Egy nap, ami megváltoztathatja a jövőt: középiskolások a BME kutatói között

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Autonóm Rendszerek Nemzeti Laboratóriuma az autonóm járművek kutatásának legújabb eredményeit tette közérthetővé és inspiratívvá a középiskolások számára egy online ismeretterjesztő anyagra épülő tudáspróbával és egy ehhez kapcsolódó, páratlan lehetőséget nyújtó egyetemi látogatással. Az országos középiskolai kvízverseny legjobb kitöltői egy különleges élménynap keretében kaptak bepillantást a mögöttes technológiákba, laboratóriumokba és gondolkodásmódba. A nap során készült interjúkból kiderül: a fiatalokat nemcsak az élő bemutatók kápráztatták el, hanem a mélységi tudás és a hiteles szakmai megszólalók is valódi inspirációt jelentettek.

Az esemény házigazdája Fenyő Iván színművész volt.

„Fontos, hogy a gyerekek hiteles forrásból halljanak ezekről a technológiákról”

A veszprémi Padányi Katolikus Iskola tanára, Petrohainé Rostás Csilla a rendezvény után beszélt tapasztalatairól, a diákok érdeklődéséről és a digitális jövő pedagógiai kihívásairól.

„Az érdeklődés nagyon nagy az autonóm járművek iránt” – kezdi a veszprémi Padányi Katolikus Iskola pedagógusa, Petrohainé Rostás Csilla. Mint elmondta, az iskolájában már a tanártájékoztató előadás után beszélgettek a diákokkal a bemutatott anyagról, ami szemmel láthatóan nagy hatással volt rájuk. „Beszéltünk a háttéranyagokról is, amik már akkor is érdekesek voltak számukra, és persze maga a kvízjáték is, amelyben nem mindig egyetlen jó válasz a jó válasz – ez is elgondolkodtatta őket.”

Mint mondta, az iskolájukból sokan töltötték ki a tesztet, és nagy öröm volt, hogy három diákjuk is bejutott a rendezvényre. „Örültek neki, mert érezték, hogy ez egy komoly meghívás, egy igazi lehetőség.”

Pedagógusként is inspirálónak érezte a napot. „Nagyon érdekes volt látni, hogy milyen részletes, valós tapasztalatokon alapuló tudást kapunk. Tényleg első kézből, belülről mutatták meg, hogy hol tart most ez a terület.”

A rendezvény szakmai színvonala megerősítette saját pedagógiai szemléletét is. „Motiváló volt, mert megerősített abban, hogy amikor a digitális jövőről beszélek a diákoknak, akkor jó irányba haladok. De azt is látom, hogy még több csapatmunka, még több információ, még több inspiráció kell, mert a gyerekek tájékozottsága még nem elég széleskörű.”

Fontosnak tartja, hogy a diákok hiteles forrásból halljanak az autonóm technológiákról. „Sok szenzációhajhász anyag jelenik meg a médiában, de valóban értelmes, hiteles képet csak ilyen alkalmakon kapnak a gyerekek. Ezért lenne jó, ha rendszeresebben is lenne ilyen program.”

Dr. Szalay Zsolt előadása

Arra is felhívta a figyelmet, hogy az autonóm járművek fejlesztése nemcsak a mérnökök pályája lehet. „Nagyon fontos, hogy lássák: ha valakit a jog érdekel, akkor nemcsak ügyvéd lehet, hanem foglalkozhat az autonóm rendszerek jogi hátterével is. Szeretném, ha a tanítás világában több figyelem jutna ezekre a határterületekre is.”

A társadalmi elfogadás kérdését is fontosnak tartja. „Hogyan éli meg a társadalom, hogy már nemcsak emberek vezetnek autót? Ez pszichológiai és szociológiai értelemben is izgalmas kutatási téma.”

