Innovációs kihívások és a startup halálvölgy áthidalása
Az innovációs folyamatok támogatásának komplex kihívásairól beszélt Dr. Szalay Zsolt, a BME Gépjárműtechnológia Tanszék vezetője az Index-nek. Rámutatott, hogy a kezdő vállalkozások számára nem csupán tőkére, de mentorálásra és kapcsolatokra is szükség van, hiszen a tőke önmagában nem elegendő. Dr Szalay Zsolt szerint az állam legfontosabb feladata, hogy a „startup halálvölgy” fölé viaduktot építsen, ahol számos ígéretes projekt forráshiány miatt elbukhat.
Az egyetemek szerepét is kiemelte, akik feladata a kutatási eredmények piaci hasznosítása a tőkebefektetők és ipari szereplők bevonásával. Példaként az MIT modelljét említette, ahol az egyetemi szféra, az állam, a nagyvállalatok, a tőke és a vállalkozók összefogása biztosít stabil innovációs ökoszisztémát. A sikeres hazai innovációhoz fontos, hogy az állam egy piaci alapú szabályozási környezetet biztosítson, amely ösztönzi a professzionális befektetők részvételét.
Dr. Szalay Zsolt arra is kitért, hogy a kockázati tőkések szerepe nemcsak pénzügyi, hanem szakmai és üzleti kapcsolatok biztosítása is, amely különösen fontos a fiatal mérnökök és kutatók üzleti tudásának fejlődésében. A „co-funding” modell példáját hozta, ahol az állami források piaci szereplők befektetési döntéseihez kapcsolódnak, így csökkentve a kockázatokat és elősegítve az ökoszisztéma építését Magyarországon.
Az Index cikke ITT olvasható
A Biztonságtechnológia Kutatócsoport bemutatta innovatív tesztrendszerét a Cognitive Mobility 2024 Konferencián
A BME Gépjárműtechnológia Tanszékének Biztonságtechnológia Kutatócsoportja nemrégiben részt vett a Cognitive Mobility 2024 Konferencián, amelyet a Bosch Budapest Innovációs Campusán rendeztek meg. A csapat bemutatta újonnan fejlesztett tesztrendszerét, amely áttörést jelent a biztonságos vezetési műveletek terén.
A prezentáció során a kutatócsoport bemutatta, hogy milyen módon kínálhatnak a rádiós kommunikációs technológiák megbízható alternatívát olyan helyzetekben, amikor a hagyományos környezetérzékelő szenzorok nem képesek biztosítani a biztonságos vezetéshez szükséges információkat. Egy olyan forgatókönyvet is szemléltettek, amelyben még a rádiókommunikáció minősége is gyenge volt, azonban az új irányítási koncepciónak köszönhetően a rendszer továbbra is képes volt biztonságos vezetési műveletek végrehajtására a kommunikációs paraméterek figyelembevételével.
Ez a tesztkeretrendszer jelentős előrelépést képvisel a járműbiztonsági technológiák terén, bemutatva, hogy a rádiós kommunikáció hogyan válhat a hagyományos érzékelők kiegészítő megoldásává. A csoport munkája nemcsak a jelenlegi kihívásokra ad választ az autonóm közlekedésben, hanem új lehetőségeket is nyit a rugalmasabb és alkalmazkodóbb járműbiztonsági rendszerek fejlesztésében.
A Gépjárműtechnológia Tanszék büszke a csapat elért eredményeire és az intelligens mobilitási megoldások fejlesztéséhez való hozzájárulásukra.
Innováció a középpontban: Dr. Kristof Polmans inspiráló előadása a Gépjárműtechnológia Tanszéken
A Gépjárműtechnológia Tanszék nemrégiben vendégül látta Dr. Kristof Polmans-t, a ThyssenKrupp Steering Kutatás és Fejlett Technológiákért felelős Senior Alelnökét. Dr. Polmans a tanszék meghívására érkezett, hogy előadást tartson a ThyssenKrupp Steering innovációs útjáról, és megossza szakértelmét az egyetem hallgatóival és oktatóival.
