BME-n belül valódi és növekvő figyelem övezi a járműipar digitális átalakulását, és a szoftvervezérelt technológiák stratégiai kérdéseit.

Egy fejlődő partnerség pillanatai

A BME x JLR TechDays egyszerre volt szakmai fórum, inspiráló előadások helyszíne, és a stratégiai kapcsolat újabb mérföldköve. A jövőben még több közös projekt, hallgatói és kutatói együttműködés, valamint ipari kapcsolatépítés várható – mindezt annak érdekében, hogy a magyar mérnökképzés és az európai autóipar csúcstechnológiái között még szorosabb kapcsolat alakuljon ki.