Pályaválasztásra készülve – e5vösösök látogatóban

A HVG 2024-es középiskolai rangsora szerint az ország második legjobb gimnáziuma, a Budapest V. Kerületi Eötvös József Gimnázium 27 diákja tett ma látogatást a BME Gépjárműtechnológia Tanszékén.

A háromórás program keretében a diákok interaktív előadások során megtudhatták például, hogy hekkelhető-e egy autó, egy balesetnél miként elemzik szimulációs szoftverekkel a szakértők a kiváltó okokat, vagy hogy milyen eszközökkel érzékeli a környezetét egy önvezető jármű. A látogatók gyakorlati bemutatók alkalmával ismerkedhettek meg a hidrogén tüzelőanyagcellás meghajtással és a lézersugaras 3D fémnyomtatással.

Drótos Dániel, 11. B osztályos tanuló a látogatás végén a következőt mondta benyomásairól: Tetszett, hogy a bemutató nagyon gyakorlatias volt, így tényleg lehet látni, hogy mi történik, és nem csak száraz tanulás van. Fizika fakultációra járok, és azt már tudom, hogy a gimnázium után a BME-re szeretnék jelentkezni és mérnök szeretnék lenni.

Szigeti Farkas Blanka, Dániel osztálytársa hozzátette: Nekem inkább az elméleti rész maradt meg. Számomra nagyon érdekes volt az, hogy megérthettük a legújabb, legmodernebb technológiákat. Például megtudhattam, ami mostanában engem foglalkoztat, és amit olyan sokszor hallunk akár a hírekben is, hogy hogyan fejlesztik az önvezető autókat, és mi a működésük alapja. Én egyébként biológiával szeretnék foglalkozni, de nagyon érdekel a kutatás, és nagy élmény volt kutató laborokat látni.

A csoportot kísérő pedagógus, Prokopp Erzsébet informatika szakos tanár így foglalta ősze élményeit: „Pedagógusként az a benyomásom, hogy abszolúte gondolatébresztő volt és segíti, hogy milyen irányban, hova képzeljék el magukat a diákok, mind tanulás, mind később a munka szempontjából. Nagyon gyakorlatias és nagyon érdekes is volt, így nagyon örülök, hogy eljöhettünk. A diákoknak például nagyon tetszett a karambol szimuláció, ami nagyon látványos volt, de ugyanígy a hidrogénmotor vagy a 3D lézernyomtató is nagyon érdekes volt. Izgalmas kis szeleteket láthattunk, nagyon köszönjük!”

Dr. Szalay Zsolt tanszékvezető az Eötvös Gimnázium látogatása kapcsán megjegyezte: Mindig nagy öröm számunkra amikor középiskolások érkeznek, hiszen különleges lehetőség, ha a jövő generációját inspirálhatjuk vagy a látókörüket bővíthetjük.

A program megvalósításában a tanszék számos oktatója, munkatársa, Dr. Bán Krisztián, Kazár Tamás, Vida Gábor, Szalai Mátyás, Fodor Károly, Cserni Márton és Varga Ferenc László vettek részt.

Az önvezető járművekkel összefüggésben bemutatott fejlesztésekhez kapcsolódó kutatást az Európai Unió támogatta az Autonóm Rendszerek Nemzeti Laboratórium (RRF-2.3.1-21-2022-00002) keretében.

Új biztonsági funkciók sikeres tesztelése – Videók!

A sikeres demonstráció során mutattuk be a környezetet valós időben modellező és értelmező központi rendszer szolgáltatásait, egy trajektória tervező és egy ütközés elkerülést megvalósító biztonsági funkciót.

A központi rendszer rádiós kapcsolaton keresztül továbbítja a járműnek az elkerülő manőver adatait vagy akár a beavatkozó jeleket, így vezetve végig a járművet az ütközés elkerülést garantáló pályán. Egy ilyen rendszer lehetőséget nyújt különféle vezetéstámogató rendszerek tesztelésnek automatikus végrehajtására és a járművek kooperatív irányítására is. A demonstráció megvalósításában a BME és a VirtualVehicle kutató-fejlesztő mérnökei vettek részt.