Dr. Polmans több mint 25 éves tapasztalattal rendelkezik az autóiparban; karrierjét a Ford Motor Company-nál kezdte, majd közel két évtizedet töltött a ThyssenKruppnál, ahol az élvonalbeli technológiák fejlesztésében és az innovációk megvalósításában játszott kulcsszerepet. Előadásában részletesen bemutatta, hogyan fejlődött a ThyssenKrupp Steering „lassú követőből” az autóipar egyik vezető innovációs szereplőjévé.
Dr. Polmans kiemelte azokat a kulcsprojektek, mint például a Steer by Wire, Brake by Wire rendszerek és a Vehicle Motion Control, amelyek jelentős hatással voltak a vállalat fejlődésére és innovatív átalakulására.
A technikai eredmények mellett Dr. Polmans hangsúlyozta a vezetés és az egyéni hozzájárulás fontosságát egy vállalat sikerében. Részletezte, mi különbözteti meg a vezetőt a főnöktől, milyen tulajdonságok határoznak meg egy jó vezetőt és egy kiváló munkatársat, valamint az eredményes kommunikáció és a hatékony csapatépítés kulcsfontosságú elemeit.
Az előadáson részt vevő hallgatók első kézből kaptak betekintést egy vezető autóipari vállalat fejlődésébe, és megismerhették azokat a szakmai és emberi elveket, amelyek meghatározzák a cég működését. Az esemény egy kivételes lehetőséget kínált arra, hogy a hallgatók közvetlenül tanuljanak az iparág egyik vezető innovátorától, hidat építve az elméleti tudás és a gyakorlati alkalmazások között.
Ez az előadás része volt a tanszék folyamatos törekvésének, hogy szorosabb együttműködést alakítson ki kutatási közössége és ipari partnerei között, erősítve az akadémiai és az autóipari szektor kapcsolatát.
Külön köszönet Bárdos Ádámnak, a Járműdinamika és Irányítás Kutatócsoport vezetőjének, aki kiemelkedő szerepet játszott az esemény megszervezésében. Az ő közreműködése nélkül nem valósulhatott volna meg ez az előadás, amely rávilágít a kollaboráció fontosságára az ipari ismeretek egyetemi közösségbe történő átültetésében.
Technológiai áttörés vagy csalódás? Dr. Szalay Zsolt előadása a XIII. Regionális Autóipari Beszállítói Konferencián
Több mint 270 autóipai vezető és szakember részvételével október 1-én tartották a budapersti Aquaworld Resort-ban a XIII. Regionális Autóipari Beszállítói Konferenciát, a szakma egyik legnagyobb hazai éves rendezvényét. A konferencián az iparág jelentős szereplőinek magas rangú képviselői mellett Dr. Szalay Zsolt a Gépjárműtechnológia Tanszékének vezetője is előadást tartott. Az elhangzottakból világosan kirajzolódott az autonóm járművek terén tapasztalt technológiai fejlődés, valamint a jövő közlekedési rendszereit övező kihívások sokrétűsége. Dr. Szalay Zsolt előadása a részvevői visszajelzések alapján -maximális értékeléssel – a konferencia legsikeresebb, legnépszerűbb programja volt.
Várakozások és a valóság közötti szakadék
Dr. Szalay Zsolt beszéde elején felidézte a 2007-es Európai Bizottsággal való találkozást, amikor még csak óvatos elutasítással fogadták az autonóm járművek lehetőségét. Azóta az iparági várakozások nagyot változtak: 2017-ben még sokan azt jósolták, hogy hamarosan már senkinek sem lesz szüksége jogosítványra. 2024-ben viszont az autonóm járművek még mindig nem jelentek meg széles körben a közutakon. Dr. Szalay rámutatott, hogy a technológiai fejlődés mellett a jogszabályi és társadalmi kihívások is akadályozzák az autonóm járművek elterjedését.
Az autonóm járművek szintjei: hol tartunk most?
