Élményekkel teli foglalkozások a Gépjárműtechnológia Tanszéken a BME Gyerekegyetem résztvevőivel

Július első heteiben ismét izgatott gyerekcsoportok érkeztek a BME Gépjárműtechnológia Tanszék laborjába – a Műegyetem nyári táborának, a Gyerekegyetemnek résztvevői látogattak el hozzánk három egymást követő napon.

A 45 fős csoportok számára szervezett foglalkozások célja az volt, hogy közelebbről is megismerkedjenek az egyetemi környezettel, és élményszerű tapasztalatokat szerezzenek arról, milyen egy műszaki tanszék valósága. A tanszék műhelycsarnokában, ahol egyébként hallgatóink gyakorlati képzése is zajlik, változatos, mozgásos és kreatív feladatok várták a gyerekeket.

A közös program részeként minden csoportról készült egy csoportfotó már az érkezéskor, amelyet a látogatás ideje alatt hűtőmágnessé alakítottunk – a távozáskor minden gyermek egy saját csoportképükkel díszített ajándékkal térhetett haza. A labor egyik falán egy nagy fehér lepedő gyűjtötte össze a résztvevők színes kézlenyomatait – szimbolikus nyomai azoknak az óráknak, amelyeket együtt töltöttünk.

A foglalkozásokat a tanszék munkatársai vezették, akik örömmel fogadták a gyerekek kérdéseit és lelkesedését. Bár a feladatok nem kifejezetten a járműtechnológiához kapcsolódtak, a résztvevők bepillantást nyerhettek abba a környezetbe, ahol hallgatóink tanulnak, kutatnak és alkotnak.

Koncentrált figyelem és csapatmunka: a műhelyről készült kép puzzle formában állt össze a gyerekek kezei alatt.

Öröm volt számunkra, hogy a Gépjárműtechnológia Tanszék ebben az évben is részese lehetett a Gyerekegyetem színes programjának, és reméljük, sokan közülük egyszer majd hallgatóként térnek vissza hozzánk.

Személyes ajándék a látogatás végén – mindenki hazavihette a csoportképükből készült hűtőmágnest.

„Tudják, mit csinálnak” – ipari szakemberek és hallgató beszélnek a BME záróvizsgájáról

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépjárműtechnológia Tanszékének záróvizsgája idén nyáron is túlmutatott a szokásos számonkérésen: a hallgatók prezentációi és az ipari partnerek reflexiói alapján egyértelművé vált, hogy a jövő mérnökei nemcsak felkészültek, hanem magabiztosan és hitelesen képviselik tudásukat. Az alábbiakban három ipari szakember és egy frissen végzett hallgató élménybeszámolóját olvashatják – első kézből.

Dr. Bauernhuber Andor, vizsgabizottsági tag

Anyagvizsgáló mérnök, Audi Hungaria Zrt.

Mindig érdekes látni, hogyan reagálnak a fiatalok erre a helyzetre” – mondta Dr. Bauernhuber Andor, aki visszatérő vizsgáztatóként gyakran tapasztalja, hogy a magyar hallgatók erősen izgulnak. „A külföldiek ezzel szemben sokszor oldottabban állnak hozzá – mintha csak egy jó beszélgetésre készülnének. Pedig egyiküknek sem az élete múlik rajta – és jó lenne, ha ezt mindenki tudatosítaná magában.”

A záróvizsga szerinte nemcsak a tudásról, hanem az előadásmódról is szól. „Ha valaki előad, azzal győz meg minket arról, hogy dolgozott, ért a témájához. Fontos a felkészültség, de nem kell belehalni – ez is csak egy feladat.”

A hallgatók teljesítménye idén is meggyőző volt: „Több olyan diák is volt, akikkel szívesen dolgoznék együtt. Látni rajtuk, hogy értik, mit csinálnak, és el is tudják adni a munkájukat.”

A jövő mérnökeinek legfontosabb tulajdonságai szerinte a nyelvtudás, a kíváncsiság és a szorgalom. „A szaktudást meg lehet tanulni. A hozzáállás az, ami eldönti, hogy kiből lesz jó mérnök.”

Dr. Bauernhuber Andor gratulál az egyik vizsgázónak.

Balogh Gábor, vizsgabizottsági tag

Senior Technical Advisor, BYD Electric Bus & Truck Hungary Kft.

„Felkészült, színvonalas előadások. Csak gratulálni tudok” – összegezte véleményét Balogh Gábor, aki külön kiemelte a Bosch témájú prezentációt, és a kompozit anyagokat tárgyaló előadást is személyes érdeklődéséhez közel állónak találta. „Látszik, hogy a hallgatók elmélyültek a témákban – és az is, hogy az egyetem hatékonyan készíti fel őket.”

