Magyar fejlesztés emelheti új szintre az önvezető járművek biztonságát

,

A BME Gépjárműtechnológia Tanszék Biztonságtechnológia Kutatócsoportja a mai napon tartott bemutatót arról az egyedülálló technológiai fejlesztéséről, amely új szintre emeli az automatizált közlekedés biztonságát. A fejlesztés célja, hogy a járművek akkor is időben felismerjék a veszélyes közlekedési helyzeteket – például egy beláthatatlan kereszteződésben érkező járművet –, amikor a hagyományos környezetérzékelő szenzorok, mint a kamerák vagy radarok, nem észlelik azokat. A nemzetközi szinten is egyedülálló technológián alapuló, gépjárművekbe integrálható rendszer várhatóan két éven belül készülhet el.

A fejlesztés bemutatására az Autonóm Rendszerek Nemzeti Laboratórium Szakmai Tanácsadó Bizottságának – az NKFIH kezdeményezésére szervezett – helyszíni látogatásán került sor, amelyen a projekt kutatói átfogó képet adtak az autonóm közlekedés biztonságát érintő legújabb magyar innovációkról.

Az autonóm közlekedés egyik kulcseleme a jármű rádiókommunikációs kapcsolata egyrészt a környezetében közlekedő más járművekkel, másrészt az út mentén elhelyezkedő érzékelő rendszerekkel. A BME innovációjának kulcseleme egy olyan biztonsági funkció, amely gyenge jelminőség mellett is képes időben felismerni a közelgő veszélyt és figyelmeztetni a vezetőt vagy az automatizált rendszert. Ennek köszönhetően a járművek kommunikációs zavar esetén is megbízhatóan működnek, jelentősen csökkentve a kockázatokat.

„Célunk, hogy a járművek minden helyzetben biztonságosan tudjanak reagálni a felmerülő veszélyekre. A rendszerünk olyan extrém környezeti feltételek mellett is képes optimalizálni az autonóm jármű biztonságát, amikor az átmenetileg nem kap megfelelő jelet a környezetéből.”  – magyarázza Dr. Török Árpád, a BME Gépjárműtechnológia Tanszék tudományos főmunkatársa, a Biztonságtechnológia Kutatócsoport vezetője. – Mindez az önvezetés számára olyan biztonsági szintlépést jelenthet, amely felgyorsíthatja az automatizált közlekedés általános bevezetésének folyamatát, miközben a pozitív tapasztalatok komolyan hozzájárulhatnak a technológiához kapcsolódó közbizalom további erősítéséhez is.”

Virtuális tesztelés a láthatatlan veszélyek ellen

A kutatócsoport által kifejlesztett rendszer tesztkörnyezetként is alkalmazható: lehetővé teszi, hogy egyszerre valós és virtuális környezetben is tesztelje a rádiókommunikáció alapú járműfunkciókat. Az új megoldás gyenge kommunikációs kapcsolatot is képes modellezni, így valós körülményekkel azonos feltételek mellett vizsgálható, hogyan reagál egy jármű kritikus helyzetekben. Az eredmények kiértékelése nyomán pedig új, fejlettebb koncepciók is kialakíthatók. A fejlesztés független, technológiasemleges tesztelési környezetet biztosít a jövő járműkommunikációs rendszereinek hitelesítéséhez. A megoldás nemzetközi szinten is úttörő, hiszen egyszerre szolgálja a kutatás, a fejlesztés és a biztonsági szabványosítás céljait.

Kiemelt szempont a kiberbiztonság is

Immár nem csupán a külső, hanem a belső kommunikációs rendszerek biztonsága is közvetlenül befolyásolja a közlekedők fizikai biztonságát. Az egyre inkább hálózatba kapcsolt járművekben a különböző irányítóegységek – például a fék-, kormány- és hajtásláncvezérlők – folyamatos adatcserét folytatnak egymással. Ha ezek a belső kommunikációs folyamatok kibertámadás vagy rendszerhiba miatt sérülnek, az a jármű irányíthatóságát, stabilitását és reakcióképességét is veszélyeztetheti. Ennek megelőzése érdekében a BME kutatócsoportja kiemelt figyelmet fordít a járművön belüli hálózatok, kommunikációs protokollok és vezérlőrendszerek kiberbiztonságának vizsgálatára és fejlesztésére is.

