Valós járműirányítás a felhőből úttörőként a BME kutatómérnökeivel

Egy sikeres demonstrációval az EUREKA Central System projekt keretében az automatizált járművek tesztelésének és működésének támogatását szolgáló központi rendszer fejlesztése fontos mérföldkőhöz érkezett. A konzorciumvezető BME és a konzorciumi tag osztrák Virtual Vehicle Research GmbH által november 8-10. között megvalósított demonstráció az első olyan alkalom volt, hogy szabványos interfészeken keresztül egy külső partner a központi rendszer szolgáltatását vette igénybe a tesztjármű által végrehajtandó manőverek vezérléséhez.

A demonstráció során a járművet a központi rendszer által a valós időben előálló digitális ikermodell alapján megtervezett és a tesztjárműnek küldött útvonalon vezették végig. Egy további kísérlet során pedig a járműnek közvetlenül a felhőből alacsonyszintű kontrollüzeneteket küldtek, azaz a központi rendszer vezette a járművet. A manőver tervezése során a cél a fizikai gyalogos, illetve virtuális gyalogos kikerülése volt. Ismereteink szerint ez az első olyan publikált kísérlet a világon, ahol valós körülmények között valós járművet valós pályán szabványos interfészeken keresztül felhőalapú központi rendszerből irányítottak.

Dr. Rövid András a BME Gépjárműtechnológia Tanszék Önvezető Járművek kutatócsoportjának vezetője és a konzorcium szakmai vezetője a demonstráció után elmondta: Nagyon örülök, és sikerként könyvelem el, hogy a kitűzött célokat a teszteken megfelelően teljesíteni tudtuk, és sikerült valós körülmények között bemutatni a felhő alapú járműirányítás működését.”

Az infrastruktúrába kihelyezett szenzorok kiemelt lehetőséget kínálnak a környezet digitális ikermodelljének előállítására, beleértve a statikus és dinamikus elemeket egyaránt. A digitális ikermodell esetünkben egy ún. központi rendszerben áll elő, különféle infrastruktúra szenzorokból kinyert magasabb szintű adatok alapján, amely ismeretében számos további – a központi rendszer által szolgáltatott – vezetéstámogató vagy autonóm járműfunkció megvalósítására, valamint azok automatizált tesztelésére nyílik lehetőség. Egyik ilyen funkció pl. az akadályok autonóm módon való elkerülése, ahol az akadály elkerüléséhez szükséges útvonalat a központi rendszer tervezi meg a rendelkezésre álló digitális ikermodell alapján, amelyet a járműnek továbbít. A jármű pedig a saját irányítási mechanizmusaira támaszkodva végigmegy ezen a tervezett útvonalon, elkerülve az ütközést. Az EUREKA Central System projekt keretében a ZalaZONE tesztpályán végzett demonstráció során egy ilyen – a központi rendszer által szolgáltatott – funkció került bemutatásra magyar-osztrák részvétellel. Az osztrák Virtual Vehicle az autó- és vasúti ipar vezető nemzetközi K+F központja, mely a járműfejlesztés fejlett virtualizációjára összpontosít.

A tesztelést 20-50 km/óra sebességeken végezték, következő lépésként ennél magasabb sebességek mellett fogják vizsgálni a rendszer működését.

A fejlesztőmunka eredményeként elsősorban fejlett vezetéstámogató rendszerek tesztelésének automatikus végrehajtása válhat lehetővé, valamint logisztikai központokban a járművek központból történő irányításához adhat hatékony megoldást.

Projekt címe: Központi rendszer az automatizált járművek tesztelésének és működésének támogatásához Projektazonosító: 2020-1.2.3-EUREKA-2021-00001; Finanszírozó: Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap

Cikkunk a BME hírportálján

Előadóként vettünk részt a Bosch fejlesztőmérnökeinek nemzetközi belső képzésén

A BME Gépjárműtechnológia Tanszéke előadóként jelent meg azon a Bosch által szervezett, magyar és nemzetközi közönség számára a Robert Bosch Kft. Bosch Budapest Innovációs Kampuszán tartott belső képzésen, melyen többek közt a mesterséges intelligenciával kapcsolatos fejlesztésekkel is foglalkozó mérnökök vettek részt.

