Hogyan lehet közelebb hozni a legmodernebb műszaki fejlesztéseket a középiskolás diákokhoz? Mit adhat egy egyetemi pályaorientációs előadás azoknak a fiataloknak, akik éppen a továbbtanulás küszöbén állnak? Ezekre a kérdésekre is választ adott az a délelőtti program, amelynek keretében a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem három oktatója tartott előadást az önvezető járművek fejlesztéséről az Újpesti Csokonai Gimnáziumban. A diákok dr. Szalay Zsolt, a BME Gépjárműtechnológia Tanszékének vezetője, valamint dr. Bécsi Tamás, a BME Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék vezetője és dr. Aradi Szilárd, a Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék egyetemi docense előadásain keresztül nyerhettek betekintést a jövő mobilitását formáló technológiák világába.

Egy kapcsolatból lett meghívás

A látogatás hátterében egy korábbi, pedagógusok számára szervezett tanszéki rendezvény állt, ahol szakmai kapcsolat alakult ki az iskola egyik matematika szakos tanárával. Ennek folytatásaként érkezett most a meghívás a gimnáziumba, ahol a délelőtti eseményen közel 70 diák vett részt az intézmény nyolc gimnáziumi osztályából – kizárólag önkéntes alapon, valódi érdeklődésből.

„Nálunk a pályaválasztás kiemelten fontos feladat” – fogalmazott Tatár Gabriella Katalin, az Újpesti Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola és Gimnázium középiskolai tagozatigazgató-helyettese. Mint elmondta, az iskola rendszeresen fogad egyetemi bemutatkozásokat, egész évben szerveznek ilyen alkalmakat. „Az ELTE, a Károli Gáspár Református Egyetem, a Pannon Egyetem vagy éppen a győri és gödöllői intézmények is megfordultak már nálunk. A cél mindig az, hogy a diákok minél szélesebb képet kapjanak a továbbtanulási lehetőségekről.”

Nehezebb döntések, több lehetőség

A pályaválasztás azonban ma jóval összetettebb feladat, mint akár egy évtizeddel ezelőtt. „Az óriási lehetőségek tárháza az, ami igazán nehézzé teszi a döntést” – hangsúlyozta az igazgatóhelyettes. A felsőoktatási felvételi rendszer változásai, az intézményenként eltérő többletpont-számítás nemcsak a diákok, hanem a pedagógusok számára is komoly kihívást jelentenek.

„A tájékozódás ma mindenkinek időigényesebb. Ezért is tartom fontosnak, hogy minél több ilyen előadás jusson el az iskolákba” – tette hozzá. Saját gyakorlatáról is beszélt: rendszeresen végig hallgatja a pályaorientációs programokat, részt vesz az Educatio kiállításon, hogy naprakész tudással segíthesse a diákokat és a kollégákat.

„Lenyűgözött, amit hallottam”

A mostani előadás azonban nemcsak új információt hozott, hanem – Tatár Gabriella Katalin szavaival – valódi jövőképet is. „Ha azt mondom, hogy lenyűgözött, akkor talán még alá is becsülöm az élményt. Az, hogy hol tart ma az önvezető járművek fejlesztése, és hogy ebben magyar kutatók világszínvonalú eredményeket érnek el, büszkeséggel tölt el.”

Kiemelte: bár hallott már az önvezető autókról, ilyen mélységben most találkozott először a témával. „Biztos vagyok benne, hogy a diákok között is lesz olyan, akinek ez az előadás döntő hatással lesz a továbbtanulási irányára.”

Tanári szemmel: valódi érdeklődés

A program szervezésében kulcsszerepet játszott Sauer Anikó, az iskola matematika szakos tanára, aki korábban maga is részt vett a tanszék egyik pedagógusoknak szóló rendezvényén. „Ugyanezt az előadást láttam már korábban, és akkor is nagyon tetszett. Ez a jövő, és fontos, hogy a diákok megismerjék” – mondta.

Tapasztalatai szerint főként a nyelvi tagozatos és a műszaki érdeklődésű tanulók jelentkeztek, de különösen biztatónak tartja, hogy már kilencedikes diákok is aktívan kérdeztek az előadás után. „Volt, aki külön odament az előadóhoz, és célzott kérdéseket tett fel. Ez mindig jó jel.”

Diákszemmel: tudás és inspiráció

Az egyik résztvevő diák, Balogh Bálint 11. B osztályos tanuló így foglalta össze élményét: „Teljesen azt kaptuk, amit vártunk. Érthető, részletes információkat az önvezető autókról, arról, hogyan működnek, és mit várhatunk tőlük a jövőben.” Számára különösen érdekes volt megtudni, hogy az úgynevezett 5-ös szintű önvezető járművek már biztonsági sofőr nélkül is képesek közlekedni.

