Idén is indul Safety First!

Idén is indul Safety First!

Tanszékünk idén már második alkalommal rendezi meg a Safety First!  csapatversenyt az egyetem hallgatóinak körében.

A „SAFETY FIRST!” háromfordulós csapatversenyt a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépjárműtechnológia Tanszéke szervezi meg évente. A verseny célja a közlekedés biztonságával foglalkozó tudományterület népszerűsítése, és hogy a téma iránt érdeklődő hallgatókat innovatív kutatási ötleteik megvalósítására motiváljuk. A verseny során támogatjuk diákjainkat, hogy innovatív megoldásokat találjanak a közlekedés- és járműbiztonságot érintő aktuális problémák megoldására.

Az első fordulóban a 3 fős csapatoknak egy rövid előadás keretében bemutatják, hogy milyen lehetőséget látnak a választott biztonsági probléma megoldására. A prezentációt és a jelentkezéskor leadott kivonatot egy szakértői bizottság értékeli és választja ki a továbbjutókat.

A verseny második fordulójában részt vevő csapatok munkáját ipari és egyetemi konzulensek támogatják, bekapcsolódva a fejlesztési folyamatba. Ennek eredményeként a csapatok egy 6-10 oldalas összefoglaló keretében mutatják be az általuk fejlesztett koncepciót és annak alkalmazhatóságát, akár modell-alapú tesztekkel alátámasztva ennek előnyeit.

A harmadik fordulóban résztvevő csapatok egy demonstráción keresztül mutatják be az ötletüket és koncepciójuk gyakorlati alkalmazását.

A verseny lehetőséget ad a jelentkezők számára, hogy a megszerzett természettudományos, műszaki és matematikai ismereteiket együttesen alkalmazva költséghatékony koncepciókat alkossanak és fejlesszenek a közlekedésbiztonság területén. A tudás megmérettetése mellett ez kiváló alkalom a más hallgatókkal, ipari és akadémiai szakértőkkel történő kapcsolatépítésre.

JELENTKEZÉSI HATÁRIDŐ: március 8.

További részletek és jelentkezés ITT.

Jaguar Land Rover – GJT: közös interjú a stratégiai partnerségről

A Gépjárműtechnológia Tanszék egyik stratégiai partnere, a Jaguar Land Rover Hungary Kft. új ügyvezetője, Garaba Ákos dr. Szalay Zsolt tanszékvezetővel közös interjút adott a BME hírportáljának a közös tervekről, a partnerség kölcsönös előnyeiről és az egyetemek XXI. századi szerepéről.

Az interjúban sok egyéb téma mellett szó esik pl. arról is, hogy a partnerségek kialakulásában mekkora szerepe van a szerencsének és a tudatos döntéseknek, miért fontos a vállalatok és az egyetemek szoros együttműködése, vagy hogy milyen szerepük lehet a tanszék doktoranduszainak a JLR innovációjában. Az interjú ezen a linken olvasható.

Záróvizsga „ipari” szemszögből

Január a vizsgaidőszak, így a záróvizsgák időszaka is. Tanszékünkön idén januárban összesen 45-en készülnek záróvizsgát tenni, közülük 5 MSc-s hallgató. A szakdolgozat témák nagyon szerteágazók az autonóm járműirányítástól, a 3D fémnyomtatás szimulációján keresztül a mikromobilitási eszköz tervezéséig és azon túl rengeteg izgalmas kutatási téma jelenik meg. Tanszékünkön hagyomány, hogy a záróvizsgabizottságban oktatóinkon kívül más egyetemi intézmények tanárai és ipari partnereink magas szintű vezetői is részt vesznek. A január 11-én dr. Török Árpád elnökletével tartott vizsganap ebédszünetében Lerchner Istvánnal, az AVL Hungary Kft. main department manager-ével és Lengyel Dáviddal a Robert Bosch Kft. vezetést támogató rendszerek – rendszer fejlesztési csoportvezetőjével beszélgettünk a vizsgák alkalmával szerzett tapasztalataik kapcsán.