Az első demonstráció során egy virtuális gyalogossal való ütközés elkerülés volt a cél, míg a második demonstráció során egy fizikai teszt bábut kellett a járműnek kikerülnie.

Mindkét demonstráció sikeres volt.

________________________

A demonstráció a „Központi rendszer az automatizált járművek tesztelésének és működésének támogatásához” című EUREKA projekt (2020-1.2.3-EUREKA-2021-00001) keretében valósult meg.

Élénk japán érdeklődés az autóipari kutatásaink iránt

Magasrangú japán delegáció látogatott a Gépjárműtechnológia Tanszékre a Magyar Suzuki Zrt. igazgatósági tagja és kollégái kíséretében.

A BME és a japán Shizuoka Egyetem már 25 éve működteti csereprogramját a közös kutatások ösztönzését célzó Suzuki Alapítvány vendégkutatói ösztöndíjprogramja támogatásával. A 6-12 hónapos ösztöndíjra egyetemi oktatók, kutatók, PhD hallgatók, végzős MSc hallgatók pályázhatnak, a program helyszíne pedig a Shizuoka Egyetem Műszaki Kara.

A BME nemzetközi ügyekért felelős rektorhelyettese, Prof. Dr. Csiszár Emília, a Tudományos és Innovációs Igazgatóság vezetője, Dr. Csákány Anikó, valamint Dr. Klekner Bíbor a Nemzetközi Kapcsolatok Igazgatóság vezető koordinátora fogadta a Shizuoka Egyetem professzorát, a Suzuki Alapítvány igazgatóságának tagját, valamint a Magyar Suzuki Zrt. igazgatósági tagját és kollégáit a Műegyetemen. A látogatás során a felek elsősorban az együttműködés lehetséges bővítéséről tárgyaltak, különös hangsúlyt fektetve a Suzuki Alapítvány ösztöndíjprogramjára.

A delegáció fontos célja volt az is, hogy megismerjék a BME-n folyó aktuális, elsősorban a járműiparhoz köthető kutatásokat, így látogatásuk második felében a vendégeket a Gépjárműtechnológia tanszék is fogadta bemutatkozó előadásával. A prezentáció után a tanszéken laborlátogatások következtek. Mind a BME Automated Drive laborjának önvezető járművekkel kapcsolatos demonstrációja, mind pedig a Lézeres és járműgyártás technológiák kutatócsoport additív gyártásról és generatív tervezésről szóló bemutatója, illetve a kapcsolódó kutatások ismertetése élénk érdeklődést váltottak ki az idelátogató felsővezetőkből. A találkozó hangulatát emelte, hogy dr. Rövid András, a környezetérzékeléssel foglalkozó kutatócsoport vezetője, aki demonstrációt tartotta, korábban maga is a Suzuki Alapítvány ösztöndíjasa volt, így néhány szóban japánul is köszöntötte a vendégeket.

Shinya Yokokawa (Magyar Suzuki Zrt.), Masahiko Ando (Suzuki Foundation), Mitsuhiro Fukuta (Shizuoka University), Kocsis József (Magyar Suzuki Zrt.), Rövid András (BME GJT)

A Gépjárműtechnológia Tanszéken tett látogatást követően dr. Mitsuhiro Fukuta professzor, a Shizuoka Egyetem Mérnöki Karának dékánja a következőket mondta: „Nagyon lenyűgözött a kutatómunkájuk. Határozottan hiszem, hogy ez a fajta speciális oktatás nagyon hasznos az ipar számára. Sok lehetőséget látok arra, hogy különböző kutatási projektekben együtt dolgozzunk, és szeretném folytatni a jó kapcsolat és együttműködés kiépítését az egyetemükkel. A mi egyetemünk Hamamatsuban, Japán egyik nagy ipari városában található, ahol olyan cégek székhelye van, mint a Suzuki, a Yamaha, a Yamaha-motor, a Honda, a Kawai, a Roland és a Hamamatsu Photonics, így az iparral való kapcsolataink kulcsfontosságúak. Úgy gondolom, hogy a mérnöki munkának gyakorlatiasnak kell lennie, ezért is értékelem nagyra az itt, a BME Gépjárműtechnológia Tanszéken végzett kutatásokat. Mind az oktatás, mind a hallgatók számára nagyon hasznos, hogy kapcsolatot teremthetünk a valós iparral és a gyártási rendszerekkel.”