A rendezvényt zárva köszönetet mondott az előadásokért, és megosztott néhány javaslatot is: „Nagyon jó lenne, ha a diákok gyakrabban találkoznának hiteles szakemberekkel, akik nemcsak előadásokat tartanak, hanem valóságos képet is adnak arról, hogy mire van szükség. Az ilyen alkalmak a tanároknak is segítenek pontosabban látni, hogyan érdemes motiválni a diákokat. Ha tudnánk, hogy a bejövő egyetemistáknál mik a legnagyobb lemaradások, akkor mi is jobban tudnánk segíteni.”

Zárásként hozzátette: „A kvíz is nagyon jó volt, és most már gondolkodunk azon, hogy valamilyen formában mi is kipróbáljuk a Tudományos Diákköri munka lehetőségét.”

Dr. Bécsi Tamás előadása

A jövő közeli világa testközelből: Diákok benyomásai az ARNL középiskolai tudásjátékának zárórendezvényéről

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Autonóm Rendszerek Nemzeti Laboratóriumának középiskolai kvízversenye nem csupán egy online tudáspróba volt, hanem egy lehetőség arra, hogy a legjobban teljesítő diákok első kézből tapasztalhassák meg, mit jelent ma a jövő autóipari technológiáin dolgozni. A rendezvényen készült interjúkról kiderül: a fiatalokat nemcsak az élő bemutatók kápráztatták el, hanem a mély tudás és a hiteles szakmai megszólalók is valódi inspirációt jelentettek.

Marton-Bódi Márton (Szent Mór Iskolaközpont, Pécs) már a kvízre is az elektronika és műszaki érdeklődése miatt jelentkezett. „Érdekelt az önvezetés meg a mesterséges intelligencia, de ilyen részletesen még nem ismertem ezeket a rendszereket.” A nap végén pedig már az AI működéséről és az autók felépítéséről mesélt izgatottan.

Bánhelyi Zsombor (Ady Endre Gimnázium) „inspirálónak” érezte a programot. „Az előadások nagyon tetszettek, főleg az érzékelők működésének magyarázata. Olyan részleteket is megértettem, amit korábban nem is láttam.” A meghívás meglepetésként érte, és különösen örült, hogy részt vehetett a programban.

Vincze-Pál András (Budapest Fasori Evangélikus Gimnázium) már most is a BME-re készül. Számára nemcsak a tartalom, hanem a környezet is meghatározó volt: „Nagyon erős benyomást tett rám a kutatási színvonal, a technológia jelenléte. Látszik, hogy itt valóban a jövőn dolgoznak.”

Dr. Aradi Szilárd előadása

A Bánki Donát Technikum diákpárosa, Bognár Kristóf és Mendrei-Benkő Gergely online oktatás keretei között kapták feladatul a kérdőívet, és egyből belevágtak. Mindkettőjüknek a mesterséges intelligencia volt a nap csúcspontja: „Beletekinthettünk a jövőbe” – foglalta össze Kristóf.

A Gyulai Római Katolikus Gimnázium két diákja, Csevrenka Csongor és Pardi Patrik szerint az előadások közül Dr. Bécsi Tamásé volt a legemlékezetesebb: „Egyszerű volt, könnyen érthető, mégis izgalmas.” A laborlátogatást is külön kiemelték, továbbá a ZalaZONE tesztpálya bemutatását, amely Csongor szerint „fenomenális élmény volt”.

A veszprémi Padányi Katolikus Iskola diákjai, Hegedűs Ármin és Dunajcsik Benedek az előadásokat és a valós technológiák testközeli bemutatását élvezték a legjobban. „Itt láttuk, hogyan működik a LIDAR, hogyan kapcsolódnak össze a rendszerek” – mondták.

Balogh Angéla (Csokonai V. Mihály Gimnázium, Debrecen) a kémiatanára által megosztott kvíztől jutott el az élménynapig. „Nem gondoltam volna, hogy ennyire érdekes lesz. Nagyon sok mindent megtudtam az AI-ről és az önvezető autókról. Az is tetszett, hogy nemcsak előadásokat hallgattunk, hanem láthattunk is mindent testközelből.”

Kozsda Marcell, aki BME-s édesanyja által értesült a programról, az információmennyiséget értékelte a legjobban: „Nagyon sok volt az infó, de rendkívül érdekes volt. Különösen a megfigyelőrendszerek, amik az AI-t ellátják adatokkal. Nem gondoltam volna, hogy ennyire összetett.”