„Fontos stratégiai feladatunk, hogy autóipari beszállító partnereink számára élvonalbeli kiberbiztonsági módszereket fejlesszünk. E téren kutatásokat folytatunk a mesterséges intelligencia által támogatott biztonsági fejlesztés, illetve az intelligens tesztelési módszerek terén is. E módszerek alkalmazásával lehetővé válik a potenciális sebezhetőségek korai felismerése és megelőző védelmi stratégiák kidolgozása is. Emellett kiberbiztonsági tesztelési szolgáltatásokkal segítjük a járművek jóváhagyási folyamatait támogató partnereinket, és bekapcsolódunk a hazai vizsgálati protokollok kidolgozásába is, hozzájárulva ahhoz, hogy a magyar járműipar nemzetközileg is versenyképes, biztonságos és naprakész megoldásokat alkalmazhasson” – tette hozzá Dr. Török Árpád.

Innováció és biztonság a buszipar jövőjéért – BME előadók az 55. Autóbusz Szakértői Tanácskozáson

A járműipar jövőjét meghatározó technológiai és biztonsági kérdések kerültek középpontba október 29-én Zsámbékon, a DrivingCamp Hungary területén megrendezett 55. Autóbusz Szakértői Tanácskozáson, ahol a BME Gépjárműtechnológia Tanszék két munkatársa, dr. Hlinka József és dr. Pethő Zsombor is előadóként szerepelt.

dr. Pethő Zsombor

A nagy múltú esemény idén is az autóbuszok és trolibuszok fejlesztésével, üzemeltetésével és karbantartásával foglalkozó szakembereket hozta össze. A konferencia kiemelt témái között szerepelt az elektromos hajtású autóbuszok üzembe állításának tapasztalata, a hazai fejlesztésű járművek bemutatása, valamint a vezetést segítő rendszerek és a környezetvédelmi lépésváltás kérdései.

A BME Gépjárműtechnológia Tanszéket két, egymást kiegészítő területet képviselő kutató mutatta be:

  • Dr. Hlinka József, a Lézeres és járműgyártás technológiák kutatócsoport vezetője az „Innovatív szerkezeti anyagok és kötéstechnológiák a jármű- és busziparban” című előadásában a biztonság, tartósság és fenntarthatóság szempontjából kulcsfontosságú gyártási megoldásokat ismertette.
  • Dr. Pethő Zsombor, a Biztonságtechnológia kutatócsoport munkatársa „A járművek kiberbiztonsági megfelelősége” című prezentációjában a hálózatba kapcsolt és automatizált járműrendszerek védelmének kihívásait és a megfelelőség új követelményeit mutatta be.

A DrivingCamp szakmai helyszíne nemcsak a konferencia számára biztosított inspiráló környezetet, hanem lehetőséget teremtett beltéri kiállításra, kültéri autóbusz-bemutatóra és próbautakra is. A rendezvény ideális alkalmat kínált a tudásmegosztásra, a szakmai párbeszéd erősítésére és a közösségi közlekedés jövőjét formáló együttműködések építésére.

Az eseményen való részvétel is megerősítette: a BME Gépjárműtechnológia Tanszék kutatói aktív szerepet vállalnak a hazai járműipar fejlődésében – a gyártástechnológia és a kiberbiztonság metszéspontjában dolgozva a biztonságosabb, fenntarthatóbb közlekedésért.

Elektromos MINI-t ajánlott fel oktatási célra BMW a BME Gépjárműtechnológia Tanszékének

A BMW Group egy teljesen elektromos MINI Countryman SE All4 járművet ajánlott fel a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Gépjárműtechnológia Tanszékének. A járművet dr. Szalay Zsolt tanszékvezető és dr. Lelkes Márk, az Innovatív Járműtechnológiák Kutatócsoport vezetője vették át oktatási célokra.

