Több mint 270 autóipai vezető és szakember részvételével október 1-én tartották a budapersti  Aquaworld Resort-ban a XIII. Regionális Autóipari Beszállítói Konferenciát, a szakma egyik legnagyobb hazai éves rendezvényét. A konferencián az iparág jelentős szereplőinek magas rangú képviselői mellett Dr. Szalay Zsolt a Gépjárműtechnológia Tanszékének vezetője is előadást tartott. Az elhangzottakból világosan kirajzolódott az autonóm járművek terén tapasztalt technológiai fejlődés, valamint a jövő közlekedési rendszereit övező kihívások sokrétűsége. Dr. Szalay Zsolt előadása a részvevői visszajelzések alapján -maximális értékeléssel – a konferencia legsikeresebb, legnépszerűbb programja volt.

Várakozások és a valóság közötti szakadék

Dr. Szalay Zsolt beszéde elején felidézte a 2007-es Európai Bizottsággal való találkozást, amikor még csak óvatos elutasítással fogadták az autonóm járművek lehetőségét. Azóta az iparági várakozások nagyot változtak: 2017-ben még sokan azt jósolták, hogy hamarosan már senkinek sem lesz szüksége jogosítványra. 2024-ben viszont az autonóm járművek még mindig nem jelentek meg széles körben a közutakon. Dr. Szalay rámutatott, hogy a technológiai fejlődés mellett a jogszabályi és társadalmi kihívások is akadályozzák az autonóm járművek elterjedését.

Az autonóm járművek szintjei: hol tartunk most?

Az autonóm járművek fejlődését Dr. Szalay Zsolt az SAE (Amerikai Automérnökök Egyesülete) szabványai alapján értékelte, bemutatva a hat szintet, amelyek a nulla automatizáltságtól a teljesen önálló vezetésig terjednek. A technológiai fejlődés jelenlegi állását az úgynevezett „csalódottság szakaszaként” írta le, ahol az előzetes hype után kiderült, hogy a technológia és a szabályozási környezet még nem érett meg a széles körű bevezetésre.

Szoftver a középpontban: a jövő a Software Defined Vehicle-é

Dr. Szalay Zsolt kiemelte, hogy a modern járműfunkciók több mint 90%-a már szoftver alapú. Az autógyártók és a technológiai óriások között kialakuló verseny középpontjában a szoftverrel meghatározott járművek (Software Defined Vehicles) állnak, amelyek nemcsak technológiai eszközökként, hanem komplex mobilitási rendszerekként működnek. „A jövő járművei már nem egyszerű mechanikai szerkezetek, hanem integrált szoftveres rendszerek lesznek” – fogalmazott Dr. Szalay Zsolt.

Az autonóm járművek társadalmi és jogi kihívásai

Az autonóm közlekedés egyik legnagyobb kihívása a biztosítási kérdések kezelése. Dr. Szalay szerint az autonóm járművek esetében a felelősségvállalás eltolódik az egyéni vezetőktől a gyártók felé, ami alapvető változást jelenthet a biztosítási piac működésében. Emellett hangsúlyozta, hogy bár az autonóm járművek csökkenthetik a közúti balesetek számát, új típusú baleseti helyzetek is kialakulhatnak, amelyeket az emberi sofőrök másként kezelnének.

Innováció az egyetemi és ipari együttműködésekben

Dr. Szalay Zsolt előadásának zárásaként az egyetemi kutatás és az ipari innováció szoros együttműködésének fontosságáról beszélt. A BME célja, hogy világszínvonalú kutatási eredményeit közvetlenül beépítse az oktatásba és az ipar számára is hasznosíthatóvá tegye. Kiemelte a tanszékük által alapított spin-off cégeket, mint például a DriveByCloud és iMotionDrive, amelyek úttörő megoldásokat kínálnak az autonóm közlekedés és a járműirányítás területén.