Dr. Szalay Zsolt tanszékvezető hozzátette: „Nagyon örülök a találkozó létrejöttének. Azonos látásmódunk alapján bízom benne, hogy megalapozhatjuk a Shizuoka Egyetem és tanszékünk közvetlen együttműködését a gépjárműtechnológiai kutatások területén. A 3. generációs egyetemmé válás felé vezető úton ugyanis kulcsfontosságú, hogy az egyetem és az ipar közötti együttműködés során előállított új technológiák az iparban, illetve a piacon hasznosuljanak.”

Rövid András

Shinya Yokokawa, Mitsuhoro Fukuta

Mitsuhiro_Fukuta, Masahiko Ando

Shinya Yokokawa, Rövid András

Bán Krisztián (BME GJT), Masahiko Ando (Suzuki Foundation), Mitsuhiro Fakuta (Shizuoka University)

Kocsis József (Magyar Suzuki Zrt.)

Az Automated Drive Labor bemutatott fejlesztéseihez kapcsolódó kutatást az Európai Unió támogatta az Autonóm Rendszerek Nemzeti Laboratórium (RRF-2.3.1-21-2022-00002) keretében.

 

Idén is indul Safety First!

Idén is indul Safety First!

Tanszékünk idén már második alkalommal rendezi meg a Safety First!  csapatversenyt az egyetem hallgatóinak körében.

A „SAFETY FIRST!” háromfordulós csapatversenyt a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépjárműtechnológia Tanszéke szervezi meg évente. A verseny célja a közlekedés biztonságával foglalkozó tudományterület népszerűsítése, és hogy a téma iránt érdeklődő hallgatókat innovatív kutatási ötleteik megvalósítására motiváljuk. A verseny során támogatjuk diákjainkat, hogy innovatív megoldásokat találjanak a közlekedés- és járműbiztonságot érintő aktuális problémák megoldására.

Az első fordulóban a 3 fős csapatoknak egy rövid előadás keretében bemutatják, hogy milyen lehetőséget látnak a választott biztonsági probléma megoldására. A prezentációt és a jelentkezéskor leadott kivonatot egy szakértői bizottság értékeli és választja ki a továbbjutókat.

A verseny második fordulójában részt vevő csapatok munkáját ipari és egyetemi konzulensek támogatják, bekapcsolódva a fejlesztési folyamatba. Ennek eredményeként a csapatok egy 6-10 oldalas összefoglaló keretében mutatják be az általuk fejlesztett koncepciót és annak alkalmazhatóságát, akár modell-alapú tesztekkel alátámasztva ennek előnyeit.

A harmadik fordulóban résztvevő csapatok egy demonstráción keresztül mutatják be az ötletüket és koncepciójuk gyakorlati alkalmazását.

A verseny lehetőséget ad a jelentkezők számára, hogy a megszerzett természettudományos, műszaki és matematikai ismereteiket együttesen alkalmazva költséghatékony koncepciókat alkossanak és fejlesszenek a közlekedésbiztonság területén. A tudás megmérettetése mellett ez kiváló alkalom a más hallgatókkal, ipari és akadémiai szakértőkkel történő kapcsolatépítésre.

JELENTKEZÉSI HATÁRIDŐ: március 8.

További részletek és jelentkezés ITT.

Jaguar Land Rover – GJT: közös interjú a stratégiai partnerségről

A Gépjárműtechnológia Tanszék egyik stratégiai partnere, a Jaguar Land Rover Hungary Kft. új ügyvezetője, Garaba Ákos dr. Szalay Zsolt tanszékvezetővel közös interjút adott a BME hírportáljának a közös tervekről, a partnerség kölcsönös előnyeiről és az egyetemek XXI. századi szerepéről.