A BMW Group Magyarország felajánlásának köszönhetően egy vadonatúj, teljesen elektromos MINI Countryman SE All4 érkezett a BME Gépjárműtechnológia Tanszékére. A jármű nem használható közúti forgalomban és nem értékesíthető, kizárólag laboratóriumi környezetben szolgálja a hallgatók gyakorlati képzését és a kutatási tevékenységeket.

Az ünnepélyes átadásra október 27-én került sor a Rack Autó Márkakereskedés budaörsi telephelyén. A BMW Group Magyarország részéről Csomor Éva, a vállalat magyar és román piacáért felelős képzési és retail HR vezetője, valamint Rák Róbert, a cég vevőszolgálati vezetője adták át a járművet a tanszék képviselőinek.

„A BMW Group Magyarország számára kiemelten fontos, hogy támogassuk a műszaki felsőoktatást és inspiráljuk a jövő mérnökeit. Az elektromobilitás nemcsak technológiai fejlődést, hanem szemléletváltást is jelent, amelyhez elengedhetetlen a fiatal tehetségek bevonása. A mostani kezdeményezéssel a felsőoktatásban tanuló hallgatók irányába is tovább erősítjük jelenlétünket, hozzájárulva a magyar mérnökhallgatók versenyképességéhez és az autóipar jövőjének alakításához”

– mondta Csomor Éva, a BMW Group Magyarország képzési és retail HR vezetője.

Rák Róbert, a BMW Group Magyarország vevőszolgálati vezetője hozzátette:

„Ez egy hosszú távú kezdeményezés, amelynek középpontjában az utánpótlás-nevelés áll. Ez ma az egyik legnagyobb kihívás a szakmában, különösen a szerviz oldalon. Az ilyen együttműködések segítenek abban, hogy a jövő szakemberei a legmodernebb technológiákon tanulhassanak. A BMW szakmai trénerei készek támogatni az egyetemi oktatókat is, hogy mélyebben megismerhessék a jármű diagnosztikai és hajtástechnikai rendszereit.”

Dr. Szalay Zsolt tanszékvezető az átadáson kiemelte:

„Nagyon örülünk ennek az együttműködésnek, és hálásak vagyunk a BMW Group Magyarországnak a nagylelkű felajánlásért. Az autó a laboratóriumi gyakorlatok és a kutatási projektek részeként segíti majd hallgatóink képzését. Bízunk benne, hogy ez az átadás csak az első mérföldkő egy hosszú távú kapcsolatban, amely a járműipari oktatás és kutatás területén további lehetőségeket teremthet.”

A tanszék vezetője hozzátette: az utóbbi években a tanszék egyre aktívabban vesz részt a fiatalok pályaorientációjában és a mérnökképzés népszerűsítésében. Az olyan ipari partnerek, mint a BMW Group Magyarország, kulcsszerepet játszanak abban, hogy a hallgatók valódi, korszerű technológiákkal találkozzanak már az egyetemi évek alatt.

 Az átadott MINI Countryman SE All4 a márka legnagyobb modellje, a Countryman család csúcsváltozata. A négykerék-meghajtású, teljesen elektromos jármű a BMW  Group legújabb technológiáit vonultatja fel. A modell az elektromos mobilitás, a hajtásrendszerek diagnosztikája és az energiamenedzsment oktatásában egyaránt fontos szerepet kaphat a tanszéki képzésben.

A BMW Group Magyarország és a BME Gépjárműtechnológia Tanszék közötti mostani együttműködés példaértékű lépés a járműipari oktatás és a gyakorlati tudás összekapcsolásában – és egyben fontos jelzés arról, hogy az autóipar meghatározó szereplői elkötelezettek a jövő mérnökgenerációinak támogatása mellett.  Ahogyan Csomor Éva fogalmazott, „az együttműködés a BMW Group Magyarország hosszú távú stratégiájának része, amely az innováció, fenntarthatóság és oktatás hármas pillérén alapul”.

