Békés ünnepeket és boldog új évet kívánunk!

Kedves Látogatóink, Hallgatóink, Partnereink és Kollégáink!

2024 eseményekkel teli, eredményes év volt tanszékünk számára. Kutatási eredményeinkkel, nemzetközi és hazai szakmai eseményeken való részvételünkkel, valamint gyümölcsöző ipari együttműködéseinkkel tovább erősítettük pozíciónkat a jövő mobilitásának formálásában.

A 2025-ös év új kihívásokat és lehetőségeket hoz, és bízunk benne, hogy új partnerekkel is együtt dolgozhatunk majd innovatív megoldások megvalósításán.

Ezúton köszönjük mindenkinek az idei évben nyújtott támogatást, együttműködést és inspirációt.

Békés, meghitt karácsonyt és boldog új évet kívánunk Önöknek és családjaiknak!

Autóipari innovációk közelről: a QFD Group látogatása a BME Gépjárműtechnológia Tanszékén

December 11-én a QFD Group vezetői és munkatársai látogattak el a Gépjárműtechnológia Tanszékre, hogy személyesen ismerkedjenek meg az intézmény kutatási tevékenységével. A QFD Group a VDA QMC regionális licencpartnereként az autóipari és egyéb szektorok számára nyújt minőségirányítási képzéseket, rendszerfejlesztési tanácsadást és üzemeltetési támogatást. A tanácsadó cég, elkötelezetten támogatja az iparág innovációs törekvéseit.

A látogatás során a résztvevők laborbemutatók és szakmai előadások keretében nyertek betekintést az autonóm járművek, a környezetérzékelés, a hidrogéntechnológia, valamint a 3D fémnyomtatás legújabb kutatási irányaiba. Az esemény a QFD által szervezett októberi Autóipari Beszállítói Konferencia folytatásaként valósult meg, amelyen a tanszék már bemutatta kiemelt kutatási projektjeit. A konferencia során szerzett pozitív tapasztalatok nyomán a QFD vezetősége döntött úgy, hogy személyesen is részt szeretne venni a programon.

A látogatás lehetőséget adott a vendégeknek arra, hogy közelről is megismerjék, hogyan formálja a tanszék az autóipari technológiák jövőjét. Az autonóm közlekedés környezetérzékelési rendszerei, a 3D fémnyomtatás új ipari alkalmazásai és a hidrogéncellák fenntarthatósági potenciálja mind számos kérdést generált a résztvevőkben.

A program nemcsak szakmai ismeretekkel gazdagította a látogatókat, hanem megerősítette a tanszék és a QFD Group közötti kapcsolatot is. A BME Gépjárműtechnológia Tanszék elkötelezett az iparági partnerekkel való szoros együttműködés mellett, hogy közösen formálják az autóipari innovációk jövőjét. A mostani látogatás egy újabb lépést jelent ebben az irányban, amely remélhetőleg további közös projektekhez vezet.

***

A demonstráció során bemutatott egyes fejlesztésekhez kapcsolódó kutatást az Európai Unió támogatta az Autonóm Rendszerek Nemzeti Laboratórium (RRF-2.3.1-21-2022-00002) keretében.

Dr. habil. Hanula Barna elnyerte a Botka Imre-díjat

A Magyar Mérnöki Kamara Gépészeti Tagozata által alapított Botka Imre-díjat 2024-ben Dr. habil. Hanula Barna, okleveles gépészmérnök, a motorfejlesztés nemzetközileg elismert szakértője kapta meg. Az ünnepélyes díjátadóra 2024. december 5-én került sor a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) K épületében.

Életút, amely a BME-hez vezetett – és vissza

Dr. Hanula Barna pályája szorosan kötődik a BME-hez. 1983-ban itt szerzett diplomát a Közlekedésmérnöki Karon, majd a mai Gépjárműtechnológia Tanszék elődjénél dolgozott tanszéki mérnökként és tanársegédként. Az itt eltöltött évek alatt számos későbbi ipari vezetőt oktatott, köztük Prof. Dr. Palkovics Lászlót, Magyarország innovációs és technológiai miniszterét, valamint Les Zoltánt, az Audi Hungaria igazgatósági tagját.