A diákok válaszai egyértelműen mutatják: a rendezvény nemcsak információt adott, hanem élményt, motivációt és iránymutatást is. Sokan közülük még nem tudják pontosan, merre tanulnak tovább, de egy biztos: ezzel a nappal egy olyan jövőhöz kerültek közelebb, amelynek elképzését ma még csak tanuljuk.

Laborlátogatás

MIT-professzor a BME-n: Michael Cusumano előadása a generatív mesterséges intelligenciáról

Óriási megtiszteltetés, hogy május 29–30-án vendégül láthatjuk a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen Michael A. Cusumano professzort, a Massachusetts Institute of Technology (MIT) Sloan School of Management professzorát, a világ egyik legismertebb szakértőjét az innovációvezérelt vállalkozói ökoszisztémák és a platformstratégiák területén.

Látogatásának kiemelt eseménye a május 29-én 17:00 órakor kezdődő nyilvános előadás lesz, melynek címe: „GenAI as a New Applications Platform”

Az előadás során Cusumano professzor a generatív mesterséges intelligencia (GenAI) legfrissebb fejleményeit mutatja be – különös tekintettel annak alkalmazási platformként betöltött szerepére, valamint üzleti és technológiai hatásaira. Szó lesz többek között a ChatGPT, a DeepSeek és az Nvidia újdonságairól is. Az eseményt kérdezz-felelek szekció zárja, ahol a hallgatóság közvetlenül is kérdezhet a professzortól.

👉 A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött: regisztráció itt!

Michael A. Cusumano legismertebb művei közé tartozik The Business of Platforms című könyve (Annabelle Gawer és David B. Yoffie társszerzőkkel), amely átfogó és gyakorlatias képet ad a digitális platformstratégiák működéséről és gazdasági logikájáról. Professzorként és az MIT Regional Entrepreneurship Acceleration Program (REAP) társigazgatójaként világszerte vezető szerepet játszik az innovációs ökoszisztémák fejlesztésében – a BME is részt vett a programban a Scale Up Hungary csapat tagjaként.

Az előadás minden érdeklődő számára nyitott – különösen ajánljuk hallgatóknak, kutatóknak és mérnöki-gazdasági területen dolgozó szakembereknek, akik szeretnének első kézből tájékozódni a technológiai és üzleti innováció legfrissebb irányairól.

📅 Előadás időpontja: 2025. május 29., csütörtök, 17:00
📍 Helyszín: BME Q épület, Simonyi terem

🔗 Korábbi látogatásának összefoglalója »

Szoftverrel a prémium élményért – Jövőformáló találkozó a BME és a Jaguar Land Rover együttműködésében: BME x JLR TechDays 2025

Május első hetében ismét megrendezésre került a BME x JLR TechDays, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és a Jaguar Land Rover stratégiai kapcsolatának egyik kiemelkedő eseménye. A kétnapos szakmai program csúcspontját David Nesbitt, a JLR globális digitális platformigazgatójának (Global Director, Digital Product Platform, Product Engineering) nagy érdeklődéssel kísért előadása jelentette. A Software Defined Vehicle and Future Technologies című prezentáció nemcsak a tartalmával, hanem a közönség aktív részvételével is emlékezetessé vált.

A jármű, mint szoftveralapú ökoszisztéma

David Nesbitt már az előadását megelőző interjúban is megosztotta gondolatait a járművek szoftveres jövőjéről. Mint mondta, a „software-defined vehicle” kifejezés félrevezető lehet – sokkal pontosabb lenne „software-enabled vehicle”-ről, vagyis szoftver által képessé tett járművekről beszélni. A cél nem az, hogy a szoftver diktálja, mit tudjon az autó, hanem hogy lehetővé tegye új típusú élmények és szolgáltatások gyors bevezetését.