Szabó Mátyás

Milyen előzménye van a tanszékkel fennálló kapcsolatnak?

Lerchner István: Dáviddal és Zöldy Mátéval (prof. dr. Zöldy Máté a tanszéken működő Innovatív járműtechnológiák kutatócsoport vezetője) együtt itt a tanszéken végeztünk, így volt pár ötletünk, hogy hogyan lehetne az együttműködést erősíteni. Az egyik ilyen, hogy kalibrációs tantárgyat tartottunk, ami az AVL-nek az egyik fókusztémája, és kb. egy éve indult el az MSC duális képzés, szintén kalibrációs téma vonatkozásában. Szóval keressük a kooperációs lehetőségeket.

Milyen élmény a záróvizsgákba bekapcsolódni?

Lerchner István: Érdekes látni a végzősöket. Persze úgy is találkozunk, hogy pályáznak hozzánk, de személy szerint én közülük kevesebbel kerülök kapcsolatba, így jó, hogy ide is el tudunk jönni. Sajnos azt látom, hogy akik ígéretesek, jó munkát mutatnak be, azok általában ilyenkorra már elhelyezkedtek, így nem érdemes állásajánlattal megkeresni őket.

Lerchner István

Mikor születnek ezek az elköteleződések?

Lerchner István: Általában szakmai gyakorlatok, diplomamunka készítés során egyenes út vezet az elhelyezkedéshez, hiszen megismerik, megszeretik a céget. Ez nekünk is jó, mert nem kell ezeket a kollegákat betanítani, és adott esetben már évek óta ismerjük, akit felveszünk. Tehát ez egy win-win szituáció. Ez minden cégnél hasonlóan működik. Ettől függetlenül jó látni, hogy mit tudnak a BSc-s hallgatók, az MsC-s hallgatók. Azért lehet látni a különbséget. Érdekes, hogy hogyan fejlődnek a prezentációs képességek.

Lengyel Dávid: Huszonéves srácokról beszélünk, akiknek a szakmai prezentáció nem rutin. Az elmúlt évekhez képest ezen a területen ténylegesen látható a javulás. Ugyanakkor egyfajta kettőséget látok, mert a dolgozatokat végigolvasva azt tapasztalom, hogy a szakmai nyelvezet romlik. Sokkal közelebb kerülünk a beszélt nyelvhez, melynek fordulatai egyáltalán nem illenek bele egy diplomadolgozatba.

Lerchner István: Kétszer is láttam például az egyik dolgozatban azt a szót, hogy „aksi”.

Lengyel Dávid: Nekem az a benyomásom, hogy többet kellene a fogalmazással foglalkoznunk. Persze felmerül a kérdés, hogy íráskészségről vagy általános fogalmazási képességről van-e szó. Véleményem szerint alapvetően nem az íráskészséget érinti a probléma. Sokszor tapasztalom, hogy reflexszerűen megjelenő fordulatok jelennek meg írásban.

Mi lehet ennek az oka?

Lerchner István: Fókuszba kell helyezni az oktatásban is, hogy nem elég a módszertani tudás, de a számításaim vagy akár a kutatásom eredményét meg kell tudnom fogalmazni, erről jelentést kell tudni írni, prezentálni kell tudni. Az iparban, az alkalmazott mérnöki tudományoknál ez legalább annyira fontos, minthogy valaki mennyire okos. Hiába nagyon okos valaki, problémát jelent az, ha az ügyfélnek nem tudja elmondani a munkája eredményét.

Mi nem kutatók vagyunk, akik bezárkózunk a laborba, hanem nemzetközi cégeknél dolgozunk, beszállítókkal, OEM-ekkel, fejlesztőkkel, Tier 1-esekkel vagyunk kapcsolatban, ahol a kommunikáció, illetve az, hogy hogyan prezentálunk valamit, nagyon fontos.