Nemcsak oktatóként, hanem a motorsport egyik legsikeresebb hazai motorfejlesztőjeként is maradandót alkotott ebben az időszakban. Eredményei hamar nemzetközi figyelmet kaptak, és 1989-ben Németországba költözött, ahol a Dr. Schrick GmbH, majd az AVL-Schrick GmbH vezető szerepköreiben tevékenykedett.

Mérnöki eredmények, amelyek történelmet írtak

Dr. Hanula Barna nevéhez számos mérföldkő fűződik az autóiparban:

  • A Ford 4.0 V6 motorjának fejlesztése, amely évi 700 ezer darabszámos gyártást ért el.
  • A Ford Rocam motorcsalád megalkotása, amely Brazíliában és Európában milliós nagyságrendben került piacra.
  • Hozzájárulása a Bugatti Veyron ikonikus, 16 hengeres, 1000 lóerős motorjának fejlesztéséhez.

Emellett a Bundeswehr számára készült ultrakönnyű dízelmotorok, valamint az elektromos és hibrid hajtások fejlesztésében is kulcsszerepet játszott.

Híd az oktatás és az ipar között

Dr. Hanula Barna pályafutása során mindig is kiemelt figyelmet fordított az oktatásra. Németországi munkái mellett rendszeresen tartott előadásokat a BME-n és más egyetemeken, és mára ismét aktív szereplője a Gépjárműtechnológia Tanszék életének. Oktatási tevékenysége mellett részt vesz a tanszék tananyagfejlesztésében, tovább gazdagítva a tanszék oktatási kínálatát.

Elismerés és inspiráció

A Botka Imre-díj méltó elismerése egy olyan életútnak, amely egyaránt gazdagította az ipari innovációt és az oktatást. Dr. habil. Hanula Barna szakmai példája nemcsak a műszaki kiválóságot, hanem a mérnöki szakma társadalmi szerepét is megtestesíti. A díj átvétele nem csupán egy kiemelkedő szakmai életút méltó elismerése, hanem annak is szimbóluma, hogy a BME, mint tudományos műhely, mennyire meghatározó szerepet játszik a mérnöki kiválóság kibontakozásában.

Dr.  Hanula Barna pályafutása nemcsak a technológiai innováció, hanem az oktatás és az ipar közötti szoros kapcsolat példája is, amely évtizedekre meghatározó hatással van a jövő mérnökeire.

Az önvezető autózás jelene és jövője” – Inspiráló előadás a Radnóti Gimnázium diákjainak

November 22-én különleges élményben lehetett része a Radnóti Gimnázium fizikafakultációs diákjainak: a Börzsöny festői tájain, a kismarosi ifjúsági táborban találkozhattak az önvezető autók világával. Az esemény kiemelt vendége Dr. Szalay Zsolt tanszékvezető volt, aki „Az önvezető autózás jelene és jövője – Merre tart a jövő mobilitása?” címmel tartott előadást. A 17-19 éves diákok nemcsak hallgatói, hanem aktív résztvevői is voltak a programnak, amely valódi ablakot nyitott a jövő technológiáira.

A jövő mérnökei a ma kíváncsi diákjai

A diákokat a pályaválasztás izgalmas időszaka kíséri, és az előadás célja az volt, hogy megmutassa: az innováció világa izgalmas kihívásokat és korlátlan lehetőségeket rejt. A BME Gépjárműtechnológia Tanszék vezetője, Dr. Szalay Zsolt nemcsak a tanszék munkáját ismertette, hanem bepillantást adott az önvezető autók titkaiba is.

Öt szint, amely átalakítja a világot

Az előadás egyik legérdekesebb része az önvezető technológia öt szintjének bemutatása volt. Honnan indultunk, és hová tartunk? Dr. Szalay Zsolt szemléletes példákkal és izgalmas grafikákkal mutatta be, hogyan lépünk a vezetéstámogató rendszerektől a teljes autonómiáig.

„A technológia nemcsak a kényelmet és a hatékonyságot növeli, hanem alapvetően változtatja meg a mobilitásról alkotott elképzeléseinket” – emelte ki a tanszékvezető, miközben a diákok ámulattal hallgatták az ember-gép együttműködés jövőbeli lehetőségeit.