Nesbitt jövőképe szerint az autó a személyre szabott mobilitási ökoszisztéma kulcseleme lesz: segít az utasnak például repülős utazások szervezésében, így a reptérre indulás időzítésében, a parkolásban vagy épp abban, hogy más országban is zökkenőmentesen, személyére szabottan használhassa a márka egy másik járművét. A prémium élmény így már nem csupán a vezetésről szól, hanem az egész mobilitási folyamatot áthatja.

„Igazán büszke vagyok arra, hogy a Jaguar Land Rovernél dolgozhatok – büszke a termékeinkre, de még inkább azokra az emberekre, akikkel együtt dolgozom” – mondja David Nesbitt, aki 14 különböző nemzetközi mérnöki központtal tart kapcsolatot, köztük a budapestivel is. „Minden csapat, akikkel együttműködöm, kiváló. Nagyszerű lehetőség számomra, hogy ma itt lehetek az egyetemen, új embereket ismerhetek meg, és közösen gondolkodhatunk a jövőbeni projektekről, amelyeket együtt valósíthatunk meg.”

A JLR termékstratégiájáról szólva Nesbitt világos irányvonalat vázol fel: „A prémium ügyfeleink nem pusztán funkciókat várnak el – egyszerűséget, kényelmet és erőfeszítés nélküli élményt keresnek. Például a Range Roverben szándékosan csökkentettük a fizikai kapcsolók számát. Természetesen vannak még gombok, részben szabályozási okokból, részben mert néhány funkció így logikusabb a felhasználók számára. De a célunk az, hogy ne árasszuk el a vezetőt túl sok érzékszervi ingerrel vagy teendővel. Olyan utasteret szeretnénk, amely nyugodt, letisztult, és amelyből kiszállva a vezető valóban kipihentnek érzi magát.”

Nesbitt szerint ez határozottan különbözik más iparági szereplők megközelítésétől: „Vannak versenytársak, akik túl sok adatot és választási lehetőséget zúdítanak a felhasználókra – mi nem ebben hiszünk, és ez nem illik a márkánkhoz sem.”

Ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a prémium élmény túlmutat az autón: „Ez ma már egy ökoszisztémáról szól. Elképzelem, hogy az ügyfél este otthon ül egy pohár borral, a családja körében, és gondolatban már a másnapi teendőinél jár, amelyekhez szüksége lesz az autóra. Ezt azonban már kényelmesen, akár távolról is előkészítheti – vagy maga az autó is képes lehet előre jelezni a szándékait, és ehhez igazítani a beállításokat. Ez az irány, amerre tartunk. Sok mindent már most is tudunk, de még rengeteg tennivalónk van.”

A platform, amely szabadságot ad a mérnököknek

Az előadás egyik kulcsgondolata, hogy nem a szoftver határozza meg az élményt, hanem az élmény meghatározásához ad keretet a szoftver. Ezzel összhangban a JLR átfogó digitális platformja lehetővé teszi az ügyfélélmény teljes újragondolását, miközben megőrzi a márkára jellemző kifinomult és elegáns vezetési környezetet. A fizikai kezelőszervek visszafogott használata, a vizuális és szenzoros túlterheltség elkerülése mind része annak a filozófiának, amely szerint az autó egyszerre eszköz, tér és élmény – mindezt úgy, hogy az ügyfél mindig a középpontban marad.

Együttműködés a BME-vel: mérnökök, kutatás, közös jövő

A JLR és a BME együttműködése az elmúlt években jelentős fejlődésen ment keresztül, a felek az elmúlt évben stratégiai együttműködési megállapodást is kötöttek. A TechDays alkalmával sor került egy szakmai egyeztetésre is, ahol a felek a jövőbeli közös lehetőségeket tekintették át.

A Jaguar Land Rovernél teljesen egyértelműnek tartjuk, hogy együtt kell működnünk egyetemekkel – ez egyszerűen józan ész kérdése – mondja David Nesbitt, aki először járt a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen. „Most először van alkalmam személyesen is megismerni néhány kar képességeit, és azt látom, hogy ezek szorosan összhangban állnak a technológiai stratégiánkkal. Ez önmagában is izgalmas lehetőség.”