Tehát az a meglátásotok, hogy magas szintű az itt szerzett tudás, de a kommunikációs kompetenciák nem elegendőek az iparvállalati környezetben?

Lengyel Dávid: Igen. Azt gondolom, hogy beértünk egy olyan kommunikációs térbe, ahol azok a reflexszerű kommunikációs blokkok, amelyeket akár 30-40 évvel ezelőtt hoztunk otthonról, majd az iskolában csiszoltunk, és alkalmassá tettek minket arra, hogy a szakmai pályánkon jól teljesítsünk, már nem elégségesek.

Az elvárások nőttek?

Lengyel Dávid: Nem, csak egyszerűen változott az a környezet, amiben kommunikálnunk kell. 30 évvel ezelőtt azt mondtuk, ha valaki nagyon jó mérnök, nem baj, ha nem tudja jól elmondani, hogy mit csinál, rászánjuk azt a két és fél órát, hogy megértsük, azon a modellen ő mit mért, mit módosított. Ez most már nem megoldható. Ennek rengeteg oka van. Egyik a felgyorsulás. A fejlesztési folyamatban nincsenek már akkora tartalék idők, hogy valaki a munkája eredményének átadására több időt szánjon, mint amennyi alatt létrehozta. Jóval nagyobb a fluktuáció szakmai közegekben is, tehát kevésbé stabil kollegiális körrel dolgozunk. Megszűntek azok a rutinok, amikor arra hivatkoztunk, hogy már 15-20-30 éve itt dolgozom, és ez lehetőséget ad arra, hogy egy beszélgetésnél azt mondjuk, nem baj, hogy most nem értettem meg, majd a hetediknél megértem, mert a hetedik beszélgetésnél lehet, hogy valamelyik partner már nincs ott.  Ezek is hatnak arra, hogy sokkal hatékonyabban kell kérnünk és átadnunk is az információt. Erre nincs képzés. Ezt nagyjából megtanulgattuk, és ki-ki a saját képességei alapján ezt alkalmazza. Most már azt látjuk – és érdekes, hogy az előző generáció mérnökeivel kapcsolatban is ez a változó elvárás fogalmazódik meg -, nem elég az, hogy jól csinálod, mondd is el jól. A „mondd is el jól” pedig azt jelenti, hogy ha a te szervezetedben bármelyik szinten lévő munkatárssal beszélsz, képesnek kell lenned már a beszélgetés elején megtalálni azt a tartalmi szintet, amivel őt meg tudod szólítani. Ezt egyre inkább elvárjuk a szakmai beszélgetések során is. És ez nem csak a menedzsment és az operatív szintek közötti kommunikációt jelenti, hanem minden szintet érint. Úgy tapasztalom, nem képezi a képzés részét, hogy felkészítsük a leendő kollégákat az ezekben a helyzetekben való helytállásra. Nekünk mérnökök számára ez egy idegen tudomány, amit nem is kezeltünk tudatosan és megfelelő súllyal a múltban.

Ezeknek a srácoknak tehát meg kell tanítani azt is, hogyan beszéljenek arról, amin dolgoznak. Itt nemcsak az egymás közötti kommunikációra gondolok, előfordul, hogy az illető saját magának sem tudja elmondani, mit és miért csinál. Előfordul, hogy ennek a rutinjait munka közben kell elsajátítania.

Nekünk jó, ha a BSc képzés alatt valakinél már látjuk munka közben, hogy ilyen tekintetben is tehetséget mutat, mert őket hamar tudjuk integrálni ebbe a környezetbe, ami egy sokkal gyorsabb és impulzívabb környezet, mint az egyetemi védett világ.

Lerchner István: Nekem szembetűnő, hogy a diákok, amikor elmennek szakmai gyakorlatra, sokszor többet dolgoznak, mint amennyit az egyetemen vannak.

Dr. Török Árpád: Meg kell találni azt az egyensúlyt, ami a hallgatóknak is hosszútávon is kifizetődő, és az ipari szereplőknek és az egyetemnek is megfelel. Ez az egyensúly most még kialakulóban van.