Az autonóm járművek fejlődését Dr. Szalay Zsolt az SAE (Amerikai Automérnökök Egyesülete) szabványai alapján értékelte, bemutatva a hat szintet, amelyek a nulla automatizáltságtól a teljesen önálló vezetésig terjednek. A technológiai fejlődés jelenlegi állását az úgynevezett „csalódottság szakaszaként” írta le, ahol az előzetes hype után kiderült, hogy a technológia és a szabályozási környezet még nem érett meg a széles körű bevezetésre.
Szoftver a középpontban: a jövő a Software Defined Vehicle-é
Dr. Szalay Zsolt kiemelte, hogy a modern járműfunkciók több mint 90%-a már szoftver alapú. Az autógyártók és a technológiai óriások között kialakuló verseny középpontjában a szoftverrel meghatározott járművek (Software Defined Vehicles) állnak, amelyek nemcsak technológiai eszközökként, hanem komplex mobilitási rendszerekként működnek. „A jövő járművei már nem egyszerű mechanikai szerkezetek, hanem integrált szoftveres rendszerek lesznek” – fogalmazott Dr. Szalay Zsolt.
Az autonóm járművek társadalmi és jogi kihívásai
Az autonóm közlekedés egyik legnagyobb kihívása a biztosítási kérdések kezelése. Dr. Szalay szerint az autonóm járművek esetében a felelősségvállalás eltolódik az egyéni vezetőktől a gyártók felé, ami alapvető változást jelenthet a biztosítási piac működésében. Emellett hangsúlyozta, hogy bár az autonóm járművek csökkenthetik a közúti balesetek számát, új típusú baleseti helyzetek is kialakulhatnak, amelyeket az emberi sofőrök másként kezelnének.
Innováció az egyetemi és ipari együttműködésekben
Dr. Szalay Zsolt előadásának zárásaként az egyetemi kutatás és az ipari innováció szoros együttműködésének fontosságáról beszélt. A BME célja, hogy világszínvonalú kutatási eredményeit közvetlenül beépítse az oktatásba és az ipar számára is hasznosíthatóvá tegye. Kiemelte a tanszékük által alapított spin-off cégeket, mint például a DriveByCloud és iMotionDrive, amelyek úttörő megoldásokat kínálnak az autonóm közlekedés és a járműirányítás területén.
Az autonóm járművek útja: hosszan tartó fejlődés előtt állunk
Dr. Szalay Zsolt realisztikusan fogalmazott az autonóm közlekedés jövőjével kapcsolatban: „A technológia, a jogszabályi keretek és a társadalmi elfogadottság még mindig kihívásokkal küzd, de az évtized végére elérhetjük, hogy autópályákon már részben önvezető járművekkel közlekedhessünk.” Előadásával arra hívta fel a figyelmet, hogy bár az autonóm járművek bevezetése lassabb a vártnál, a folyamatos kutatás, fejlesztés és innováció eredményeként egy fenntarthatóbb és biztonságosabb közlekedési jövő alapjai már most is formálódnak.
A rendezvényen bemutattuk BME Formula Racing Team versenyautóját, amely a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem hallgatóinak tervei alapján készült, és a Formula Student nemzetközi versenysorozatra építették. A csapat mind az elektromos, mind az önvezető kategóriában versenyez, így a legújabb technológiák terén is kiemelkedő teljesítményt nyújt.
A Formula Student sorozatban évente világszerte közel 600 egyetemi csapat méri össze erejét az általuk tervezett és épített autókkal. Magyarország első Formula Student csapata, a BME FRT, évek óta meghatározó szereplője ennek a versenynek. Céljuk, hogy folyamatosan innovatív megoldásokkal gazdagítsák a versenyautóik tervezését és építését, ezáltal hozzájárulva a jövő mobilitási technológiáinak fejlődéséhez. A csapat tagjai különböző mérnöki és gazdasági szakirányokon tanulnak, és a projekt révén értékes gyakorlati tapasztalatokat szereznek.
A konferencián bemutatott fejlesztésekhez kapcsolódó kutatást az Európai Unió támogatta az Autonóm Rendszerek Nemzeti Laboratórium (RRF-2.3.1-21-2022-00002) keretében.
