Őszre kiépül az okos autópálya kísérleti szakasza!
A Eureka Central System projekt keretében befejeződött a közbeszerzési eljárás az M1-es és M7-es autópálya közös szakaszának egykilométeres részére tervezett demonstrációs szenzorhálózat kiépítésére. A rendszer megvalósítása hamarosan elkezdődik, és várhatóan őszre be is fejeződik – tudtuk meg dr. Rövid Andrástól, a projekt szakmai vezetőjétől, aki a BME részéről irányítja a konzorciumot. A projektben hat magyar és hat osztrák partner vesz részt a BME vezetésével.
Az érzékelő infrastruktúra telepítése után a szenzorok adatainak feldolgozásával egy valós idejű digitális ikermodell jön létre, amely az útszakasz statikus és dinamikus elemeit tartalmazza. Ezzel a már meglévő, nagy pontosságú, háromdimenziós modell kiegészül az érintett szakaszon haladó járművek pozíció-, orientáció- és járműméret adataival. Az ilyen digitális ikermodell alkalmazásával számos vezetéstámogató (ADAS) funkció kiértékelése válik lehetővé publikus környezetben, valamint olyan szolgáltatások tesztelése, amelyek a valós idejű ikermodellre építenek.
A tervezett rendszer az egykilométeres szakaszon több ponton épít ki szenzorállomásokat, amelyek már meglévő tartóelemekre kerülnek. Minden állomás különféle látószögű hagyományos kamerákból, hőkamerákból, lidar- és radarszenzorokból áll majd, és ezeket az út fölé belógó vagy a teljes utat áthidaló tartószerkezetekre telepítik. Olyan szolgáltatások kifejlesztésére, majd pedig bevezetésére nyílik lehetőség, amelyek növelik a közlekedésbiztonságot és csökkentik a balesetek számát.
A digitális ikermodellt különféle vezetéstámogató funkciók, percepciós algoritmusok tesztelésére és validálására, valamint forgalomirányítási modellek hangolására fogják használni. Hosszabb távon lehetővé válik, hogy a járművek egyedileg rájuk vonatkozó vezetéstámogató adatokat kapjanak, még akkor is, ha nem rendelkeznek saját szenzorokkal. Az adatokhoz egy fogadásukra alkalmas eszközön keresztül férnek majd hozzá a digitális ikermodellből. Személyes adatok, például rendszámok felhasználása és kezelése nem része a működésnek.
A rendszer hosszabb távon majd kiterjeszti az önvezető autók érzékelési tartományát, megoldva például a takarásból fakadó érzékelési problémákat. A jármű jóval átfogóbb, nagyobb lefedettségű képet kap a környezetében zajló eseményekről, valamint a környező járművek helyzetéről és mozgásáról.
Az önvezetés feltételeinek kiépítése feltételezi hasonló eszközpark kiterjedtebb telepítését és felhasználását az utakon. A működéshez elengedhetetlen a megfelelő sebességű adatáramlás, hiszen a forgalomban valós idejű adatokra van szükség, így a késleltetés minimalizálása kiemelt fontosságú. Az adatok a szenzorokból optikai hálózaton keresztül jutnak el az adatközpontba, majd onnan 5G hálózaton keresztül a járművekhez. Ezek a technológiák biztosítják az elvárt adatsebességet és a gyors válaszidőt.
A kísérleti útszakasz létrehozása és a kapcsolódó tesztek, fejlesztések hozzájárulnak ahhoz, hogy az évtized végére megvalósulhasson a 4. szintű önvezető technológia. Ennek segítségével, ha a fővárosból a Balatonra szeretnénk utazni, az autópályán már az autónkra bízhatjuk a vezetést, míg mi kikapcsolódhatunk vagy dolgozhatunk.
Az alábbi videó szimulált adatokon mutatja be a rendszer kimenetét.