Bár saját pályaválasztási tervei inkább az egészségügy felé mutatnak, az előadást így is inspirálónak találta. „Nem ebbe az irányba mennék továbbtanulni, de nagyon érdekes volt. Inkább hobbi szintű érdeklődésként marad meg – de az is fontos.”

Több mint egy előadás

A délelőtt végére egyértelművé vált: az ilyen alkalmak nem csupán információátadásról szólnak. Lelkesedést, hiteles példákat és kézzelfogható jövőképet közvetítenek. Ahogy Tatár Gabriella Katalin összefoglalta: „Az előadók szakmai tudása mellett a lelkesedésük az, ami igazán sokat hozzáad. Ez az, ami megérinti a diákokat.”

A Gépjárműtechnológia Tanszék számára pedig ezek a találkozások visszaigazolást jelentenek: a legmodernebb kutatási területek bemutatása már középiskolai szinten is képes megszólítani a fiatalokat – akár jövőbeli mérnökökként, akár nyitott, technológia iránt érdeklődő gondolkodóként.

Mély megrendüléssel tudatjuk, hogy tanszékünk emeritus professzora, dr. Lovas Antal 2026. január 6-án, hajnalban, hosszú ideig türelemmel viselt súlyos betegség után elhunyt. Távozásával nemcsak egy kivételes tudóst és oktatót, hanem egy meghatározó emberi és szakmai példaképet veszített el a Gépjárműtechnológia Tanszék közössége.

Dr. Lovas Antal 1938. augusztus 14-én született Cegléden. Vegyész diplomáját 1967-ben szerezte meg az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, majd közel három évtizeden át a Magyar Tudományos Akadémia Szilárdtestfizikai Kutatóintézetében dolgozott tudományos munkatársként, később senior kutatóként és csoportvezetőként. Kutatói pályája a nem egyensúlyi fémes anyagok, az ötvözetkutatás és a gyors megszilárdítás területén nemzetközileg is elismert eredményeket hozott. Nevéhez fűződik többek között a melt spinning és a planar flow casting technológiák hazai meghonosítása, amelyért 1979-ben Jánossy-díjban részesült. Tudományos munkásságát több ezer elkészített minta, számos nemzetközi együttműködés, valamint jelentős publikációs tevékenység fémjelzi, amelyek több hazai és közép-európai PhD- és doktori értekezés alapjául szolgáltak.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemhez 1993-ban csatlakozott, ahol előbb óraadóként, majd egyetemi docensként vett részt a mérnökképzésben, elsősorban az anyagtudomány és a szerkezeti anyagok oktatásában. A Gépjárműtechnológia Tanszék munkájához egészen emeritus professzori státuszáig, majd azt követően is aktívan kötődött. Oktatói és témavezetői tevékenysége kiemelkedő volt: tizenegy doktorandusznak volt témavezetője, számos diplomamunkát és tudományos diákköri munkát irányított, miközben következetesen vallotta, hogy a kutatói pálya elsajátítása elsősorban személyes figyelmet, példamutatást és bizalmat igényel. Ezt a szemléletet a Széchenyi-ösztöndíjjal és az „Honorary Professor” címmel is elismerték.

Szakmai tekintélyét kiterjedt nemzetközi kapcsolatrendszer is alátámasztotta: szoros együttműködést ápolt többek között a Szlovák Tudományos Akadémiával és a Kassai Műszaki Egyetemmel, nemzetközi tanácsadó testületek tagja és elnöke volt, rendszeres felkért előadóként vett részt konferenciákon és workshopokon. Különösen fontosnak tartotta, hogy ezekbe a kapcsolatokba a fiatal kutatókat és hallgatókat is bevonja, lehetőséget teremtve számukra a nemzetközi tudományos közegben való megjelenésre.

Mindezek mellett a tanszéki mindennapokban elsősorban emberi kvalitásai miatt marad emlékezetes. A fiatalabb generáció számára egyszerűen „Tóni bácsi” volt: olyan mentor, aki komolyan vette a vezetés felelősségét, ugyanakkor baráti, oldott légkört teremtett maga körül. Jellemző volt rá a csípős humor, a közös nevetés, az egymás ugratása, amely mögött mindig mély szakmai igényesség és valódi törődés állt. Tudta, mikor kell kérdezni, mikor kell irányt mutatni, és mikor kell teret engedni a fiatalok önálló gondolkodásának.