Szerinte a jövő mérnökének legfontosabb képessége a rugalmasság, a nyitottság és az, hogy folyamatosan képes legyen megújítani a tudását. „A BME jó alapot ad, de ezzel nem szabad megelégedni. Azt tanácsolom, mindig nézzék meg, merre halad a világ – és ne csak a hazai ipari lehetőségekre fókuszáljanak.”

Balogh Gábor tanácsa a jövő vizsgázóinak: „Ismerje mélyen a témáját, legyen határozott, és akkor is álljon ki a tudása mellett, ha nehéz kérdést kap. A vizsgabizottság nem hibát keres, hanem lehetőségeket – és ezt jó, ha tudják.”

Sik Róbert, vizsgabizottsági tag

Group Leader, System & Hardware Application Engineering, Continental Automotive Hungary Kft.

„Nagyon jó élmény volt. Kiváló prezentálókat láttam, akik elmélyültek a témájukban, és magabiztosan álltak ki” – mondta Sik Róbert, aki kifejezetten pozitív benyomással távozott a vizsgáról. „Nálunk még nem tanították a prezentációs technikát – itt viszont szemkontaktus, magabiztos fellépés, logikus felépítés jellemezte a hallgatók előadásait. Ez egy nagyon jó generáció.”

Minden témában látott értéket, de különösen azt emelte ki, hogy a hallgatók valóban „végigvitték” a témákat. „Nem tudtuk őket megfogni. Amikor keresztkérdést kaptak, akkor is tudták, mit miért csináltak – ez az igazi mélység jele.”

Sik Róbert szerint a mai mérnöknek gyorsan kell alkalmazkodnia. „Naponta változnak a trendek, a belső égésű motorok például újra napirendre kerültek. Ezt a ritmust tudni kell követni.” Ehhez pedig szerinte három dolog kell: szaktudás, rugalmasság, nyelvtudás.

A jövő vizsgázóinak azt tanácsolja: „Ismerjék fel az erősségeiket, és tudják jól előadni. A self-marketing nagyon fontos. Aki tudja, mit tud, és ezt meg is tudja mutatni, az versenyképes lesz.”

Az egyetemmel való ipari kapcsolatokat jónak tartja: „Lehet még hova fejlődni, de az, hogy itt lehettem, és betekintést kaphattam, azt mutatja, hogy jó irányba haladunk.”

Ailer Ádám

Ailer Ádám, záróvizsgázó

Járműgyártás specializáció, BSc hallgató

„Nagyon élveztem” – mondta Ailer Ádám záróvizsgázó hallgató, aki elégedett volt a prezentációja fogadtatásával. „Olyan kérdéseket kaptam, amelyekre tudtam válaszolni – jó érzés volt.”

Ádám számára különösen izgalmas volt, hogy ipari partnerek is ültek a vizsgabizottságban: „Olyan szakemberek, akik számára ezek a problémák a mindennapok részei – ezért a kérdéseik is nagyon célzottak és valóságközeliek voltak.”

A szakdolgozat és a prezentáció összeállításában konzulensei – egyetemi (dr. Hlinka József) és ipari oldalról is – sokat segítettek. „Tartalomban, nyelvezetben, vizualitásban is támogattak – nagyon sokat adott ez a közös munka.”

A jövő vizsgázóinak konkrét tanácsokat is adott: „A szakdolgozatot mélyen ki kell dolgozni, a prezentációban pedig ezt tömören, sok ábrával, képpel kell megjeleníteni. És persze gyakorolni kell, mert nem mindennapi helyzet egy ilyen prezentáció.”

A jövőjét is a szakmában képzeli el. „Most gyakornok vagyok a Continentalnál. Ha lehetőség nyílik rá, szívesen maradnék. Persze sok minden alakul még, de az irány világos.”

A BME-s éveket pedig így zárta: „Voltak nehezebb félévek, de az utolsó szakasz nagyon jól felépített és élvezetes volt.”

Összegzés

A záróvizsga nemcsak a hallgatók teljesítményéről, hanem az oktatás színvonaláról, az ipari kapcsolatok erejéről és a jövő mérnökgeneráció iránti bizalomról is képet adott. Az ipari partnerek szerint a BME Gépjárműtechnológia Tanszék jó úton jár – a hallgatók pedig tudják, mit csinálnak. És ezt meg is tudják mutatni.