Az interjúban sok egyéb téma mellett szó esik pl. arról is, hogy a partnerségek kialakulásában mekkora szerepe van a szerencsének és a tudatos döntéseknek, miért fontos a vállalatok és az egyetemek szoros együttműködése, vagy hogy milyen szerepük lehet a tanszék doktoranduszainak a JLR innovációjában. Az interjú ezen a linken olvasható.

Záróvizsga „ipari” szemszögből

Január a vizsgaidőszak, így a záróvizsgák időszaka is. Tanszékünkön idén januárban összesen 45-en készülnek záróvizsgát tenni, közülük 5 MSc-s hallgató. A szakdolgozat témák nagyon szerteágazók az autonóm járműirányítástól, a 3D fémnyomtatás szimulációján keresztül a mikromobilitási eszköz tervezéséig és azon túl rengeteg izgalmas kutatási téma jelenik meg. Tanszékünkön hagyomány, hogy a záróvizsgabizottságban oktatóinkon kívül más egyetemi intézmények tanárai és ipari partnereink magas szintű vezetői is részt vesznek. A január 11-én dr. Török Árpád elnökletével tartott vizsganap ebédszünetében Lerchner Istvánnal, az AVL Hungary Kft. main department manager-ével és Lengyel Dáviddal a Robert Bosch Kft. vezetést támogató rendszerek – rendszer fejlesztési csoportvezetőjével beszélgettünk a vizsgák alkalmával szerzett tapasztalataik kapcsán.

Szabó Mátyás

Milyen előzménye van a tanszékkel fennálló kapcsolatnak?

Lerchner István: Dáviddal és Zöldy Mátéval (prof. dr. Zöldy Máté a tanszéken működő Innovatív járműtechnológiák kutatócsoport vezetője) együtt itt a tanszéken végeztünk, így volt pár ötletünk, hogy hogyan lehetne az együttműködést erősíteni. Az egyik ilyen, hogy kalibrációs tantárgyat tartottunk, ami az AVL-nek az egyik fókusztémája, és kb. egy éve indult el az MSC duális képzés, szintén kalibrációs téma vonatkozásában. Szóval keressük a kooperációs lehetőségeket.

Milyen élmény a záróvizsgákba bekapcsolódni?

Lerchner István: Érdekes látni a végzősöket. Persze úgy is találkozunk, hogy pályáznak hozzánk, de személy szerint én közülük kevesebbel kerülök kapcsolatba, így jó, hogy ide is el tudunk jönni. Sajnos azt látom, hogy akik ígéretesek, jó munkát mutatnak be, azok általában ilyenkorra már elhelyezkedtek, így nem érdemes állásajánlattal megkeresni őket.

Lerchner István

Mikor születnek ezek az elköteleződések?

Lerchner István: Általában szakmai gyakorlatok, diplomamunka készítés során egyenes út vezet az elhelyezkedéshez, hiszen megismerik, megszeretik a céget. Ez nekünk is jó, mert nem kell ezeket a kollegákat betanítani, és adott esetben már évek óta ismerjük, akit felveszünk. Tehát ez egy win-win szituáció. Ez minden cégnél hasonlóan működik. Ettől függetlenül jó látni, hogy mit tudnak a BSc-s hallgatók, az MsC-s hallgatók. Azért lehet látni a különbséget. Érdekes, hogy hogyan fejlődnek a prezentációs képességek.

Lengyel Dávid: Huszonéves srácokról beszélünk, akiknek a szakmai prezentáció nem rutin. Az elmúlt évekhez képest ezen a területen ténylegesen látható a javulás. Ugyanakkor egyfajta kettőséget látok, mert a dolgozatokat végigolvasva azt tapasztalom, hogy a szakmai nyelvezet romlik. Sokkal közelebb kerülünk a beszélt nyelvhez, melynek fordulatai egyáltalán nem illenek bele egy diplomadolgozatba.

Lerchner István: Kétszer is láttam például az egyik dolgozatban azt a szót, hogy „aksi”.

