Évente induló képzéssé válik a BME közlekedési műszaki szakértő szakmérnökképzése

A BME Gépjárműtechnológia Tanszék Biztonságtechnológia Kutatócsoportja idén is meghirdeti a Közlekedési műszaki szakértő szakmérnökképzést, amely az igazságügyi műszaki szakértés és a közlekedésbiztonság területén nyújt elmélyült tudást a gyakorló mérnökök számára. A nagy érdeklődésre való tekintettel a képzés eddigi négyéves ciklusai helyett mostantól minden évben indul, kisebb, ötfős csoportokkal, így folyamatosan biztosítva a szakmai utánpótlást és a rugalmas csatlakozási lehetőséget.

A négy féléves, diplomatervezéssel és záróvizsgával záruló, magyar nyelvű levelező képzés kiemelt témakörei közé tartozik a balesetelemzés, járműértékelés, járműazonosítás és az igazságügyi folyamatok. A résztvevők péntekenként tartott tanórák keretében sajátíthatják el a szükséges műszaki, jogi és forgalomtechnikai ismereteket, valamint a szakértői munka gyakorlati alapjait.

A következő évfolyam 2025 szeptemberében indul, a jelentkezési határidő 2025. július 4. A képzésről további információ és jelentkezési feltételek ITT érhetők el.

Már okosodik az M1-M7 kísérleti autópályaszakasza: intenzív tanulási fázisba lépett a rendszer

Az M1-M7 autópálya kísérleti szakaszán befejeződött a szenzorhálózat kiépítése. A rendszer konfigurációja és kalibrációja folyamatban van, amely a valós idejű adatfeldolgozás és a közlekedésbiztonságot növelő szolgáltatások bevezetésének alapjait teremti meg.

Az M1-M7-es autópálya közös bevezető szakaszán futó okos autópálya-projekt újabb mérföldkőhöz érkezett. A november végére befejezett szenzorhálózat kiépítése lehetővé tette a rendszer konfigurációs és kalibrációs szakaszának megkezdését. A szenzorok – köztük LiDAR-ok, kamerák és RADAR-ok – finombeállítása, valamint a hardverek és szoftverek szinkronizációja zajlik, hogy megteremtsék az adatok pontos és valós idejű feldolgozásának feltételeit.

A szenzorok közötti időszinkronizáció, amely során a rendszerek belső óráit egy referenciaórához igazítják, 100 nanosecundumos pontossággal zajlik. A triggerelési folyamat biztosítja, hogy a LiDAR szenzor jelei alapján a kamerák a megfelelő időben rögzítsenek képeket, így pontos és koherens adathalmazok jönnek létre. Emellett a szenzorok térbeli helyzetét is kalibrálják, hogy az adatok egy egységes referencia-koordinátarendszerben legyenek értelmezhetők.

„A szenzorhálózat kiépítése óriási mérnöki teljesítmény volt, de ez csak a kezdet – most azon dolgozunk, hogy a szenzorok és a feldolgozó algoritmusok tökéletesen összehangolt rendszert alkossanak” – mondta Dr. Rövid András, a projekt BME-s szakmai vezetője. „Ez egy hihetetlenül izgalmas időszak, mert az adatokból kinyerhető érték már most is lenyűgöző, és a következő lépések során fogjuk igazán kihasználni a rendszerben rejlő lehetőségeket.”

A digitális ikermodell építése

A következő fontos mérföldkő a pontfelhők feldolgozása, címkézése és a mesterséges intelligencián alapuló detektorok betanítása lesz, amely során a rendszer képes lesz azonosítani és kategorizálni a közlekedési helyzeteket, beleértve a járművek pontos helyzetét, orientációját és méretét is. A digitális ikermodell február végére készülhet el, amelyet ezt követően a Bosch által végzett drónos validációval tesztelnek.

Növekvő biztonság

A projekt célja egy olyan valós idejű rendszer létrehozása, amely nemcsak a közlekedés biztonságát növeli, hanem a forgalmi torlódások okait is detektálja. Egyedülálló módon képes lesz az olyan veszélyesen közlekedők azonosítására, mint a jobbról előzők, hirtelen fékezők vagy más járműhöz túl közel hajtók.

Mobilalkalmazás a járművezetők támogatására

A projekt következő fázisában, várhatóan 2025. április-májusban, egy kísérleti fázisban lévő mobilalkalmazás is elkészül. Az applikáció valós idejű, személyre szabott információkkal segíti majd a járművezetők döntéseit, például forgalmi eseményekről, potenciális veszélyforrásokról vagy optimális haladási útvonalakról ad tájékoztatást.

Autóipari fejlesztések támogatása

Az okos autópálya projekt nem csupán a közlekedésbiztonság és a forgalom hatékonyságának javítását célozza, hanem az autóipar számára is értékes kutatási és fejlesztési alapot nyújt. Az infrastruktúrába integrált szenzorrendszerek és a valós idejű adatelemzés lehetőséget teremtenek új járműtechnológiák, például az autonóm vezetési rendszerek tesztelésére és finomhangolására. A projekt egyedülálló platformként szolgálhat a hazai és nemzetközi autóipari szereplők számára, elősegítve a jövő közlekedési megoldásainak gyorsabb piacra kerülését.