Nemzetközi workshopon mutatták be digitális iker alapú biztonsági kutatásaikat kollégáink Nápolyban

A BME Gépjárműtechnológia Tanszékéhez tartozó Automated Drive kutatócsoport járműbiztonsági és -kiberbiztonsági munkacsoportja is aktívan hozzájárult az első alkalommal megrendezett International Workshop on Digital Twins for Dependability, Resilience and Security (DT4DRS) szakmai programjához. Az esemény a rangos IEEE/IFIP DSN 2025 konferencia keretében zajlott az olaszországi Nápolyban.

A workshop középpontjában a digitális iker technológia megbízhatósági, ellenállóképességi és kiberbiztonsági alkalmazásai álltak – többek között járműrendszerekben. A tanszék munkatársai több előadás keretében mutatták be, hogyan támogatják ezek az eszközök a jövő biztonságosabb és ellenállóbb mobilitási rendszereit.

Gratulálunk előadó kollégáinknak – Kazár Tamás Márton, Nagy Roland, Nagy Emil és Pethő Zsombor – a kiváló szakmai szerepléshez!

Külön öröm számunkra, hogy a szervezők között üdvözölhettük Andrea Marchettát, a Nápolyi Federico II Egyetem doktoranduszát, aki korábban több hónapot töltött Budapesten, és kutatásait tanszékünkön folytatta. A workshopot Marchetta és kollégája, Marcello Cinque vezették nagy szakmai odaadással.

A részvétel nemcsak a kutatási eredményeink bemutatására adott lehetőséget, hanem tovább erősítette a BME és a nemzetközi akadémiai közösség közötti együttműködést is.

„Az iparban is igaz: az elvégzett munka sosem vész kárba”

A Safety First! verseny idei döntőjének egyik zsűritagja Simányi Péter, a Jaguar Land Rover vezető projektmérnöke volt. Véleménye szerint a diákok idén is magas színvonalon teljesítettek – nemcsak technikailag, hanem hozzáállásban is. Tapasztalatairól, a verseny valódi ipari értékéről és a sikeres mérnöki pályához vezető útról kérdeztük.

– Milyen benyomásokkal távozott az idei döntőről? Volt, ami különösen megfogta?

Már a tavalyi versenykiírásban is meglepően érett ötleteket láttunk, és ez idén is így volt – számomra ez különösen örvendetes. Egyrészt azt mutatja, hogy az egyetem kapcsolódó képzései és oktatói kiváló munkát végeznek, másrészt azt is, hogy a diákok követik az iparági fejleményeket, sőt, alakítani is szeretnék azokat. Ez a vágy – hogy részt vegyenek a jövő formálásában – szerintem kulcsfontosságú a sikerhez.

Engem azok a projektek fogtak meg leginkább, amelyek egy meglévő problémára már létező megoldást vettek alapul, és ezt a versenyzők saját elképzeléseik szerint újragondolták, majd validálták is. Ez a gondolkodásmód rendkívül fontos: az ipar hétköznapjai ugyanis ritkán szólnak arról, hogy „újra feltaláljuk a kereket”. Ehelyett meglévő megoldásokat vizsgálunk felül, adaptálunk, hogy autóink egyre jobbak és biztonságosabbak legyenek. Így nap mint nap újítunk egy keveset – és szerencsére néha kijut egy valódi heuréka-pillanat is.

– Milyen értéket képvisel a verseny az ipar szemszögéből nézve?

A mérnöki munka – különösen az autóiparban – három alappillérre támaszkodik: problémamegoldásra, csapatmunkára és prezentációra. Egy mérnöknek gyakran olyan problémát kell megoldania, amiről reggel még azt sem tudta, hogy létezik. Ez a szakmai felkészültség alapkövetelmény, különösen olyan területeken, mint a Functional Safety, ahol szó szerint életek múlnak rajta.

Emellett azonban ott vannak a soft skillek is: együtt kell működnünk más csapatokkal, stakeholder-ekkel, meg kell tanulni kommunikálni, kompromisszumokat kötni, meghallgatni és elfogadni mások véleményét. És végül mindezt át kell tudni adni döntéshozóknak, akiknek gyakran csak 30 percük van egy probléma megértésére és az arról szóló döntés meghozatalára. A Safety First! pontosan ezeknek a képességeknek a biztonságos, támogató környezetben való elsajátítását teszi lehetővé a hallgatók számára.

– Mennyire sikerül valódi ipari kihívásokat behozni a versenybe?