Tehát túlterhelik a hallgatókat szakmai gyakorlat alkalmával az iparvállalatok?

Lerchner István: Nem erről van szó. Lehetőséget kapnak az egyetemi tanulmányok mellett dolgozni, és ha a munka érdekes, a környezet vonzó, akkor néhányan elkezdik az egyetemi tanulmányokat elhanyagolni. Volt olyan kollégám, aki már két éve mérnökként dolgozott és még mindig nem volt diplomája. Jól végezte a munkáját, de be kellett tennünk az elérendő céljai közé, hogy szerezd meg a diplomádat.

Nagyobb a motiváció munkára, mint a tanulásra?

Lengyel Dávid: Ezen a területen is történtek változások. Megerősödött a hallgatókban az az igény, hogy a gyakorlatban is csinálhassanak olyan dolgokat, amelyeknek látszik az eredménye. Az akadémiai tudás felépítése mellett különösen fontos számukra, hogy amit tudnak, azt hadd alkalmazzák, és ezért veregessék is meg a vállukat! Ez egy nagyon jó motiváció, de oda kell rá figyelnünk, és az egyetemmel közös felelősséget vállalni, hogy az arányok megfelelőek legyenek. Tagadhatatlanul előnyt jelent nekünk, ha valaki értéket teremt. De az értékteremtést nem csak rövid távon kell néznünk, hanem mérlegelnünk kell azt is, miért fontos, hogy a kollégánknak meglegyen a végzettsége. Egyrészt így tudjuk csak bizonyos felelősséggel járó pozíciókban alkalmazni, másrészt az érésnek és a fejlődésnek ez egy fontos pontja, amit nem hanyagolhatunk el. Az a véleményem, hogy ennek nincs egy stabil egyensúlyi pontja, hanem az elméleti tanulás és a gyakorlati munka optimális aránya változik folyamatosan az adott helyzet függvényében.

Fontos jelenség az is, hogy a hallgatók, fiatal mérnökök, még öt évre sem látnak előre, nekünk ezt is figyelembe kell venni.

Lerchner István: Amikor mi bekerültünk egy cégbe, akkor leginkább az volt fontos, hogy na, akkor mi itt dolgozunk. A ma bekerülő fiatalok pedig azt gondolják, hogy dolgoznak itt esetleg 3-5 évet, aztán majd kipróbálnak valami mást.

Dr. Török Árpád: Megváltoztak az elvárások és a célok. Az újabb generációk sokkal flexibilisebbek.

Lerchner István: A lehetőségek is megváltoztak. Most mi könyörgünk a diákoknak, hogy jöjjenek hozzánk dolgozni. Nem az van, mint régen, hogy tedd össze a két kezed, hogy hozzánk jöhetsz dolgozni. Már nem mi választjuk ki őket, hanem ők választanak ki minket.

A munkaerőpiaci kereslet-kínálati viszonyok tükröződnek ebben. De látható-e türelmetlenség a mai generációban, hogy hamar kapjanak visszacsatolását a munkájukra, ha pedig ez nem érkezik elég gyorsan, akkor váltanak?

Lerchner István: A dicséret, a pozitív visszacsatolás kell, hogy visszajöjjön. A negatív visszacsatolást nagyon nem szeretik.

Lengyel Dávid: Tudjuk, hogy a sikerekhez a sikertelenségeken keresztül vezet az út. Ez a generáció ezt már jobban kezeli. Kulturális kérdés ugyanakkor, hogy a visszajelzési kultúránk – akár a privát, akár szakmai szférában – milyen. A céges környezetben ennek a változási üteme lassabb, mint ahogy a mai huszonéves generáció ezt elvárná. Fontos látnunk, hogy ők jelenleg milyen motivációkkal, rendelkeznek, hol tartanak, mivel foglalkoznak, milyen képességekkel rendelkeznek, nálunk milyen a környezet, és ezt a kettőt hogyan tudjuk egymáshoz közelíteni.