Az autonóm járművek útja: hosszan tartó fejlődés előtt állunk

Dr. Szalay Zsolt realisztikusan fogalmazott az autonóm közlekedés jövőjével kapcsolatban: „A technológia, a jogszabályi keretek és a társadalmi elfogadottság még mindig kihívásokkal küzd, de az évtized végére elérhetjük, hogy autópályákon már részben önvezető járművekkel közlekedhessünk.” Előadásával arra hívta fel a figyelmet, hogy bár az autonóm járművek bevezetése lassabb a vártnál, a folyamatos kutatás, fejlesztés és innováció eredményeként egy fenntarthatóbb és biztonságosabb közlekedési jövő alapjai már most is formálódnak.

A rendezvényen bemutattuk BME Formula Racing Team versenyautóját, amely a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem hallgatóinak tervei alapján készült, és a Formula Student nemzetközi versenysorozatra építették. A csapat mind az elektromos, mind az önvezető kategóriában versenyez, így a legújabb technológiák terén is kiemelkedő teljesítményt nyújt.

A Formula Student sorozatban évente világszerte közel 600 egyetemi csapat méri össze erejét az általuk tervezett és épített autókkal. Magyarország első Formula Student csapata, a BME FRT, évek óta meghatározó szereplője ennek a versenynek. Céljuk, hogy folyamatosan innovatív megoldásokkal gazdagítsák a versenyautóik tervezését és építését, ezáltal hozzájárulva a jövő mobilitási technológiáinak fejlődéséhez. A csapat tagjai különböző mérnöki és gazdasági szakirányokon tanulnak, és a projekt révén értékes gyakorlati tapasztalatokat szereznek.

 

A konferencián bemutatott fejlesztésekhez kapcsolódó kutatást az Európai Unió támogatta az Autonóm Rendszerek Nemzeti Laboratórium (RRF-2.3.1-21-2022-00002) keretében.

Ősszel újra elindult a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és a Knorr-Bremse AG közös előadássorozata, amely lehetőséget kínál a hallgatóknak, hogy mélyreható ismereteket szerezzenek a haszongépjármű-ipar legújabb fejleményeiről és forradalmi átalakulásáról. A tantárgyat Dr. Jürgen Steinberger, a Knorr-Bremse haszongépjármű ágazatának korábbi igazgatótanácsi elnöke tartja.

A kurzus címe: „Synergy of Engineering and Business: The Disruptive Transformation of the Truck Industry as a Case Study 2” (BMEKOKKBsM8002-00), amelyet az előző félév hasonló című tárgya nélkül is fel lehet venni.

Ez az előadássorozat nemcsak a tantárgyra feliratkozott hallgatók számára nyújt egyedülálló lehetőséget, hanem mindazoknak is, akik érdeklődnek a mérnöki és üzleti szempontok összefonódása iránt. Ahogy Dr. Zsolt Szalay, a BME Gépjárműtechnológia Tanszék vezetője is kiemelte: „Büszkén támogatom a Knorr-Bremse és a BME közötti folyamatos együttműködést. Ez az előadássorozat valós iparági esettanulmányok segítségével nyújt naprakész betekintést a haszongépjárműiparba.”

Steinberger előadásai nemcsak a mérnöki ismeretekre, hanem a háttérben meghúzódó üzleti döntésekre is kiterjednek. „Fontos, hogy a mérnökök ne csak a technikai megoldásokat lássák, hanem megértsék, miért születnek bizonyos üzleti döntések. Ez növeli a munkájuk iránti elkötelezettséget” – fogalmazott az előadó.

A BME Gépjárműtechnológia Tanszékhez tartozó BME Automated Drive Lab képviseli Magyarországot a 30. ITS World Congress rendezvényen, amelyre 2024. szeptember 16-20. között kerül sor a Dubai World Trade Centre-ben. Az ITS World Congress a világ legnagyobb, intelligens közlekedési rendszerek és közlekedés digitalizációja területén szervezett eseménye, amely kiemelt fórumot biztosít a legújabb innovációk bemutatására a fenntartható, biztonságos és hatékony közlekedés fejlesztése érdekében.