Nagyon is! A hallgatók jól azonosítják azokat a problémákat, amelyek az iparági szereplőket is foglalkoztatják – természetesen más szinten, hiszen eltérnek az erőforrásaik és a tapasztalataik. De a helyes problémafelvetés mögött ott van az ő felismerésük is, még ha az oktatók iránymutatása is segíti őket.

Több alkalommal meglepődtek a zsűritagok is – tavaly is, idén is –, amikor egy-egy csapat olyan problémát modellezett és dolgozott ki rá megoldást, amelyen jelenleg is dolgoznak a legnagyobb autóipari konszernek. Az pedig különösen pozitív, hogy voltak hallgatók, akik tudatosan olyan területet választottak, ami távolabb áll tőlük – hogy bővítsék a látókörüket. Ez rendkívül értékes attitűd, amit mindenképp támogatni kell.

– Volt olyan csapat vagy hallgató, akit érdemes lenne hosszabb távon is figyelni?

Igen – sőt, az idei győztes csapat, a secUred két tagja már most is közvetlen kollégám, hosszabb-rövidebb ideje. Úgy tudom, a tavalyi harmadik helyezett csapat, a vADAS egyik tagja is a JLR-nél dolgozik már. Ez is azt mutatja, hogy ez a verseny kiváló ugródeszka: a csapatokat nemcsak zsűriként, hanem jövőbeli munkatársakként is figyeljük. A lehetőség mindenki számára adott.

Nem kell egyetemistaként a Holdra szállást levezényelni – „csak” kitartás, elhivatottság és önmenedzsment kell hozzá. A szakmai tudást – ahogy az eddigi tapasztalatok alapján látom – az Egyetemtől megkapják.

– Mit tanácsol azoknak, akik jövőre indulnának a versenyen?

Jöjjenek bátran, mutassák meg magukat, szerezzenek tapasztalatot! Minden alkalommal elmondtam a döntő után a résztvevőknek: büszkék lehetnek magukra. Az, hogy valaki időt szán erre, tanul, fejlődik – sokszor olyan készségekben is, amikről talán nem is gondolta volna –, mindig megtérül.

Én korábban profi sportoló voltam, ott sokszor elhangzott: „az elvégzett munka sosem vész kárba”. Ez az iparban ugyanúgy igaz. Ezek a fiatalok a szabadidejük egy részét tették bele a projektbe – ötleteltek, együttműködtek, elakadtak, túljutottak rajta, és beletették az úgynevezett „extra mile”-t. Ez az az attitűd, ami messzire visz, akár a munkában, akár az életben.

A prezentációs készség pedig különösen fontos. Érződik, ha valaki gyakornokként már látott profi kollégákat előadni. Azt tanácsolom: előre gondolják át, mit akarnak megmutatni, és mit elmondani. Ezt jól külön kell választani – a túlzsúfolt slide-ok elvonják a figyelmet a lényegtől. Én a 7:1 elvet vallom: egy képhez legfeljebb hét szó legyen a dián. Ez a mennyiségű információ befogadható marad – a többit pedig mondják el ők maguk.

– Mit jelent Önnek személyesen, hogy zsűritagként részt vehet ebben az egyetemi-ipari együttműködésben?

Rendkívül jó élmény volt részt venni a versenyben, azt gondolom, hogy ez az együttműködés modellértékű, mert mindkét fél érdekeit messzemenően szolgálja. Az egyetemi képzés akkor igazán jó, ha a való életre készíti fel a hallgatókat, az iparnak pedig elemi érdeke, hogy ebben segítse az egyetemet, hiszen végső soron a ma hallgatóiból lesznek a jövő mérnökei, akik az iparban fognak dolgozni. A zsűritagokkal való összhang egészen elképesztő volt, nagyon jól megértettük egymást, és rendkívül jól tudtunk együtt dolgozni. Nagyon köszönöm a lehetőséget újfent, hogy részt vehettem ebben a nívós versenyben!

Ipari szemmel, egyetemi pályákon – Zsűritagok a Safety First! versenyről

A Safety First! verseny döntőjében minden évben különleges találkozásokra kerül sor: fiatal mérnökjelöltek prezentálják ötleteiket, projektjeiket olyan szakértőknek, akik nap mint nap a jövő autóiparán dolgoznak. Idén is több ipari partnerünk fogadta el a meghívást a zsűribe – köztük Jenei Réka, a Robert Bosch Kft. kiberbiztonsági szakértője, aki immár második alkalommal vett részt a versenyen.

Kétrészes sorozatunk első cikkében az ő benyomásait, tapasztalatait olvashatjuk a döntőről és a fiatalokban rejlő potenciálról.