Lengyel Dávid: Nekem az a benyomásom, hogy többet kellene a fogalmazással foglalkoznunk. Persze felmerül a kérdés, hogy íráskészségről vagy általános fogalmazási képességről van-e szó. Véleményem szerint alapvetően nem az íráskészséget érinti a probléma. Sokszor tapasztalom, hogy reflexszerűen megjelenő fordulatok jelennek meg írásban.

Mi lehet ennek az oka?

Lerchner István: Fókuszba kell helyezni az oktatásban is, hogy nem elég a módszertani tudás, de a számításaim vagy akár a kutatásom eredményét meg kell tudnom fogalmazni, erről jelentést kell tudni írni, prezentálni kell tudni. Az iparban, az alkalmazott mérnöki tudományoknál ez legalább annyira fontos, minthogy valaki mennyire okos. Hiába nagyon okos valaki, problémát jelent az, ha az ügyfélnek nem tudja elmondani a munkája eredményét.

Mi nem kutatók vagyunk, akik bezárkózunk a laborba, hanem nemzetközi cégeknél dolgozunk, beszállítókkal, OEM-ekkel, fejlesztőkkel, Tier 1-esekkel vagyunk kapcsolatban, ahol a kommunikáció, illetve az, hogy hogyan prezentálunk valamit, nagyon fontos.

Tehát az a meglátásotok, hogy magas szintű az itt szerzett tudás, de a kommunikációs kompetenciák nem elegendőek az iparvállalati környezetben?

Lengyel Dávid: Igen. Azt gondolom, hogy beértünk egy olyan kommunikációs térbe, ahol azok a reflexszerű kommunikációs blokkok, amelyeket akár 30-40 évvel ezelőtt hoztunk otthonról, majd az iskolában csiszoltunk, és alkalmassá tettek minket arra, hogy a szakmai pályánkon jól teljesítsünk, már nem elégségesek.

Az elvárások nőttek?

Lengyel Dávid: Nem, csak egyszerűen változott az a környezet, amiben kommunikálnunk kell. 30 évvel ezelőtt azt mondtuk, ha valaki nagyon jó mérnök, nem baj, ha nem tudja jól elmondani, hogy mit csinál, rászánjuk azt a két és fél órát, hogy megértsük, azon a modellen ő mit mért, mit módosított. Ez most már nem megoldható. Ennek rengeteg oka van. Egyik a felgyorsulás. A fejlesztési folyamatban nincsenek már akkora tartalék idők, hogy valaki a munkája eredményének átadására több időt szánjon, mint amennyi alatt létrehozta. Jóval nagyobb a fluktuáció szakmai közegekben is, tehát kevésbé stabil kollegiális körrel dolgozunk. Megszűntek azok a rutinok, amikor arra hivatkoztunk, hogy már 15-20-30 éve itt dolgozom, és ez lehetőséget ad arra, hogy egy beszélgetésnél azt mondjuk, nem baj, hogy most nem értettem meg, majd a hetediknél megértem, mert a hetedik beszélgetésnél lehet, hogy valamelyik partner már nincs ott.  Ezek is hatnak arra, hogy sokkal hatékonyabban kell kérnünk és átadnunk is az információt. Erre nincs képzés. Ezt nagyjából megtanulgattuk, és ki-ki a saját képességei alapján ezt alkalmazza. Most már azt látjuk – és érdekes, hogy az előző generáció mérnökeivel kapcsolatban is ez a változó elvárás fogalmazódik meg -, nem elég az, hogy jól csinálod, mondd is el jól. A „mondd is el jól” pedig azt jelenti, hogy ha a te szervezetedben bármelyik szinten lévő munkatárssal beszélsz, képesnek kell lenned már a beszélgetés elején megtalálni azt a tartalmi szintet, amivel őt meg tudod szólítani. Ezt egyre inkább elvárjuk a szakmai beszélgetések során is. És ez nem csak a menedzsment és az operatív szintek közötti kommunikációt jelenti, hanem minden szintet érint. Úgy tapasztalom, nem képezi a képzés részét, hogy felkészítsük a leendő kollégákat az ezekben a helyzetekben való helytállásra. Nekünk mérnökök számára ez egy idegen tudomány, amit nem is kezeltünk tudatosan és megfelelő súllyal a múltban.