Vizsga szünetében

Boldog karácsonyt és sikerekben gazdag új évet kívánunk!

Boldog karácsonyt és sikerekben gazdag új évet kívánunk minden hallgatónknak, partnerünknek és munkatársainknak!

Ifjú tehetségek látogatása a BME Gépjárműtechnológia Tanszékén!

Büszkén fogadtuk a Fáy András Technikum egyik diákja édesanyjának kezdeményezését, aki a gépjármű mechatronikai technikus képzésben részt vevő 30 tanuló részére keresett tartalmas szakmai programot. Ennek eredményeként jutott el megkeresésével a BME Gépjárműtechnológia Tanszékéhez.

A középiskola 10. A osztálya számára kétórás programot szerveztünk.  Dr. Szalay Zsolt tanszékvezető érdekes betekintést nyújtott a diákoknak a járműmérnök képzés legfontosabb tudományterületeibe, az itt folyó kutatásokba, és beszélt a legfontosabb ipari együttműködésekről.  A látogatás során a diákok olyan izgalmas témákról is hallhattak, hogy pl. hekkelhető-e egy autó, vagy hogy milyen kutatások zajlanak az önvezető járművekkel és a környezetérzékeléssel kapcsolatban. Később kisebb csoportokban felfedezhették a járműcsarnokunk eszközparkját is.

Teigler Ildikó, a látogatást szervező szülő elmondta: „Nagyon örültünk a pozitív visszajelzésnek. A tanszék honlapján olvastam, hogy nyáron a Gyerekegyetem keretében fogadtak kisiskolásokat.  Arra gondoltam, talán hasonló program a középiskolásokat is érdekelné, a jobb tanulókat pedig a mérnöki pálya felé terelné. Érdekes volt látni, hogy a tanszék milyen izgalmas lehetőségeket kínál a középiskolások számára is, és reméljük, hogy ez inspiráció lehet a jövő mérnökei számára.”

Szalay Zsolt tanszékvezető a programot követően megosztotta gondolatait az esemény kapcsán: „Nagyon örültem a megkeresésnek, az pedig, hogy valaki ezt szülőként szervezi az osztálynak, különösen figyelemre méltó. Fantasztikus volt látni a diákok érdeklődését és lelkesedését! Egyetemünk és így tanszékünk is fontosnak tartja a kapcsolatépítést az érdeklődő, tehetséges diákokkal. Többek között ezért is szervezzük a Gyerekegyetemet. Örülök, hogy a 10. osztályos gyerekek számára is érdekes programot tudtunk összeállítani.”

A BME Gépjárműtechnológia Tanszéke továbbra is nyitott és elkötelezett a fiatal tehetségekkel való kapcsolatépítésben és a szakma iránt érdeklődő diákok támogatásában.

Megjelent a Mobilitás Magazin második száma

Megjelent a Mobilitás Magazin második száma!

Online olvasható és nyomtatott formában is megjelent a BME ITS Nonprofit Zrt. időszaki kiadványa, a Mobilitás Magazin második száma. A kiadvány ismerteti a BME ITS elmúlt 10 évének sikereit és projektjeit, valamint bemutatkozik a Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar több tanszéke is. A Gépjárműtechnológia Tanszékről szóló, dr. Szalay Zsolt tanszékvezetővel készült interjú a magazin 36. oldalán található.

Valós járműirányítás a felhőből úttörőként a BME kutatómérnökeivel

Egy sikeres demonstrációval az EUREKA Central System projekt keretében az automatizált járművek tesztelésének és működésének támogatását szolgáló központi rendszer fejlesztése fontos mérföldkőhöz érkezett. A konzorciumvezető BME és a konzorciumi tag osztrák Virtual Vehicle Research GmbH által november 8-10. között megvalósított demonstráció az első olyan alkalom volt, hogy szabványos interfészeken keresztül egy külső partner a központi rendszer szolgáltatását vette igénybe a tesztjármű által végrehajtandó manőverek vezérléséhez.