Impact from research — ipari partnerek mutatták be a BME-vel közös kutatások eredményeit a BME-n, az ARNL szakmai találkozóján

,

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépjárműtechnológia Tanszéke és az Autonóm Rendszerek Nemzeti Laboratórium (ARNL) közös szakmai találkozót tartott 2025. október 7-én, amelyen a tanszék kiemelt ipari partnerei mutatták be a velük folytatott együttműködések eredményeit és jövőbeli irányait. Az esemény online is követhető volt középiskolai diákok, tanárok, BME-hallgatók és kutatók számára.

A rendezvény célja egyértelmű volt: szemléltetni, hogyan válik a laboratóriumi kutatás ipari alkalmazássá, és milyen konkrét hozadékai vannak az egyetemi és vállalati együttműködéseknek a járműipar és a közlekedési infrastruktúra területén.

„A kutatás akkor válik igazán értékessé, ha hatással van a világra – ha az egyetemi tudás beépül az ipari gyakorlatba, és azon keresztül a társadalom mindennapjaiba is.”

– mondta köszöntőjében Dr. Szalay Zsolt, a BME Gépjárműtechnológia Tanszék vezetője és az Autonóm Rendszerek Nemzeti Laboratórium szakmai vezetője.

Az együttműködés ereje – az ipar szemszögéből

A találkozón hat vállalat vezetői és szakértői osztották meg tapasztalataikat a BME-vel közösen végzett munkáról.

Kemler András, a Robert Bosch Kft. műszaki területekért felelős ügyvezető igazgatója, előadásában arra mutatott rá, hogyan segítik a közös kutatások – például a Ground Truth Cross-Validation és az Intelligent Traffic Sensing System fejlesztések – az autonóm rendszerek valós tesztelését és ipari bevezetését.

Gyurkó Zoltán, a Knorr-Bremse Fékrendszerek Kft. kutatás-fejlesztési csoportvezetője a járműrendszerek kiberbiztonságáról és a mesterséges intelligencia szerepéről beszélt. Bemutatta azokat az eszközöket és módszereket – mint az AI-alapú TARA vagy a „smart fuzzer” fejlesztések –, amelyek a biztonságos fejlesztési ciklusokat támogatják.

Mike Sasena, a MathWorks Automotive Product Managere, videóüzenetben köszönte meg a BME Automated Drive Lab-bel való együttműködést, amelynek eredményeként a ZalaZONE három digitális pályaeleme bekerült a MATLAB és Simulink szoftverek legújabb verziójába. Így ezek a valósághű környezetek világszerte elérhetők a fejlesztők és kutatók számára.

Radnai Róbert, az SMR Automotive Mirror Technology Hungary mérnöki alelnöke az SMR innovációs ökoszisztémáját mutatta be, kiemelve a szenzorfúziós és kiterjesztett valóság (AR) technológiák szerepét, valamint a formálisan verifikált modellek fontosságát a biztonságos járműrendszerek fejlesztésében.

Karászi Zoltán, a QTICS Group igazgatósági elnöke az autóipari megfelelőség-értékelés és kiberbiztonsági tanúsítás területéről hozott példákat. Az ARNL és a BME-vel közösen végzett munkák révén a magyar mérnöki tudás már az ENSZ R155, R156 és R157 szabványokhoz kapcsolódó nemzetközi homologizációs folyamatokban is érvényesül.

Végül Szilvai József Attila, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. vezérigazgatója a digitális közútkezelés szemléletváltásáról beszélt. Előadásában bemutatta az M1–M7 autópálya közös szakaszán megvalósuló digitális iker és Central System fejlesztéseket, amelyek a valós idejű forgalomfigyelés és a térinformatikai adatok integrált felhasználásának úttörő példái.