Friss ötletek, valós kihívásokra

„Az idei verseny, csakúgy mint a tavalyi, magas színvonalat képviselt mind a szervezés, mind a bemutatott munkák tekintetében” – kezdte Réka. Különösen örömtelinek tartotta, hogy az idei mezőnyben több olyan projekt is szerepelt, amely kifejezetten a kiberbiztonság területére kínált innovatív megoldásokat – számára ez szakterületként is személyes fontosságú.

A döntőben látott témák és megközelítések jól tükrözték az autóipar aktuális helyzetét: „A bemutatott munkák nagyon jól reflektáltak az ipar jelenlegi problémáira, hiányosságaira, és több esetben fejlődési vagy optimalizálási lehetőségeket is bemutattak.”

Nemcsak verseny, hanem valódi tanulási helyzet

A verseny értékét ipari szempontból is sokrétűnek látja. A résztvevőknek aktív kutatómunkára, szabványok és technikai peremfeltételek ismeretére van szükségük, emellett képesnek kell lenniük arra, hogy ötleteiket világosan, meggyőzően mutassák be. Ez a prezentációs helyzet sokban hasonlít a vállalati befektetői tárgyalások dinamikájához – így a verseny egyfajta életszerű tréninget is jelent a hallgatók számára.

„A verseny több területen is kínál fejlődést, amit a hallgatók akár a mindennapi munkájuk során is alkalmazhatnak” – hangsúlyozza Réka.

Figyelemre méltó elköteleződés

Kíváncsiak voltunk arra is, akadt-e olyan hallgató, akivel akár munkatársként is szívesen együtt dolgozna a jövőben, illetve olyan projekt, amely különösen inspirálónak tűnt számára. Válasza így hangzott: „Véleményem szerint már önmagában az is figyelemre méltó, ha valaki jelentkezik egy ilyen versenyre. Ez ugyanis nem része a kötelező tananyagnak, hanem egy olyan önként vállalt plusz kihívás, amely időt, energiát és elköteleződést igényel a pályázó részéről.”
A döntőbe bejutott pályaművek mögött valódi szándék, érdeklődés és munka áll – ez Réka szerint már önmagában is kiemeli a versenyzőket. „Bármelyikükkel szívesen dolgoznék együtt a jövőben.”

Hasznos tanács a következő év versenyzőinek

A jövő évi indulóknak azt tanácsolja, hogy ne féljenek jelentkezni, mert minden projekt értéket hordoz. Ugyanakkor kiemelte, hogy a dokumentáció és a prezentáció megjelenése is fontos: „Zsűriként ezekre a szempontokra is figyelünk, hiszen egy projektnek nemcsak a tartalma, hanem az előadásmódja is meggyőző kell legyen.”

Híd az ipar és az egyetem között

A zsűrizés Réka számára nemcsak szakmai feladat volt, hanem valódi inspiráció is: „Számomra nagy megtiszteltetés, hogy idén is a szakmai zsűri tagja lehettem. Ez a lehetőség alkalmat adott arra, hogy találkozzak a jövő tehetséges mérnökeivel, és betekintést nyerhessek új, innovatív irányokba mind a safety, mind a security területén.”

Az ipari szereplők részvétele Réka szerint kulcsszerepet játszik abban, hogy a felsőoktatás még jobban reflektálhasson a valós piaci kihívásokra: „Az ilyen jellegű együttműködések egyfajta hidat teremtenek az ipar és az oktatás között – ahol mindannyian tanulhatunk a másiktól.”

Izgalmas délelőtt a BME-n – vendégségben a Budapesti Gépészeti Szakképzési Centrum tanárai

2025. június 11-én több mint húsz középiskolai tanár érkezett a Budapesti Gépészeti Szakképzési Centrumhoz tartozó iskolákból a BME Gépjárműtechnológia Tanszék és az Autonóm Rendszerek Nemzeti Laboratórium meghívására. A szakmai délelőtt célja az volt, hogy a vendégek átfogó képet kapjanak a tanszéken és a laborban folyó kutatás-fejlesztési tevékenységekről, valamint a felsőoktatás és a középfokú képzés közötti kapcsolat erősítéséről.