Tesztpályák és digitális ikrek

A hallgatóság bepillantást nyerhetett a ZalaZONE Tesztpályán zajló kutatásokba is. Hogyan ötvözhetők a valós és virtuális tesztkörnyezetek? Miért fontos a digitális ikerpárok használata? Ezek a kérdések nem csupán a mérnöki precizitást, hanem a jövőbeli közlekedés biztonságát is szolgálják.

Miért lehet ez a Te utad?

Az előadás egyik legfontosabb üzenete az volt, hogy a tudomány és a technológia világában végtelen lehetőségek rejlenek. Dr. Szalay Zsolt arra biztatta a diákokat: „Legyetek Ti a jövő mérnökei!” A közönség soraiban ülő leendő mérnökök talán éppen ezen a napon kapták meg a kezdőlökést ahhoz, hogy az innováció iránti szenvedélyük életre szóló hivatássá váljon.

Több volt, mint egy előadás

A diákok nemcsak hallgattak, hanem kérdeztek is: miért tart ilyen sokáig az önvezető technológiák bevezetése? Hogyan tesztelik a járműveket? Milyen képességek kellenek ahhoz, hogy valaki mérnökké váljon? Az interaktív beszélgetések azt mutatták, hogy a diákok lelkesedése és kíváncsisága a legjobb alap az innováció jövőjének építéséhez.

Egy esemény, ami inspirál

Dr. Szalay Zsolt előadása nemcsak a diákoknak adott lendületet, hanem a BME Gépjárműtechnológia Tanszék tevékenységeinek bemutatását is szolgálta. Az esemény egyszerre volt tanulságos és inspiráló, egyúttal erősítette az együttműködést a gimnázium és az egyetem között.

A jövő mobilitása talán még távoli álomnak tűnhet, de az ilyen események bebizonyítják: a legnagyobb utazások is az első lépéssel kezdődnek. A kismarosi táborban ez a lépés megtörtént – talán épp egy jövőbeli mérnök életében.

Volt diák, inspiráló előadó: Tóth Szilárd Hunor visszatért a Bolyai Gimnáziumba

Tóth Szilárd Hunor, a BME Gépjárműtechnológia Tanszék doktorandusza, különleges küldetéssel tért vissza korábbi középiskolájába, a Salgótarjáni Bolyai János Gimnáziumba. November 13-án a jelenlegi diákoknak tartott pályaorientációs és tudománynépszerűsítő előadást az Egyetemi Kutatói Ösztöndíj Program (EKÖP) keretében, amelyben maga is részt vesz.

Az előadás, amely az „AI alkalmazása önvezető járművek irányítására” címet viselte, izgalmas betekintést nyújtott az autonóm járművek világába. Szilárd kutatási témája – Autonóm járművek irányítása megerősítéses tanulással – nemcsak tudományos szempontból érdekes, hanem számos jövőbeli lehetőséget is felvillantott a diákok számára.

Az előadás főbb témái:

  • Mit nevezünk önvezető („autonóm”) járműnek?
  • Az önvezetés szintjei és működési alapjai – hogyan dönt egy autó a forgalomban?
  • Az önvezető autók előnyei – biztonság, hatékonyság és fenntarthatóság.
  • Driftelés és megerősítéses tanulás – miért fontos, hogy egy autó megtanuljon „magától driftelni”?
  • Hol tanuljak tovább, ha fejlesztő akarok lenni?

Szilárd célja az volt, hogy bátorítsa a diákokat arra, hogy ne féljenek nagy célokat kitűzni maguk elé, akár kutatói tervekkel is belevágni egyetemi tanulmányaikba. „Az egyetem biztos alapokat ad, és a kutatás kapuja mindenki előtt nyitva áll, aki elhivatottságot érez” – hangsúlyozta.

A fiatal előadó nemcsak a tudományos témákkal, hanem személyes példájával is inspirálta hallgatóságát. A Bolyai Gimnáziumból indult, most pedig a BME kutatói közösségének aktív tagja, így saját tapasztalatával mutatta meg, hogy a sikeres kutatói karrierhez vezető út már a középiskolában elkezdődhet.

A diákok érdeklődése az előadás során és azt követően is aktívan megmutatkozott. A kérdésekre válaszolva Szilárd rávilágított, hogy az autonóm járművek fejlesztése nemcsak a mérnöki tudást, hanem a kreativitást és a csapatmunkát is igényli, ezért egy rendkívül sokszínű terület.