A Bosch Summer School névre keresztelt, fejlesztőmérnökök továbbképzésére létrehozott kétnapos programra több mint 100 fős részvétellel idén november 6-7-én került sor.

A 4. éve futó programon most első ízben lehetett jelen egyetemi szereplő. Szigorú titoktartási kötelezettségvállalás mellett kutatómérnökeink így betekinthettek a Bosch mesterséges intelligenciával kapcsolatos kutatásainak mélységeibe is, és megismerhették a fejlesztésekben jelentkező aktuális kihívásokat.

„Nagy örömet jelent számunkra, és büszkék vagyunk rá, hogy a többéves együttműködésünk során felépült kölcsönös bizalomra és kutatóink szaktudására építve – egyetemi szereplőként elsőként – részt vehettünk egy ilyen jelentős és nagy múltú multinacionális ipari partnerünk egyik kiemelt képzési eseményén.” – mondta dr. Szalay Zsolt, a Gépjárműtechnológia Tanszék vezetője az esemény után.

A kamera-lidar fúzió alapú környezetészlelés témakörében Csonthó Mihály, a dinamikai határokon történő, megerősítéses tanuláson alapuló mozgástervezés és -irányítás témakörében Tóth Szilárd Hunor, a neurális hálózatok működésének ismert/ismeretlen, helyes/helytelen értékelési kritériumok tükrében történő vizsgálatáról pedig dr. Török Árpád munkatársunk tartott előadást.

Dr. Szalay Zsolt tanszékvezető interjút adott az Index hírportálnak

Az interjú témája a tanszéki munka keretein túlmutat, hiszen Szalay Zsolt, a BME Gépjárműtechnológia Tanszék tanszékvezető egyetemi docense az MIT REAP Scale Up Hungary elnevezésű magyar csapatának tagjaként Nemeslaki Andrással, a BME Menedzsment és Vállalkozásgazdaságtan Tanszék tanszékvezető egyetemi tanárával közösen beszéletek arról, hogy a Műegyetemen miként kezdték már el a gyakorlatba átültetni a bostoni egyetem által vezetett nemzetközi program során a magyar kormány számára kidolgozott javaslatokat, melyekkel kiszabadítanák a hazai gazdaságot a közepes fejlettség csapdájából.

A Gépjárműtechnológia Tanszék működési elveiben évek óta kulcsszerepe van az innováció és a vállalkozás középpontba helyezésének, az MIT programja nyomán azonban a műegyetemi modellváltás helyes és sikeres megvalósítása is támasztékot kap, illetve a program során a magyar csapat által kidolgozott javaslatcsomag teljes magyar felsőoktatás innovációvezérelt pályára állítása szempontjából is fordulópontot jelenthet.

A Massachusetts Institute of Technology Regional Enterpreneurship Acceleration Programja (MIT REAP) egy olyan globális kezdeményezés, amelynek célja a projektben részt vevő országok, illetve régiók növekedésének felgyorsítása az innovációvezérelt vállalkozói tevékenység támogatásán keresztül. A program során az adott ország (vagy régió) csapatához tartozó résztvevők az MIT szakembereivel közösen egy reális és rövid vagy középtávon megvalósítható, részletes javaslatcsomagot és ütemtervet állítanak össze az állam kormányzata számára. E javaslat kivitelezésével érdemi javulás érhető el a vállalkozásindítási nyitottság, valamint a kis- és közepes méretű vállalkozások termelékenysége és innovációja területén. A program 10 éves történetében Magyarország az első, és idáig egyetlen közép-kelet-európai résztvevő. A Scale-up Hungary elnevezésű magyar csapat tagja a BME is.

Az Index cikke ezen a linken keresztül érhető el.