A program bevezető előadásai olyan aktuális és jövőbe mutató témákat érintettek, mint az autonóm járművek technológiai fejlődése, a mesterséges intelligencia szerepe a közlekedésben, valamint az autonóm kísérleti járműplatformok működése.
Az előadók:
Dr. Szalay Zsolt, tanszékvezető, egyetemi docens – Az önvezető autózás jelene és jövője
Dr. Bécsi Tamás, tanszékvezető, egyetemi docens – A mesterséges intelligencia és a közlekedés
Dr. Aradi Szilárd, egyetemi docens – Autonóm kísérleti járműplatform bemutatása

A délelőtt második felében a pedagógusok laborlátogatásokon vehettek részt, ahol testközelből ismerkedhettek meg az autonóm járművekhez kapcsolódó fejlesztési környezettel és demonstrációs rendszerekkel. A bemutatók során a résztvevők számos kérdést tettek fel, és élénk szakmai párbeszéd alakult ki a kutatókkal és mérnökökkel.

A rendezvény fontos lépés volt abban az irányban, hogy a jövő mérnökeinek képzése még szorosabban kapcsolódhasson a középfokú oktatás világához, és hogy a középiskolai tanárok első kézből tapasztalják meg, milyen irányban fejlődnek a járműtechnológiai kutatások és az ipari innováció.

Az eseményen készült fotókból az alábbiakban válogattunk.

Lezárult a harmadik Safety First! verseny

2025 tavaszán immár harmadik alkalommal rendeztük meg a Safety First! hallgatói versenyt, amely során a résztvevő csapatok innovatív megközelítésekkel keresték a választ a közlekedésbiztonság aktuális kihívásaira. A háromfordulós verseny záróeseményére június 6-án került sor, ahol a döntőbe jutott csapatok élőben mutatták be kidolgozott koncepcióikat.

A versenyt idén is a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépjárműtechnológia Tanszéke szervezte, a Bosch és a Jaguar Land Rover (JLR) támogatásával. Ezúton is köszönjük partnereink elkötelezett támogatását, valamint a szakmai zsűri tagjainak munkáját:

  • Simányi Péter (Jaguar Land Rover)

  • Jenei Réka (Bosch)

  • Török Ádám (BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar, tudományos és nemzetközi dékánhelyettes)

  • Kazár Tamás (BME Automated Drive, doktorandusz)

📊 A döntőben részt vevő öt csapat közül az alábbiak érték el a legjobb helyezéseket:

🥇 1. helyezett – secUred
Tagok: Sódar Dávid, Tök-Dietrich Norbert
Téma: Enhancing Vehicle-to-Infrastructure (V2I) Communication Security through Elliptic Curve Authentication

🥈 2. helyezett – G.A. Fusion
Tagok: Gadir Ahmadov, Yerdaulet Kappar, Adalat Mollayev
Téma: Enhancing Highway Safety through Intelligent Speed Limit Control and Sensor Fusion

🥉 3. helyezett – CLARA
Tag: Mostafa Shoma
Téma: Chessboard Lane Risk Assessment (CLARA): A Predictive Upgrade to LKA/ACC Systems for Proactive Collision Avoidance

Gratulálunk a dobogós csapatoknak, és köszönjük minden résztvevőnek a munkáját és elhivatottságát! A verseny során bemutatott ötletek és prezentációk ismét bebizonyították, hogy a fiatal mérnökhallgatók értékes hozzájárulást tudnak nyújtani a jövő biztonságos mobilitási megoldásaihoz.

👏 Találkozunk jövőre a következő Safety First! versenyen!

Teltházas előadás és új együttműködés: Michael Cusumano professzor a BME vendége volt

Kivételes érdeklődés övezte Michael A. Cusumano, az MIT Sloan School of Management professzora és világhírű innovációkutató május 29-i előadását a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen. A generatív mesterséges intelligencia (GenAI) új alkalmazási platformként betöltött szerepéről szóló előadás közel 500 fős közönséget vonzott a BME Q épületének Simonyi előadójába, megtöltve a termet hallgatókkal, kutatókkal és iparági szakértőkkel.

A világszerte elismert professzor a BME Gépjárműtechnológia Tanszék vezetője, Dr. Szalay Zsolt személyes meghívására érkezett Budapestre, hogy betekintést nyújtson a platformstratégiák, az üzleti modellek és a technológiai innováció aktuális trendjeibe – különös tekintettel a ChatGPT, a DeepSeek és az Nvidia legújabb fejlesztéseire. A hallgatóság az előadást követően közvetlenül is kérdezhetett a professzortól.

Az esemény nemcsak egy inspiráló tudományos előadás volt, hanem egy hosszú távú együttműködés kezdete is a BME és Cusumano professzor között. Charaf Hassan rektor meghívására Cusumano az első nemzetközileg is kiemelkedő akadémikus, aki csatlakozik a Műegyetem megalakuló Nemzetközi Tudományos Tanácsadó Testületéhez. A testület – amely hivatalosan még idén megkezdi működését – stratégiai tanácsokkal támogatja majd az egyetem tudományos és kutatási irányainak formálását, különös figyelmet fordítva a nemzetközi tudományos kiválóság és az innováció megerősítésére.

