A záróvizsga kulisszatitkai: beszélgetés a vizsgabizottság tagjaival
A záróvizsgák időszaka minden hallgató számára izgalmas és kihívásokkal teli, de vajon milyen a vizsga a másik oldalról nézve? A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem záróvizsgáján szünetet tartottunk, és lehetőségünk nyílt beszélgetni a vizsgabizottság tagjaival az eddigi tapasztalataikról és benyomásaikról.
Interjúalanyok:
- Dr. Bán Krisztián, Lézeres és járműgyártás technológiák kutatócsoport-vezető, BME Gépjárműtechnológia Tanszék, a vizsgabizottság elnöke
- Dr. Kun Krisztián, járműtechnológia kutatócsoport-vezető, egyetemi adjunktus, Neumann János Egyetem, GAMF Műszaki és Informatika Kar
- Geszti Sándor, Ipari szolgáltatások üzletág igazgató, TÜV Rheinland InterCert Kft.
- Zentai Tamás, ügyvezető, Energotest Kft.
Mi az összbenyomás a vizsgázókról?
Zentai Tamás: Összességében jó. Idáig hat jelöltet hallgattunk meg, és ebből öt jó, egy pedig kiváló volt. Tehát az alapbenyomásom nagyon jó.
Dr. Kun Krisztián: Alapvetően pozitív a benyomásunk. A hallgatók felkészültek, nemcsak szakmailag, hanem előadásmódjukban is. Bár egy-két kivétel mindig akad, a legtöbben magabiztosan és érthetően mutatták be a munkájukat.
Geszti Sándor: Egyetértek, bár néhányan izgultak, ami természetes, de ez a későbbiekben gyakorlással leküzdhető. Fontos, hogy a hallgatók képesek legyenek válaszolni a feltett kérdésekre és ne blokkoljanak le a nyomás alatt.
Mennyire vannak felkészülve a végzősök arra, hogy az iparba becsatlakozzanak?
Zentai Tamás: Ez egy rendkívül érdekes kérdés. A valós munkakörnyezetbe való beilleszkedés azért fontos, mert csak a gyakorlati tapasztalatok révén lehet igazán fejlődni. Az egyetem csak egy alapot adhat, de a tényleges mérnöki munka során szerzett tapasztalatok elengedhetetlenek ahhoz, hogy valaki igazán jó mérnökké váljon. Amikor egy kezdő mérnök azt mondja, hogy már 60-90 százalékban kész van, akkor gyakorlatilag akadályozza a saját fejlődését, mert az igazi tanulás és fejlődés az egyetemi tanulmányok után következik.
Geszti Sándor: Többen már jelenleg is ipari cégeknél dolgoznak és ott írják a diplomamunkájukat, így közvetlen tapasztalatot szereznek a céges folyamatokról és döntési mechanizmusokról. Ez nagy előnyt jelent számukra a pályakezdéskor.
Dr. Kun Krisztián: Valóban, a gyakorlati tudás és az ipari környezetben szerzett tapasztalat nagyban hozzájárul a hallgatók felkészültségéhez. Akik már most ipari környezetben dolgoznak, jobban megértik a céges gondolkodásmódot és a gyakorlati problémákat.
Milyen gyakorlati tudás jelenik meg a hallgatóknál, és mi az, amit még fejleszteniük kell?
Zentai Tamás: Jók a méretezések, szimulációk, de a fejlesztések és a témák menedzselése nagyon hiányzik. Pontosan menedzselni egy fejlesztést időben kulcsfontosságú készség, amit még tanulniuk kell.
Tehát projektmenedzsment?
Zentai Tamás: Igen, projekt- és fejlesztési téma menedzsment. Ez nagyon hiányzik.
Geszti Sándor: Nem nevezném hiánynak, de fontos lenne, hogy a hallgatók megtanuljanak beszélni azokról a zsákutcákról is, amelyekbe a kutatás során belefutottak. Ez segíthetne másoknak elkerülni ugyanazokat a hibákat a jövőben.
Dr. Kun Krisztián: Emellett a kommunikációs képességek fejlesztése is fontos. Bár a legtöbb hallgató jól teljesített, mindig van hová fejlődni. A nyilvános előadások és próbavédések segíthetnek ebben.
Hogyan látják a hallgatók problémamegoldó készségeit?
Geszti Sándor: A hallgatók sikeresen megoldották a feladataikat és kaptak segítséget, ahol szükséges volt. Ez jól mutatja, hogy képesek a mérnöki problémák hatékony kezelésére.
Dr. Bán Krisztián: Egyetértek, a mai napra vonatkozó benyomásom az, hogy a hallgatók bizonyították, hogy alkalmasak mérnöki munkára, akár egyénileg, akár csoportban.
Van-e különbség a céges és egyetemi témák feldolgozása között?
Dr. Kun Krisztián: Igen, azok a hallgatók, akik céges környezetben dolgoznak, gyakorlatiasabb megközelítést alkalmaznak, míg az egyetemi témát feldolgozó hallgatók elméletibb megközelítést használnak. Ez természetesen az előzetes tapasztalataiktól is függ.
Milyen kommunikációs módszerek segítik a hallgatók felkészülését?
Zentai Tamás: Fontos, hogy a hallgatók fejlesszék önismeretüket, ami segíti őket a kommunikációs készségek fejlesztésében. Én például annak idején kazettás magnóval rögzítettem a gyakorló előadásaimat, ami segített javítani az előadásmódomat.
Geszti Sándor: Én is támogatom ezt a módszert. Autóban, útközben gyakran elmondom előre, amit majd a megbeszélésen szeretnék mondani. Ez segít abban, hogy tisztábban lássam a mondanivalómat és javítsam az előadásmódomat.
Összefoglalva, hogyan értékelnék a mai napot?
Dr. Bán Krisztián: A hallgatók bizonyították, hogy képesek mérnöki munkára. A kritikai észrevételek inkább az előadásmódra vonatkoztak, nem pedig a szakmai tartalomra. Összességében nagyon elégedettek vagyunk a mai teljesítménnyel.