Ezeknek a srácoknak tehát meg kell tanítani azt is, hogyan beszéljenek arról, amin dolgoznak. Itt nemcsak az egymás közötti kommunikációra gondolok, előfordul, hogy az illető saját magának sem tudja elmondani, mit és miért csinál. Előfordul, hogy ennek a rutinjait munka közben kell elsajátítania.

Nekünk jó, ha a BSc képzés alatt valakinél már látjuk munka közben, hogy ilyen tekintetben is tehetséget mutat, mert őket hamar tudjuk integrálni ebbe a környezetbe, ami egy sokkal gyorsabb és impulzívabb környezet, mint az egyetemi védett világ.

Lerchner István: Nekem szembetűnő, hogy a diákok, amikor elmennek szakmai gyakorlatra, sokszor többet dolgoznak, mint amennyit az egyetemen vannak.

Dr. Török Árpád: Meg kell találni azt az egyensúlyt, ami a hallgatóknak is hosszútávon is kifizetődő, és az ipari szereplőknek és az egyetemnek is megfelel. Ez az egyensúly most még kialakulóban van.

Tehát túlterhelik a hallgatókat szakmai gyakorlat alkalmával az iparvállalatok?

Lerchner István: Nem erről van szó. Lehetőséget kapnak az egyetemi tanulmányok mellett dolgozni, és ha a munka érdekes, a környezet vonzó, akkor néhányan elkezdik az egyetemi tanulmányokat elhanyagolni. Volt olyan kollégám, aki már két éve mérnökként dolgozott és még mindig nem volt diplomája. Jól végezte a munkáját, de be kellett tennünk az elérendő céljai közé, hogy szerezd meg a diplomádat.

Nagyobb a motiváció munkára, mint a tanulásra?

Lengyel Dávid: Ezen a területen is történtek változások. Megerősödött a hallgatókban az az igény, hogy a gyakorlatban is csinálhassanak olyan dolgokat, amelyeknek látszik az eredménye. Az akadémiai tudás felépítése mellett különösen fontos számukra, hogy amit tudnak, azt hadd alkalmazzák, és ezért veregessék is meg a vállukat! Ez egy nagyon jó motiváció, de oda kell rá figyelnünk, és az egyetemmel közös felelősséget vállalni, hogy az arányok megfelelőek legyenek. Tagadhatatlanul előnyt jelent nekünk, ha valaki értéket teremt. De az értékteremtést nem csak rövid távon kell néznünk, hanem mérlegelnünk kell azt is, miért fontos, hogy a kollégánknak meglegyen a végzettsége. Egyrészt így tudjuk csak bizonyos felelősséggel járó pozíciókban alkalmazni, másrészt az érésnek és a fejlődésnek ez egy fontos pontja, amit nem hanyagolhatunk el. Az a véleményem, hogy ennek nincs egy stabil egyensúlyi pontja, hanem az elméleti tanulás és a gyakorlati munka optimális aránya változik folyamatosan az adott helyzet függvényében.

Fontos jelenség az is, hogy a hallgatók, fiatal mérnökök, még öt évre sem látnak előre, nekünk ezt is figyelembe kell venni.

Lerchner István: Amikor mi bekerültünk egy cégbe, akkor leginkább az volt fontos, hogy na, akkor mi itt dolgozunk. A ma bekerülő fiatalok pedig azt gondolják, hogy dolgoznak itt esetleg 3-5 évet, aztán majd kipróbálnak valami mást.

Dr. Török Árpád: Megváltoztak az elvárások és a célok. Az újabb generációk sokkal flexibilisebbek.

Lerchner István: A lehetőségek is megváltoztak. Most mi könyörgünk a diákoknak, hogy jöjjenek hozzánk dolgozni. Nem az van, mint régen, hogy tedd össze a két kezed, hogy hozzánk jöhetsz dolgozni. Már nem mi választjuk ki őket, hanem ők választanak ki minket.