A program zárásaként a résztvevők egy VR-alapú demonstrációban is bepillantást nyerhettek a Central System és az M1–M7 autópálya közös szakaszán megvalósított digitális iker működésébe.
A valós idejű közlekedési adatokra épülő, interaktív virtuális élmény látványosan mutatta meg, hogyan válik a kutatás eredménye egy olyan fejlesztési platformmá, amely a jövő biztonságos és intelligens közlekedését szolgálja.

Amikor a kutatás kézzelfoghatóvá válik

Az előadásokból egyértelműen kirajzolódott, hogy a BME és ipari partnerei közös fejlesztései túlmutatnak a laboratórium falain: valódi rendszerekben, termékekben és szolgáltatásokban öltenek testet. A digitális iker, a kiberbiztonsági validáció és a ZalaZONE virtuális pályaelemei mind olyan innovációk, amelyek egyszerre szolgálják a tudományos fejlődést és az ipar versenyképességét.

A szakmai program után a vendégek személyesen is folytatták az eszmecserét, amely alkalmat adott az új együttműködési lehetőségek feltérképezésére és a jövőbeli közös irányok kijelölésére.

A közös munka folytatódik

A BME Gépjárműtechnológia Tanszék és az Autonóm Rendszerek Nemzeti Laboratórium köszönetet mond valamennyi előadónak –
Kemler Andrásnak (Bosch), Gyurkó Zoltánnak (Knorr-Bremse), Mike Sasenának (MathWorks), Radnai Róbertnek (SMR), Karászi Zoltánnak (QTICS) és Szilvai József Attilának (Magyar Közút) –
a magas színvonalú, gondolatébresztő előadásokért.

A rendezvény újabb bizonyítéka volt annak, hogy a tudományos kutatás és az ipari innováció találkozásából születnek azok a megoldások, amelyek valódi hatást gyakorolnak a technológiai fejlődésre – és rajta keresztül mindannyiunk jövőjére.

Záróeseményével ért véget a magyar–osztrák EUREKA Central System projekt

,

Négyéves kutatási és fejlesztési munka zárult le a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen: a BME Gépjárműtechnológia Tanszék által vezetett EUREKA Central System projekt sikeresen bemutatta az automatizált járművek és intelligens közúti infrastruktúrák új generációját. A nemzetközi konzorcium – hat magyar és hat osztrák partner részvételével – olyan technológiai megoldásokat dolgozott ki, amelyek új távlatokat nyitnak az autonóm közlekedés tesztelésében és fejlesztésében.

A projekt 2021 szeptemberében indult, és 2025 októberében, a BME Stoczek utcai épületében rendezett záróeseményen mutatta be eredményeit. A programot Dr. Szalay Zsolt, a BME Gépjárműtechnológia Tanszék vezetője nyitotta meg, majd Dr. Rövid András (BME) és Dr. Arno Eichberger (TU Graz) ismertették a projekt átfogó céljait és mérföldköveit.

Az okosutak új generációja

A projekt középpontjában az összekapcsolt és automatizált járművek tesztelését és irányítását támogató központi rendszer fejlesztése állt. A BME kutatócsoportja által kidolgozott rendszer az infrastruktúrába telepített szenzorok adataiból valós időben hoz létre nagy pontosságú digitális ikermodellt, amely a járművek és a környezetük mozgását is képes leképezni.

Az egyik leglátványosabb eredmény az M1–M7 autópályák közös bevezető szakaszán kialakított okosút. amelynek digitális ikermodelljére építve a BME fejlesztői olyan mobilalkalmazást is létrehoztak, amely a szenzor nélküli járműveket is ellátja a környezetük közlekedési információival – például a sávok elhelyezkedésével, a környező járművek mozgásával és a tereptárgyak pozíciójával.

„A projekt egyik kiemelt jelentősége, hogy létrehozta az okos utak új generációját, és rámutatott arra, milyen lehetőségeket kínálnak ezek az összekapcsolt és automatizált járművek fejlesztésében és tesztelésében. Mindezt valós környezetben, partnereinkkel végrehajtott demonstrációkkal is igazoltuk” – hangsúlyozta Dr. Rövid András, a projekt szakmai vezetője, a BME Automated Drive kutatója.