Nesbitt szerint a Jaguar Land Rovernél nincsenek illúziók: „Nem vagyunk túl büszkék ahhoz, hogy elismerjük: szükségünk van mások tudására a fejlesztéshez. Az együttműködés hatalmas értéket jelent, hiszen mindig tanulhatunk valamit a partnereinktől, főleg, ha technikai területről van szó.”

A kapcsolat BME-vel már most is élő: több mint 200 budapesti fejlesztőmérnök dolgozik a JLR-nél, közülük sokan az egyetemhez kötődnek, sőt, a helyi csapat vezetője is a BME-n végzett. „Ez már egy szilárd alap, de még csak a kezdet – sokkal nagyobb lépéseket is tehetünk együtt.”

A közös fejlesztések terén számos terület kínálkozik: „összekapcsolhatóság, kiberbiztonság, felhőalapú platformok, elektromos architektúra, számítási teljesítmény, mesterséges intelligencia, grafikai megjelenítés, önvezetés – ezek mind kulcsterületek. Láttam itt néhány igazán lenyűgöző technológiai megoldást, amelyeket akár be is tudunk építeni a termékeinkbe, hogy még jobb élményt nyújtsunk ügyfeleinknek.”

Nesbitt ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a JLR más egyetemekkel is együttműködik, hiszen több telephelyen van jelen világszerte. „Ami igazán izgalmas lenne: nemcsak kétoldalú kapcsolatokat kialakítani, hanem létrehozni egy olyan nemzetközi egyetemi partnerséget, amelyben a BME is kulcsszerepet játszik. Ez óriási lehetőség lenne minden fél számára.”

Miért érdemes a BME-s hallgatóknak a Jaguar Land Rovert választaniuk?

„Miért? Egyszerű: mi vagyunk a legmenőbb autóipari vállalat a világon – miért is ne a JLR-t választanák?” – nevet fel David Nesbitt, majd gyorsan hozzáteszi, hogy ezt azért nem teljesen komolyan mondja. „De ha komolyra fordítjuk a szót, a Jaguar Land Rover több szempontból is különleges munkahely.”

„Nagyon nyitott és támogató vállalati kultúrát építettünk. Számunkra az emberek valóban fontosak – odafigyelünk rájuk, teret adunk a véleményüknek, és lehetőséget biztosítunk arra, hogy valódi hatást gyakoroljanak a munkájukon keresztül. Aki nálunk dolgozik, az nemcsak végrehajtó, hanem alakító is.”

Szerinte ez az emberközpontú szemlélet az egyik legfőbb vonzerő a fiatal tehetségek számára. A másik ok pedig maga a termék: „A járműveink egyszerűen fantasztikusak. Személy szerint nagyon büszke vagyok arra, hogy a JLR csapat tagja lehetek – és meglepne, ha a kollégáim nem így éreznének. Szeretjük, amit csinálunk, és ez mindenütt érződik a világon, ahol jelen vagyunk. Nekem például a világ legjobb állása jutott – ezt teljes meggyőződéssel mondom.”

Kiemelkedő érdeklődés, aktív hallgatóság

David Nesbitt előadása nemcsak tartalmában, hanem hangulatában is emlékezetes maradt. A Q épület egyik előadótermében megtartott esemény végén a hallgatóság sorban állt kérdezni, és szinte lehetetlenné vált az előadóterem elhagyása az érdeklődők miatt. Ez is jól mutatja, hogy a BME-n belül valódi és növekvő figyelem övezi a járműipar digitális átalakulását, és a szoftvervezérelt technológiák stratégiai kérdéseit.

Egy fejlődő partnerség pillanatai

A BME x JLR TechDays egyszerre volt szakmai fórum, inspiráló előadások helyszíne, és a stratégiai kapcsolat újabb mérföldköve. A jövőben még több közös projekt, hallgatói és kutatói együttműködés, valamint ipari kapcsolatépítés várható – mindezt annak érdekében, hogy a magyar mérnökképzés és az európai autóipar csúcstechnológiái között még szorosabb kapcsolat alakuljon ki.