A munkaerőpiaci kereslet-kínálati viszonyok tükröződnek ebben. De látható-e türelmetlenség a mai generációban, hogy hamar kapjanak visszacsatolását a munkájukra, ha pedig ez nem érkezik elég gyorsan, akkor váltanak?

Lerchner István: A dicséret, a pozitív visszacsatolás kell, hogy visszajöjjön. A negatív visszacsatolást nagyon nem szeretik.

Lengyel Dávid: Tudjuk, hogy a sikerekhez a sikertelenségeken keresztül vezet az út. Ez a generáció ezt már jobban kezeli. Kulturális kérdés ugyanakkor, hogy a visszajelzési kultúránk – akár a privát, akár szakmai szférában – milyen. A céges környezetben ennek a változási üteme lassabb, mint ahogy a mai huszonéves generáció ezt elvárná. Fontos látnunk, hogy ők jelenleg milyen motivációkkal, rendelkeznek, hol tartanak, mivel foglalkoznak, milyen képességekkel rendelkeznek, nálunk milyen a környezet, és ezt a kettőt hogyan tudjuk egymáshoz közelíteni.

Vizsga szünetében

Boldog karácsonyt és sikerekben gazdag új évet kívánunk!

Boldog karácsonyt és sikerekben gazdag új évet kívánunk minden hallgatónknak, partnerünknek és munkatársainknak!

Ifjú tehetségek látogatása a BME Gépjárműtechnológia Tanszékén!

Büszkén fogadtuk a Fáy András Technikum egyik diákja édesanyjának kezdeményezését, aki a gépjármű mechatronikai technikus képzésben részt vevő 30 tanuló részére keresett tartalmas szakmai programot. Ennek eredményeként jutott el megkeresésével a BME Gépjárműtechnológia Tanszékéhez.

A középiskola 10. A osztálya számára kétórás programot szerveztünk.  Dr. Szalay Zsolt tanszékvezető érdekes betekintést nyújtott a diákoknak a járműmérnök képzés legfontosabb tudományterületeibe, az itt folyó kutatásokba, és beszélt a legfontosabb ipari együttműködésekről.  A látogatás során a diákok olyan izgalmas témákról is hallhattak, hogy pl. hekkelhető-e egy autó, vagy hogy milyen kutatások zajlanak az önvezető járművekkel és a környezetérzékeléssel kapcsolatban. Később kisebb csoportokban felfedezhették a járműcsarnokunk eszközparkját is.

Teigler Ildikó, a látogatást szervező szülő elmondta: „Nagyon örültünk a pozitív visszajelzésnek. A tanszék honlapján olvastam, hogy nyáron a Gyerekegyetem keretében fogadtak kisiskolásokat.  Arra gondoltam, talán hasonló program a középiskolásokat is érdekelné, a jobb tanulókat pedig a mérnöki pálya felé terelné. Érdekes volt látni, hogy a tanszék milyen izgalmas lehetőségeket kínál a középiskolások számára is, és reméljük, hogy ez inspiráció lehet a jövő mérnökei számára.”

Szalay Zsolt tanszékvezető a programot követően megosztotta gondolatait az esemény kapcsán: „Nagyon örültem a megkeresésnek, az pedig, hogy valaki ezt szülőként szervezi az osztálynak, különösen figyelemre méltó. Fantasztikus volt látni a diákok érdeklődését és lelkesedését! Egyetemünk és így tanszékünk is fontosnak tartja a kapcsolatépítést az érdeklődő, tehetséges diákokkal. Többek között ezért is szervezzük a Gyerekegyetemet. Örülök, hogy a 10. osztályos gyerekek számára is érdekes programot tudtunk összeállítani.”

A BME Gépjárműtechnológia Tanszéke továbbra is nyitott és elkötelezett a fiatal tehetségekkel való kapcsolatépítésben és a szakma iránt érdeklődő diákok támogatásában.

Megjelent a Mobilitás Magazin második száma

Megjelent a Mobilitás Magazin második száma!