Az előadást megelőzően a professzor találkozott a BME rektorával és rektorhelyetteseivel, másnap pedig a REAP Hungary csapat tagjaival folytatott szakmai egyeztetést. A látogatás így nemcsak tudományos szempontból volt különleges, hanem a BME globális kapcsolatépítésének is fontos mérföldkövét jelentette.

Egy nap, ami megváltoztathatja a jövőt: középiskolások a BME kutatói között

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Autonóm Rendszerek Nemzeti Laboratóriuma az autonóm járművek kutatásának legújabb eredményeit tette közérthetővé és inspiratívvá a középiskolások számára egy online ismeretterjesztő anyagra épülő tudáspróbával és egy ehhez kapcsolódó, páratlan lehetőséget nyújtó egyetemi látogatással. Az országos középiskolai kvízverseny legjobb kitöltői egy különleges élménynap keretében kaptak bepillantást a mögöttes technológiákba, laboratóriumokba és gondolkodásmódba. A nap során készült interjúkból kiderül: a fiatalokat nemcsak az élő bemutatók kápráztatták el, hanem a mélységi tudás és a hiteles szakmai megszólalók is valódi inspirációt jelentettek.

Az esemény házigazdája Fenyő Iván színművész volt.

„Fontos, hogy a gyerekek hiteles forrásból halljanak ezekről a technológiákról”

A veszprémi Padányi Katolikus Iskola tanára, Petrohainé Rostás Csilla a rendezvény után beszélt tapasztalatairól, a diákok érdeklődéséről és a digitális jövő pedagógiai kihívásairól.

„Az érdeklődés nagyon nagy az autonóm járművek iránt” – kezdi a veszprémi Padányi Katolikus Iskola pedagógusa, Petrohainé Rostás Csilla. Mint elmondta, az iskolájában már a tanártájékoztató előadás után beszélgettek a diákokkal a bemutatott anyagról, ami szemmel láthatóan nagy hatással volt rájuk. „Beszéltünk a háttéranyagokról is, amik már akkor is érdekesek voltak számukra, és persze maga a kvízjáték is, amelyben nem mindig egyetlen jó válasz a jó válasz – ez is elgondolkodtatta őket.”

Mint mondta, az iskolájukból sokan töltötték ki a tesztet, és nagy öröm volt, hogy három diákjuk is bejutott a rendezvényre. „Örültek neki, mert érezték, hogy ez egy komoly meghívás, egy igazi lehetőség.”

Pedagógusként is inspirálónak érezte a napot. „Nagyon érdekes volt látni, hogy milyen részletes, valós tapasztalatokon alapuló tudást kapunk. Tényleg első kézből, belülről mutatták meg, hogy hol tart most ez a terület.”

A rendezvény szakmai színvonala megerősítette saját pedagógiai szemléletét is. „Motiváló volt, mert megerősített abban, hogy amikor a digitális jövőről beszélek a diákoknak, akkor jó irányba haladok. De azt is látom, hogy még több csapatmunka, még több információ, még több inspiráció kell, mert a gyerekek tájékozottsága még nem elég széleskörű.”

Fontosnak tartja, hogy a diákok hiteles forrásból halljanak az autonóm technológiákról. „Sok szenzációhajhász anyag jelenik meg a médiában, de valóban értelmes, hiteles képet csak ilyen alkalmakon kapnak a gyerekek. Ezért lenne jó, ha rendszeresebben is lenne ilyen program.”

Dr. Szalay Zsolt előadása

Arra is felhívta a figyelmet, hogy az autonóm járművek fejlesztése nemcsak a mérnökök pályája lehet. „Nagyon fontos, hogy lássák: ha valakit a jog érdekel, akkor nemcsak ügyvéd lehet, hanem foglalkozhat az autonóm rendszerek jogi hátterével is. Szeretném, ha a tanítás világában több figyelem jutna ezekre a határterületekre is.”

A társadalmi elfogadás kérdését is fontosnak tartja. „Hogyan éli meg a társadalom, hogy már nemcsak emberek vezetnek autót? Ez pszichológiai és szociológiai értelemben is izgalmas kutatási téma.”