Dr. Lovas Antal személye és életműve szorosan összeforrt tanszékünk szellemiségével. Emlékét nemcsak publikációi és tanítványai, hanem az a közösségi és emberi örökség is megőrzi, amelyet több mint három évtizedes tanszéki jelenlétével hátrahagyott. Hiánya fájdalmas, de munkássága és példája hosszú távon velünk marad.

Emlékét tisztelettel és hálával őrizzük.

A BMW Group egy teljesen elektromos MINI Countryman SE All4 járművet ajánlott fel a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Gépjárműtechnológia Tanszékének. A járművet dr. Szalay Zsolt tanszékvezető és dr. Lelkes Márk, az Innovatív Járműtechnológiák Kutatócsoport vezetője vették át oktatási célokra.

A BMW Group Magyarország felajánlásának köszönhetően egy vadonatúj, teljesen elektromos MINI Countryman SE All4 érkezett a BME Gépjárműtechnológia Tanszékére. A jármű nem használható közúti forgalomban és nem értékesíthető, kizárólag laboratóriumi környezetben szolgálja a hallgatók gyakorlati képzését és a kutatási tevékenységeket.

Az ünnepélyes átadásra október 27-én került sor a Rack Autó Márkakereskedés budaörsi telephelyén. A BMW Group Magyarország részéről Csomor Éva, a vállalat magyar és román piacáért felelős képzési és retail HR vezetője, valamint Rák Róbert, a cég vevőszolgálati vezetője adták át a járművet a tanszék képviselőinek.

„A BMW Group Magyarország számára kiemelten fontos, hogy támogassuk a műszaki felsőoktatást és inspiráljuk a jövő mérnökeit. Az elektromobilitás nemcsak technológiai fejlődést, hanem szemléletváltást is jelent, amelyhez elengedhetetlen a fiatal tehetségek bevonása. A mostani kezdeményezéssel a felsőoktatásban tanuló hallgatók irányába is tovább erősítjük jelenlétünket, hozzájárulva a magyar mérnökhallgatók versenyképességéhez és az autóipar jövőjének alakításához”

– mondta Csomor Éva, a BMW Group Magyarország képzési és retail HR vezetője.

Rák Róbert, a BMW Group Magyarország vevőszolgálati vezetője hozzátette:

„Ez egy hosszú távú kezdeményezés, amelynek középpontjában az utánpótlás-nevelés áll. Ez ma az egyik legnagyobb kihívás a szakmában, különösen a szerviz oldalon. Az ilyen együttműködések segítenek abban, hogy a jövő szakemberei a legmodernebb technológiákon tanulhassanak. A BMW szakmai trénerei készek támogatni az egyetemi oktatókat is, hogy mélyebben megismerhessék a jármű diagnosztikai és hajtástechnikai rendszereit.”

Dr. Szalay Zsolt tanszékvezető az átadáson kiemelte:

„Nagyon örülünk ennek az együttműködésnek, és hálásak vagyunk a BMW Group Magyarországnak a nagylelkű felajánlásért. Az autó a laboratóriumi gyakorlatok és a kutatási projektek részeként segíti majd hallgatóink képzését. Bízunk benne, hogy ez az átadás csak az első mérföldkő egy hosszú távú kapcsolatban, amely a járműipari oktatás és kutatás területén további lehetőségeket teremthet.”

A tanszék vezetője hozzátette: az utóbbi években a tanszék egyre aktívabban vesz részt a fiatalok pályaorientációjában és a mérnökképzés népszerűsítésében. Az olyan ipari partnerek, mint a BMW Group Magyarország, kulcsszerepet játszanak abban, hogy a hallgatók valódi, korszerű technológiákkal találkozzanak már az egyetemi évek alatt.

 Az átadott MINI Countryman SE All4 a márka legnagyobb modellje, a Countryman család csúcsváltozata. A négykerék-meghajtású, teljesen elektromos jármű a BMW  Group legújabb technológiáit vonultatja fel. A modell az elektromos mobilitás, a hajtásrendszerek diagnosztikája és az energiamenedzsment oktatásában egyaránt fontos szerepet kaphat a tanszéki képzésben.

A BMW Group Magyarország és a BME Gépjárműtechnológia Tanszék közötti mostani együttműködés példaértékű lépés a járműipari oktatás és a gyakorlati tudás összekapcsolásában – és egyben fontos jelzés arról, hogy az autóipar meghatározó szereplői elkötelezettek a jövő mérnökgenerációinak támogatása mellett.  Ahogyan Csomor Éva fogalmazott, „az együttműködés a BMW Group Magyarország hosszú távú stratégiájának része, amely az innováció, fenntarthatóság és oktatás hármas pillérén alapul”.