Egy példa, amely lendületet ad

Az ilyen visszatérések nemcsak a tudomány népszerűsítését szolgálják, hanem erősítik a kapcsolatot az alma mater és a volt diákok között. Tóth Szilárd Hunor előadása remélhetőleg számos tehetséges diákot ösztönöz majd arra, hogy bátran álmodjanak nagyot, és akár a kutatói pálya felé vegyék az irányt.

A BME Gépjárműtechnológia Tanszék továbbra is kiemelt figyelmet fordít arra, hogy kutatói és hallgatói tudományos munkájukat szélesebb körben megosszák, inspirálva ezzel a jövő generációit.

ThyssenKrupp Presta AG: Inspiráló vendégelőadás az Alternative Steering Functions témakörében

A Gépjárműtechnológia Tanszék nagy örömmel fogadta Lapis Leonárdot, aki a ThyssenKrupp Presta AG képviseletében tartott előadást az Alternative Steering Functions témájában. Az esemény az Automated Driving Systems AVCE képzés keretében valósult meg, gazdagítva hallgatóink tudását a modern kormányzási rendszerek alternatív megoldásaival.

Leonárd Lichtensteinből érkezett, és már második alkalommal osztotta meg szakmai tapasztalatait tanszékünk diákjaival és oktatóival. Az előadás betekintést nyújtott a jövő autóipari innovációiba, és bemutatta, milyen technológiai fejlesztések formálják a kormányzási rendszerek következő generációját.

Leonárd felettese, Dr. Kristof Polmans, a ThyssenKrupp Steering Senior Alelnöke, korábban szintén előadóként vett részt tanszékünk eseményein, tovább erősítve az együttműködést egyetemünk és a ThyssenKrupp között.

Ezúton is szeretnénk megköszönni Bárdos Ádámnak, a Járműdinamika és Irányítás Kutatócsoport vezetőjének, hogy kiemelkedő szerepet vállalt az előadás megszervezésében. A hasonló együttműködések fontos kapcsot teremtenek az ipari innovációk és az egyetemi oktatás között.

Az ilyen előadások kiemelkedően jelentősek, hiszen lehetőséget teremtenek arra, hogy a hallgatók az elméleti tudásuk mellett első kézből szerezzenek gyakorlati tapasztalatokat is. Köszönjük Leonárdnak, hogy időt szakított ránk, és gazdagította tanszékünk szakmai életét!

Innovációs kihívások és a startup halálvölgy áthidalása

Az innovációs folyamatok támogatásának komplex kihívásairól beszélt Dr. Szalay Zsolt, a BME Gépjárműtechnológia Tanszék vezetője az Index-nek. Rámutatott, hogy a kezdő vállalkozások számára nem csupán tőkére, de mentorálásra és kapcsolatokra is szükség van, hiszen a tőke önmagában nem elegendő. Dr Szalay Zsolt szerint az állam legfontosabb feladata, hogy a „startup halálvölgy” fölé viaduktot építsen, ahol számos ígéretes projekt forráshiány miatt elbukhat.

Az egyetemek szerepét is kiemelte, akik feladata a kutatási eredmények piaci hasznosítása a tőkebefektetők és ipari szereplők bevonásával. Példaként az MIT modelljét említette, ahol az egyetemi szféra, az állam, a nagyvállalatok, a tőke és a vállalkozók összefogása biztosít stabil innovációs ökoszisztémát. A sikeres hazai innovációhoz fontos, hogy az állam egy piaci alapú szabályozási környezetet biztosítson, amely ösztönzi a professzionális befektetők részvételét.

Dr. Szalay Zsolt arra is kitért, hogy a kockázati tőkések szerepe nemcsak pénzügyi, hanem szakmai és üzleti kapcsolatok biztosítása is, amely különösen fontos a fiatal mérnökök és kutatók üzleti tudásának fejlődésében. A „co-funding” modell példáját hozta, ahol az állami források piaci szereplők befektetési döntéseihez kapcsolódnak, így csökkentve a kockázatokat és elősegítve az ökoszisztéma építését Magyarországon.

Az Index cikke ITT olvasható