A rendezvényt zárva köszönetet mondott az előadásokért, és megosztott néhány javaslatot is: „Nagyon jó lenne, ha a diákok gyakrabban találkoznának hiteles szakemberekkel, akik nemcsak előadásokat tartanak, hanem valóságos képet is adnak arról, hogy mire van szükség. Az ilyen alkalmak a tanároknak is segítenek pontosabban látni, hogyan érdemes motiválni a diákokat. Ha tudnánk, hogy a bejövő egyetemistáknál mik a legnagyobb lemaradások, akkor mi is jobban tudnánk segíteni.”

Zárásként hozzátette: „A kvíz is nagyon jó volt, és most már gondolkodunk azon, hogy valamilyen formában mi is kipróbáljuk a Tudományos Diákköri munka lehetőségét.”

Dr. Bécsi Tamás előadása

A jövő közeli világa testközelből: Diákok benyomásai az ARNL középiskolai tudásjátékának zárórendezvényéről

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Autonóm Rendszerek Nemzeti Laboratóriumának középiskolai kvízversenye nem csupán egy online tudáspróba volt, hanem egy lehetőség arra, hogy a legjobban teljesítő diákok első kézből tapasztalhassák meg, mit jelent ma a jövő autóipari technológiáin dolgozni. A rendezvényen készült interjúkról kiderül: a fiatalokat nemcsak az élő bemutatók kápráztatták el, hanem a mély tudás és a hiteles szakmai megszólalók is valódi inspirációt jelentettek.

Marton-Bódi Márton (Szent Mór Iskolaközpont, Pécs) már a kvízre is az elektronika és műszaki érdeklődése miatt jelentkezett. „Érdekelt az önvezetés meg a mesterséges intelligencia, de ilyen részletesen még nem ismertem ezeket a rendszereket.” A nap végén pedig már az AI működéséről és az autók felépítéséről mesélt izgatottan.

Bánhelyi Zsombor (Ady Endre Gimnázium) „inspirálónak” érezte a programot. „Az előadások nagyon tetszettek, főleg az érzékelők működésének magyarázata. Olyan részleteket is megértettem, amit korábban nem is láttam.” A meghívás meglepetésként érte, és különösen örült, hogy részt vehetett a programban.

Vincze-Pál András (Budapest Fasori Evangélikus Gimnázium) már most is a BME-re készül. Számára nemcsak a tartalom, hanem a környezet is meghatározó volt: „Nagyon erős benyomást tett rám a kutatási színvonal, a technológia jelenléte. Látszik, hogy itt valóban a jövőn dolgoznak.”

Dr. Aradi Szilárd előadása

A Bánki Donát Technikum diákpárosa, Bognár Kristóf és Mendrei-Benkő Gergely online oktatás keretei között kapták feladatul a kérdőívet, és egyből belevágtak. Mindkettőjüknek a mesterséges intelligencia volt a nap csúcspontja: „Beletekinthettünk a jövőbe” – foglalta össze Kristóf.

A Gyulai Római Katolikus Gimnázium két diákja, Csevrenka Csongor és Pardi Patrik szerint az előadások közül Dr. Bécsi Tamásé volt a legemlékezetesebb: „Egyszerű volt, könnyen érthető, mégis izgalmas.” A laborlátogatást is külön kiemelték, továbbá a ZalaZONE tesztpálya bemutatását, amely Csongor szerint „fenomenális élmény volt”.

A veszprémi Padányi Katolikus Iskola diákjai, Hegedűs Ármin és Dunajcsik Benedek az előadásokat és a valós technológiák testközeli bemutatását élvezték a legjobban. „Itt láttuk, hogyan működik a LIDAR, hogyan kapcsolódnak össze a rendszerek” – mondták.

Balogh Angéla (Csokonai V. Mihály Gimnázium, Debrecen) a kémiatanára által megosztott kvíztől jutott el az élménynapig. „Nem gondoltam volna, hogy ennyire érdekes lesz. Nagyon sok mindent megtudtam az AI-ről és az önvezető autókról. Az is tetszett, hogy nemcsak előadásokat hallgattunk, hanem láthattunk is mindent testközelből.”

Kozsda Marcell, aki BME-s édesanyja által értesült a programról, az információmennyiséget értékelte a legjobban: „Nagyon sok volt az infó, de rendkívül érdekes volt. Különösen a megfigyelőrendszerek, amik az AI-t ellátják adatokkal. Nem gondoltam volna, hogy ennyire összetett.”

A diákok válaszai egyértelműen mutatják: a rendezvény nemcsak információt adott, hanem élményt, motivációt és iránymutatást is. Sokan közülük még nem tudják pontosan, merre tanulnak tovább, de egy biztos: ezzel a nappal egy olyan jövőhöz kerültek közelebb, amelynek elképzését ma még csak tanuljuk.

Laborlátogatás