Laborunkat a Magyar Közút Nonprofit Zrt. meghívására az ITS Hungary standján találják meg az érdeklődők, ahol bemutatjuk a M1M7 digitális iker modellünket egy interaktív demonstráció keretében. Emellett bemutatjuk a Digital Twin rendszerünk további alkalmazási lehetőségeit, amelyek a közlekedés infrastruktúrájának fejlesztésében jelentős szerepet játszhatnak.

Az eseményen a BME Automated Drive Labot Csonthó Mihály kollégánk képviseli, aki szakértelmével és lelkesedésével hozzájárul a legújabb fejlesztéseink sikeres bemutatásához.

Büszkék vagyunk, hogy részt vehetünk ezen a rangos nemzetközi rendezvényen, és alig várjuk, hogy új szakmai kapcsolatokat építsünk, és elősegítsük a közlekedési rendszerek fejlődését szolgáló innovációink ipari hasznosítását.

A demonstráció során bemutatott egyes fejlesztésekhez kapcsolódó kutatást az Európai Unió támogatta az Autonóm Rendszerek Nemzeti Laboratórium (RRF-2.3.1-21-2022-00002) keretében.

Beszélgetés Dr. Szalay Zsolttal: A technológia gyors ütemű fejlődésének egyik legjelentősebb területe a mesterséges intelligencia (MI) és annak autóiparra gyakorolt hatása. Dr. Szalay Zsolt, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépjárműtechnológia Tanszékének vezetője és kutatója dr. Aczél Petra vendégeként az „Az Este” című műsorban osztotta meg gondolatait a témáról.

A szoftverek és a digitális megoldások növekvő szerepe

Az autóipar egyik legfontosabb változása a számítógépek és szoftverek elterjedése. Szalay Zsolt rámutatott, hogy a modern járművek inkább hasonlítanak egy számítógépre négy keréken, tele digitális megoldásokkal. Ez a technológiai fejlődés nemcsak a gyártást, hanem a karbantartást is alapjaiban változtatta meg, hiszen a mai autók hibáit gyakran csak speciális diagnosztikai eszközökkel lehet feltárni.

A mesterséges intelligencia alkalmazása

A mesterséges intelligencia (MI) alkalmazása az autóiparban jelentős előrelépést hozott. Az MI-alapú rendszerek lehetővé teszik az önvezető autók fejlesztését, és olyan algoritmusokat kínálnak, amelyek előre jelzik az autók meghibásodásait, így növelve azok élettartamát és biztonságát.

Az autonóm járművek fejlesztése

Az önvezető autók technológiája az évtized végére mindennapi életünk részévé válhat. Az autonóm járművek képesek lesznek baleseteket előre látni és elkerülni, valamint olyan funkciókat ellátni, amelyek az emberi vezetők számára kihívást jelentenek. Szalay Zsolt szerint az elvárások időnként túlzók voltak, de az autóipar és a technológiai cégek folyamatosan dolgoznak a rendszerek biztonságosabbá és megbízhatóbbá tételén.

A járművek komplexitása folyamatosan nő. Egy modern autóban akár százmillió sornyi kód is lehet, ami komoly mérnöki teljesítményt igényel. Ez a komplexitás a vásárlói elvárások és a biztonsági követelmények növekedésével magyarázható. Szalay Zsolt rámutatott, hogy a jövő autói nemcsak gyorsabbak és erősebbek lesznek, hanem intelligensebbek is, jobban integrálva a digitális életünkbe.

Az emberközpontú fejlesztés fontossága

Szalay Zsolt hangsúlyozta, hogy minden mérnöki és technológiai innovációnak az emberi jólétet kell szolgálnia. A társadalmi problémák megoldására irányuló fejlesztéseknek humán-centrikusnak kell lenniük, hogy valóban értéket teremtsenek.

Szalay Zsolt gondolatai rávilágítanak arra, hogy a technológiai fejlődés nem csak technikai bravúrokat, hanem emberközpontú innovációkat is magában foglal. Az autóipar forradalma pedig jó példája annak, hogyan változtatja meg életünket a mesterséges intelligencia és a digitális technológia.

Az interjú itt hallgatható meg.