A demonstráció során a járművet a központi rendszer által a valós időben előálló digitális ikermodell alapján megtervezett és a tesztjárműnek küldött útvonalon vezették végig. Egy további kísérlet során pedig a járműnek közvetlenül a felhőből alacsonyszintű kontrollüzeneteket küldtek, azaz a központi rendszer vezette a járművet. A manőver tervezése során a cél a fizikai gyalogos, illetve virtuális gyalogos kikerülése volt. Ismereteink szerint ez az első olyan publikált kísérlet a világon, ahol valós körülmények között valós járművet valós pályán szabványos interfészeken keresztül felhőalapú központi rendszerből irányítottak.

Dr. Rövid András a BME Gépjárműtechnológia Tanszék Önvezető Járművek kutatócsoportjának vezetője és a konzorcium szakmai vezetője a demonstráció után elmondta: Nagyon örülök, és sikerként könyvelem el, hogy a kitűzött célokat a teszteken megfelelően teljesíteni tudtuk, és sikerült valós körülmények között bemutatni a felhő alapú járműirányítás működését.”

Az infrastruktúrába kihelyezett szenzorok kiemelt lehetőséget kínálnak a környezet digitális ikermodelljének előállítására, beleértve a statikus és dinamikus elemeket egyaránt. A digitális ikermodell esetünkben egy ún. központi rendszerben áll elő, különféle infrastruktúra szenzorokból kinyert magasabb szintű adatok alapján, amely ismeretében számos további – a központi rendszer által szolgáltatott – vezetéstámogató vagy autonóm járműfunkció megvalósítására, valamint azok automatizált tesztelésére nyílik lehetőség. Egyik ilyen funkció pl. az akadályok autonóm módon való elkerülése, ahol az akadály elkerüléséhez szükséges útvonalat a központi rendszer tervezi meg a rendelkezésre álló digitális ikermodell alapján, amelyet a járműnek továbbít. A jármű pedig a saját irányítási mechanizmusaira támaszkodva végigmegy ezen a tervezett útvonalon, elkerülve az ütközést. Az EUREKA Central System projekt keretében a ZalaZONE tesztpályán végzett demonstráció során egy ilyen – a központi rendszer által szolgáltatott – funkció került bemutatásra magyar-osztrák részvétellel. Az osztrák Virtual Vehicle az autó- és vasúti ipar vezető nemzetközi K+F központja, mely a járműfejlesztés fejlett virtualizációjára összpontosít.

A tesztelést 20-50 km/óra sebességeken végezték, következő lépésként ennél magasabb sebességek mellett fogják vizsgálni a rendszer működését.

A fejlesztőmunka eredményeként elsősorban fejlett vezetéstámogató rendszerek tesztelésének automatikus végrehajtása válhat lehetővé, valamint logisztikai központokban a járművek központból történő irányításához adhat hatékony megoldást.

Projekt címe: Központi rendszer az automatizált járművek tesztelésének és működésének támogatásához Projektazonosító: 2020-1.2.3-EUREKA-2021-00001; Finanszírozó: Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap

Cikkunk a BME hírportálján

Előadóként vettünk részt a Bosch fejlesztőmérnökeinek nemzetközi belső képzésén

A BME Gépjárműtechnológia Tanszéke előadóként jelent meg azon a Bosch által szervezett, magyar és nemzetközi közönség számára a Robert Bosch Kft. Bosch Budapest Innovációs Kampuszán tartott belső képzésen, melyen többek közt a mesterséges intelligenciával kapcsolatos fejlesztésekkel is foglalkozó mérnökök vettek részt.

A Bosch Summer School névre keresztelt, fejlesztőmérnökök továbbképzésére létrehozott kétnapos programra több mint 100 fős részvétellel idén november 6-7-én került sor.