Nemzetközi összehasonlítás

A fejlesztés világszinten is kiemelkedő, hiszen csak Kínában található egy hasonló rendszer, ami hosszabb szakaszt fed le. Magyarország azonban a régióban egyedülálló módon törekszik arra, hogy az adatvezérelt közlekedésbiztonságot és hatékonyságot valós idejű feldolgozással támogassa.

„Ezzel a közös projekttel Európa és a világ egyik „legokosabb” útszakasza jött létre, amivel Magyarország autóiparban kivívott elismertségét tudjuk erősíteni: lehetőséget biztosítunk új technológiák és autóipari fejlesztések valós környezetben történő tesztelésére. Ez új távlatokat nyit a forgalomirányításban és a forgalombiztonság növelésében azzal, hogy az érzékelés és a látás határain túli veszélyekre is figyelmeztetni tud majd a rendszer. Nagyon várjuk, hogy a pilot projekt eredményeit minél hamarabb alkalmazni tudjuk a mindennapi útüzemeltetés és az utazó közönség tájékoztatása során.” – mondta el Verdes Máté, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. intelligens közlekedési rendszerek osztályának vezetője.

Az M1-M7-es szakaszon zajló fejlesztések nemcsak Magyarország közlekedésbiztonságát és hatékonyságát növelik, hanem példát mutatnak a digitális infrastruktúra európai szintű fejlesztésében is. Az okos autópálya technológia az élvonalba emeli a hazai közlekedési rendszert, és fontos alapot teremt a jövő mobilitási megoldásaihoz.

A tudományos fejlesztést a BME Automated Drive kutatócsapata a Magyar Közút Nonprofit Zrt-vel együttműködve, az Eureka Central System (2020-1.2.3-EUREKA-2021-00001) projekt keretében végzi.

A Biztonságtechnológia Kutatócsoport bemutatta innovatív tesztrendszerét a Cognitive Mobility 2024 Konferencián

A BME Gépjárműtechnológia Tanszékének Biztonságtechnológia Kutatócsoportja nemrégiben részt vett a Cognitive Mobility 2024 Konferencián, amelyet a Bosch Budapest Innovációs Campusán rendeztek meg. A csapat bemutatta újonnan fejlesztett tesztrendszerét, amely áttörést jelent a biztonságos vezetési műveletek terén.

A prezentáció során a kutatócsoport bemutatta, hogy milyen módon kínálhatnak a rádiós kommunikációs technológiák megbízható alternatívát olyan helyzetekben, amikor a hagyományos környezetérzékelő szenzorok nem képesek biztosítani a biztonságos vezetéshez szükséges információkat. Egy olyan forgatókönyvet is szemléltettek, amelyben még a rádiókommunikáció minősége is gyenge volt, azonban az új irányítási koncepciónak köszönhetően a rendszer továbbra is képes volt biztonságos vezetési műveletek végrehajtására a kommunikációs paraméterek figyelembevételével.

Ez a tesztkeretrendszer jelentős előrelépést képvisel a járműbiztonsági technológiák terén, bemutatva, hogy a rádiós kommunikáció hogyan válhat a hagyományos érzékelők kiegészítő megoldásává. A csoport munkája nemcsak a jelenlegi kihívásokra ad választ az autonóm közlekedésben, hanem új lehetőségeket is nyit a rugalmasabb és alkalmazkodóbb járműbiztonsági rendszerek fejlesztésében.

A Gépjárműtechnológia Tanszék büszke a csapat elért eredményeire és az intelligens mobilitási megoldások fejlesztéséhez való hozzájárulásukra.

A Thyssenkrupp magas rangú vezetője tart előadást a BME-n

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépjárműtechnológia Tanszékének meghívására Kristof Polmans, a Thyssenkrupp Steering kutatási és fejlesztési alelnöke érkezik, hogy előadást tartson a vállalat innovációs törekvéseiről.

Polmans több mint 25 év tapasztalattal rendelkezik az autóiparban, karrierjét a Ford Motor Company-nál kezdte, majd közel két évtizede a Thyssenkruppnál dolgozik, ahol az innovációs projektekért és a fejlett technológiák fejlesztéséért felelős.

Az előadás során Polmans bemutatja, hogyan vált a Thyssenkrupp Steering egy lassú követőből az iparág innovációs vezetőjévé. Részletesen ismerteti a legjelentősebb projekteket, köztük a Steer by Wire, Brake by Wire rendszereket és a Vehicle Motion Control technológiát, amelyek jelentős előrelépést hoztak a vállalat számára. Az előadás arra is rávilágít, milyen kihívásokkal szembesülnek az innováció során, valamint mi szükséges ahhoz, hogy egy vállalatnál sikeres és fenntartható innovációs kultúra alakuljon ki.

Az esemény szervezése a tanszéki kutatói közösség és ipari partnereik közötti szoros együttműködés részeként valósult meg, amelynek célja az ipari és akadémiai kapcsolatok erősítése.

Az esemény létrejöttéhez Bárdos Ádám, a Gépjárműtechnológia Tanszék Járműdinamika és Irányítás kutatócsoportjának vezetője nagyban hozzájárult, akinek közreműködését ezúton is köszönjük.

Az előadás részletei:

  • Dátum: 2024. október 9., szerda
  • Időpont: 10:00–12:00
  • Helyszín: ST épület 321/A terem
  • Regisztráció ITT

Minden érdeklődőt szeretettel várunk, a részvétel előzetes regisztrációhoz kötött.