Felhőalapú irányítás és kevert valóságú tesztelés

A BME a TU Wien, a STARD és a Virtual Vehicle szakembereivel közösen dolgozott ki felhőalapú járműirányítási és trajektóriatervezési megoldásokat, amelyek akár 90 km/h sebességig is lehetővé teszik a járművek központi rendszerből való irányítását és teleoperációját.

A projekt további újdonsága a kevert valóság alapú tesztelés, mint szolgáltatás: ez a megközelítés lehetővé teszi, hogy a valós tesztkörnyezetet virtuális objektumokkal egészítsék ki, melyekre a járművek valóságként reagálnak. A TU Graz közreműködésével a kutatók azt is megvalósították, hogy a szimulációs környezeteket valós forgalmi adatokkal töltsék fel valós időben, így a fejlesztések még hitelesebb környezetben tesztelhetők.

Széleskörű ipari együttműködés

A projekt magyar partnerei között a Robert Bosch Kft., a Magyar Közút Nonprofit Zrt., a Budapest Közút Zrt., a Magyar Telekom Nyrt. és a Bimfra Kft. szerepeltek. Az osztrák oldalról a TU Graz, a TU Wien, a Joanneum Research, a Tom Robotics, a STARD és a Virtual Vehicle vettek részt a fejlesztésben.

A Magyar Közút a szenzorinfrastruktúra kiépítését végezte az M1–M7 autópálya szakaszán, a Bosch a követelményrendszer kidolgozását, az M1-M7 okosút drónalapú validációját, valamint a magasabb szintű vezetéstámogató funkciók központi rendszerbe történő integrálását végezte el.  Magyar Telekom az 5G V2X kommunikációs infrastruktúra fejlesztését koordinálta. A Budapest Közút és a Bimfra a nagyfelbontású térképezési és 3D modellezési feladatokat végezték el.

Együttműködés az autonóm közlekedés jövőjéért

A záróeseményen a résztvevők egybehangzóan hangsúlyozták: a projekt nemcsak technológiai újításokat hozott, hanem megalapozta a jövő közúti infrastruktúrájának és az összekapcsolt autonóm közlekedés integrált fejlesztési modelljét is.

Az EUREKA Central System projekt megmutatta, hogy a nemzetközi, ipar–akadémia együttműködésen alapuló fejlesztések képesek valós, működő megoldásokat nyújtani az intelligens közlekedés kihívásaira – ezzel új fejezetet nyitva az automatizált járművek kutatásában.

Fémnyomtatás testközelből a Kutatók Éjszakáján

Idén is megtelt élettel a Műegyetem szeptember utolsó hétvégéjén, amikor a Kutatók Éjszakája programjain a tudomány iránt érdeklődők bepillanthattak a látogatók számára ritkán megnyíló laborokba. A Gépjárműtechnológia Tanszék is megnyitotta kapuit, ahol a vendégek egy igazán korszerű gyártási eljárással, a fémek 3D-s nyomtatásával ismerkedhettek meg.

Az eseményen Dr. Varga Ferenc László, tanszékünk egyetemi adjunktusa, valamint Bereczki Alexandra, doktorandusz hallgatónk mutatták be az additív gyártástechnológiák közül a szelektív lézeres olvasztás (SLM – Selective Laser Melting) működését. A közönség végigkövethette a teljes folyamatot a tervezéstől a gyártáson át egészen az utólagos megmunkálásig, majd kézbe is vehetett néhány kész alkatrészt.

Az érdeklődők több száz elkészült nyomtatott darab közül láthattak válogatást, köztük egy különlegességet is: élőben követhették nyomon, hogyan készül titánból egy drón főtartó váz a Kooperatív Technológiák Nemzeti Laboratórium (KTNL) projekt keretében.

A három turnusban zajló bemutatók hamar beteltek, a résztvevők pedig élményszerű, interaktív módon ismerhették meg, hogyan alakítja át a jövő gyártástechnológiáját a fémek 3D nyomtatása.