Online olvasható és nyomtatott formában is megjelent a BME ITS Nonprofit Zrt. időszaki kiadványa, a Mobilitás Magazin második száma. A kiadvány ismerteti a BME ITS elmúlt 10 évének sikereit és projektjeit, valamint bemutatkozik a Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar több tanszéke is. A Gépjárműtechnológia Tanszékről szóló, dr. Szalay Zsolt tanszékvezetővel készült interjú a magazin 36. oldalán található.

Valós járműirányítás a felhőből úttörőként a BME kutatómérnökeivel

Egy sikeres demonstrációval az EUREKA Central System projekt keretében az automatizált járművek tesztelésének és működésének támogatását szolgáló központi rendszer fejlesztése fontos mérföldkőhöz érkezett. A konzorciumvezető BME és a konzorciumi tag osztrák Virtual Vehicle Research GmbH által november 8-10. között megvalósított demonstráció az első olyan alkalom volt, hogy szabványos interfészeken keresztül egy külső partner a központi rendszer szolgáltatását vette igénybe a tesztjármű által végrehajtandó manőverek vezérléséhez.

A demonstráció során a járművet a központi rendszer által a valós időben előálló digitális ikermodell alapján megtervezett és a tesztjárműnek küldött útvonalon vezették végig. Egy további kísérlet során pedig a járműnek közvetlenül a felhőből alacsonyszintű kontrollüzeneteket küldtek, azaz a központi rendszer vezette a járművet. A manőver tervezése során a cél a fizikai gyalogos, illetve virtuális gyalogos kikerülése volt. Ismereteink szerint ez az első olyan publikált kísérlet a világon, ahol valós körülmények között valós járművet valós pályán szabványos interfészeken keresztül felhőalapú központi rendszerből irányítottak.

Dr. Rövid András a BME Gépjárműtechnológia Tanszék Önvezető Járművek kutatócsoportjának vezetője és a konzorcium szakmai vezetője a demonstráció után elmondta: Nagyon örülök, és sikerként könyvelem el, hogy a kitűzött célokat a teszteken megfelelően teljesíteni tudtuk, és sikerült valós körülmények között bemutatni a felhő alapú járműirányítás működését.”

Az infrastruktúrába kihelyezett szenzorok kiemelt lehetőséget kínálnak a környezet digitális ikermodelljének előállítására, beleértve a statikus és dinamikus elemeket egyaránt. A digitális ikermodell esetünkben egy ún. központi rendszerben áll elő, különféle infrastruktúra szenzorokból kinyert magasabb szintű adatok alapján, amely ismeretében számos további – a központi rendszer által szolgáltatott – vezetéstámogató vagy autonóm járműfunkció megvalósítására, valamint azok automatizált tesztelésére nyílik lehetőség. Egyik ilyen funkció pl. az akadályok autonóm módon való elkerülése, ahol az akadály elkerüléséhez szükséges útvonalat a központi rendszer tervezi meg a rendelkezésre álló digitális ikermodell alapján, amelyet a járműnek továbbít. A jármű pedig a saját irányítási mechanizmusaira támaszkodva végigmegy ezen a tervezett útvonalon, elkerülve az ütközést. Az EUREKA Central System projekt keretében a ZalaZONE tesztpályán végzett demonstráció során egy ilyen – a központi rendszer által szolgáltatott – funkció került bemutatásra magyar-osztrák részvétellel. Az osztrák Virtual Vehicle az autó- és vasúti ipar vezető nemzetközi K+F központja, mely a járműfejlesztés fejlett virtualizációjára összpontosít.

A tesztelést 20-50 km/óra sebességeken végezték, következő lépésként ennél magasabb sebességek mellett fogják vizsgálni a rendszer működését.

A fejlesztőmunka eredményeként elsősorban fejlett vezetéstámogató rendszerek tesztelésének automatikus végrehajtása válhat lehetővé, valamint logisztikai központokban a járművek központból történő irányításához adhat hatékony megoldást.

Projekt címe: Központi rendszer az automatizált járművek tesztelésének és működésének támogatásához Projektazonosító: 2020-1.2.3-EUREKA-2021-00001; Finanszírozó: Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap

Cikkunk a BME hírportálján