A 4. éve futó programon most első ízben lehetett jelen egyetemi szereplő. Szigorú titoktartási kötelezettségvállalás mellett kutatómérnökeink így betekinthettek a Bosch mesterséges intelligenciával kapcsolatos kutatásainak mélységeibe is, és megismerhették a fejlesztésekben jelentkező aktuális kihívásokat.

„Nagy örömet jelent számunkra, és büszkék vagyunk rá, hogy a többéves együttműködésünk során felépült kölcsönös bizalomra és kutatóink szaktudására építve – egyetemi szereplőként elsőként – részt vehettünk egy ilyen jelentős és nagy múltú multinacionális ipari partnerünk egyik kiemelt képzési eseményén.” – mondta dr. Szalay Zsolt, a Gépjárműtechnológia Tanszék vezetője az esemény után.

A kamera-lidar fúzió alapú környezetészlelés témakörében Csonthó Mihály, a dinamikai határokon történő, megerősítéses tanuláson alapuló mozgástervezés és -irányítás témakörében Tóth Szilárd Hunor, a neurális hálózatok működésének ismert/ismeretlen, helyes/helytelen értékelési kritériumok tükrében történő vizsgálatáról pedig dr. Török Árpád munkatársunk tartott előadást.

Dr. Szalay Zsolt tanszékvezető interjút adott az Index hírportálnak

Az interjú témája a tanszéki munka keretein túlmutat, hiszen Szalay Zsolt, a BME Gépjárműtechnológia Tanszék tanszékvezető egyetemi docense az MIT REAP Scale Up Hungary elnevezésű magyar csapatának tagjaként Nemeslaki Andrással, a BME Menedzsment és Vállalkozásgazdaságtan Tanszék tanszékvezető egyetemi tanárával közösen beszéletek arról, hogy a Műegyetemen miként kezdték már el a gyakorlatba átültetni a bostoni egyetem által vezetett nemzetközi program során a magyar kormány számára kidolgozott javaslatokat, melyekkel kiszabadítanák a hazai gazdaságot a közepes fejlettség csapdájából.

A Gépjárműtechnológia Tanszék működési elveiben évek óta kulcsszerepe van az innováció és a vállalkozás középpontba helyezésének, az MIT programja nyomán azonban a műegyetemi modellváltás helyes és sikeres megvalósítása is támasztékot kap, illetve a program során a magyar csapat által kidolgozott javaslatcsomag teljes magyar felsőoktatás innovációvezérelt pályára állítása szempontjából is fordulópontot jelenthet.

A Massachusetts Institute of Technology Regional Enterpreneurship Acceleration Programja (MIT REAP) egy olyan globális kezdeményezés, amelynek célja a projektben részt vevő országok, illetve régiók növekedésének felgyorsítása az innovációvezérelt vállalkozói tevékenység támogatásán keresztül. A program során az adott ország (vagy régió) csapatához tartozó résztvevők az MIT szakembereivel közösen egy reális és rövid vagy középtávon megvalósítható, részletes javaslatcsomagot és ütemtervet állítanak össze az állam kormányzata számára. E javaslat kivitelezésével érdemi javulás érhető el a vállalkozásindítási nyitottság, valamint a kis- és közepes méretű vállalkozások termelékenysége és innovációja területén. A program 10 éves történetében Magyarország az első, és idáig egyetlen közép-kelet-európai résztvevő. A Scale-up Hungary elnevezésű magyar csapat tagja a BME is.

Az Index cikke ezen a linken keresztül érhető el.

3D fém nyomtatás bemutató a Kutatók Éjszakáján 2023-ban is

A tanszék 3D fém nyomtatás laborja idén is bemutatásra került a kutatók éjszakája programban. A meghirdetett időpontok gyorsan beteltek és a megjelent érdeklődőknek lehetőségük volt megtekinteni a gyártás előkészítés és a nyomtatás különböző lépéseit. Az idei évben egy speciálisan kialakított rácsos szerkezet nyomtatását mutattuk be, amely a konstrukció tervezés validálásához készült.