Világelső a magyar okosútszakasz – ezt is megerősítette a BME kínai tanulmányútja

Kína legfejlettebb intelligens közlekedési rendszereit vizsgálta meg a BME Gépjárműtechnológia Tanszékének három kutatója, és egyértelmű tapasztalatot hoztak haza: az M1-M7 autópályán működő digitális iker technológia pontosságban és időbeli késleltetésben is meghaladja a Kínában látott rendszereket. A BME által kifejlesztett megoldás a világ jelenlegi legfejlettebb okosútszakaszát valósította meg.

„Világ legokosabb autópályaszakasza” – Kínában is elismerték a magyar fejlesztés egyedülállóságát

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépjárműtechnológia Tanszékének három kutatója – Dr. Szalay Zsolt tanszékvezető, Dr. Rövid András és Vincze Zsolt – 2025. júliusában átfogó tanulmányutat tett Kínában és Hongkongban. A látogatás célja az volt, hogy első kézből ismerjék meg a kínai intelligens közlekedési infrastruktúra fejlesztéseit, valamint elmélyítsék a City University of Hong Kong és a BME közötti együttműködést.

A látogatás egyik legfontosabb tanulsága, hogy – bár kínai okosutak kiterjedése jelentősen nagyobb a mi demonstrációs szakaszunknál – a magyar M1-M7 okosútszakaszon megvalósított digitális iker alapú rendszer fejlettsége – különösen pontosság és késleltetés tekintetében – felülmúlta még a Kínában látott technológiákat is. A kínai szakértők elismerően nyilatkoztak, és több helyszínen is kijelentették: a céljuk az, hogy elérjék azt a technológiai szintet, amelyet Magyarország már megvalósított.

Ez a visszajelzés megerősíti: a BME által fejlesztett M1-M7 szakasz nemcsak európai, hanem globális viszonylatban is a legfejlettebb intelligens közúti rendszer. Joggal nevezhetjük így: a világ legokosabb autópályaszakasza.

Hongkong: teleoperációs áttörés és nemzetközi innovációs programok

A City University of Hong Kong meghívására érkezett delegáció megerősítette a meglévő kutatási együttműködést. Az ottani teleoperációs rendszerhez a BME által fejlesztett technológiát használják, mely esetében sikerült most a válaszidőt lokális szerverrel 10 milliszekundum alá csökkenteni – ez világviszonylatban is rendkívül alacsony késleltetés. Az M1-M7 okosút fejlesztési tapasztalatai is nagy figyelmet kaptak, és két új közös projektötlet is körvonalazódott.

A CityU vezetői – köztük az innovációért és vállalkozásfejlesztésért felelős alelnök, Michael Yang professzor és Johnny Ho professzor – bemutatták a HKtech300 programot, amely a kutatásalapú technológiai start-upokat támogatja indulásként 40 millió forint értékű befektetéssel. A programba külföldi partnereket is várnak, és a BME bevonása is napirenden van – akár közösen benyújtott szabadalmak formájában.

BYD, Tsinghua, CICV – Kína technológiai csomópontjai

A BYD shenzheni központjában Luo Zhongliang alelnök és a magyarországi gyár leendő igazgatója megerősítették, hogy a budapesti K+F bázisra MSc és PhD hallgatókat keresnek, és nyitottak egy, a BME által felvázolt közös együttműködési program elindítására is.

A pekingi National Intelligent Connected Vehicle Innovation Center (CICV) szakértői elismeréssel fogadták az M1-M7 szakaszon megvalósított technológiai megoldásokat, kijelentve: céljuk ezek elérése. A Tsinghua Egyetemen Dr. Szalay Zsolt előadását követően különösen nagy érdeklődés övezte a digitális iker és az autonóm driftelés témakörét – a kínai professzorok szerint e téren is egyedülálló a magyar megközelítés.

Valós forgalmi tesztek és mesterséges intelligencia – tapasztalatok több kínai városból

A BME kutatói Pekingben és Suzhou-ban olyan fejlesztéseket láttak, ahol önvezető járművek már valós közúti forgalomban közlekednek – többek között buszok és shuttle járművek, amelyek hol saját szenzoraikra, hol pedig az intelligens infrastruktúra információira támaszkodtak. Suzhou-ban a látott digitális ikermodell volt a legfejlettebb a kínai példák közül – azonban még ezt is meghaladja a magyar M1-M7 rendszere.

Chongqing és Seres Automotive: jövőformáló mérnökképzés és autonóm luxusjárművek

A Chongqing University laboratóriumaiban a földi, légi és vízi járműautomatizálás élvonalát, míg a Seres Automotive gyárában a Huawei technológiáival felszerelt AITO luxusautók gyártását mutatták be. Az M9 csúcsmodellel tették meg a gyárkapu és a repülőtér közti huszonöt perces autonóm utat, mely során két váratlan közlekedési helyzettel is sikeresen megbirkózott a rendszer.

Nemzetközi tapasztalat, hazai siker – a BME rendszere referenciává vált

A kínai tanulmányút egyértelmű visszajelzése: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen kifejlesztett digitális iker alapú rendszer nemcsak helytállt a világ legfejlettebb okosút megoldásaival szemben, hanem azokat meg is haladta. Az M1-M7 szakasz fejlesztése nemzetközi referenciává vált – és joggal viselheti a címet: a világ legokosabb autópályaszakasza.

Az elindított és tervezett együttműködések, valamint a magyar megoldások nemzetközi elismerése hozzájárulhat ahhoz, hogy hazánk a jövő mobilitásának egyik meghatározó szereplőjévé váljon.

Élményekkel teli foglalkozások a Gépjárműtechnológia Tanszéken a BME Gyerekegyetem résztvevőivel

Július első heteiben ismét izgatott gyerekcsoportok érkeztek a BME Gépjárműtechnológia Tanszék laborjába – a Műegyetem nyári táborának, a Gyerekegyetemnek résztvevői látogattak el hozzánk három egymást követő napon.

A 45 fős csoportok számára szervezett foglalkozások célja az volt, hogy közelebbről is megismerkedjenek az egyetemi környezettel, és élményszerű tapasztalatokat szerezzenek arról, milyen egy műszaki tanszék valósága. A tanszék műhelycsarnokában, ahol egyébként hallgatóink gyakorlati képzése is zajlik, változatos, mozgásos és kreatív feladatok várták a gyerekeket.

A közös program részeként minden csoportról készült egy csoportfotó már az érkezéskor, amelyet a látogatás ideje alatt hűtőmágnessé alakítottunk – a távozáskor minden gyermek egy saját csoportképükkel díszített ajándékkal térhetett haza. A labor egyik falán egy nagy fehér lepedő gyűjtötte össze a résztvevők színes kézlenyomatait – szimbolikus nyomai azoknak az óráknak, amelyeket együtt töltöttünk.

A foglalkozásokat a tanszék munkatársai vezették, akik örömmel fogadták a gyerekek kérdéseit és lelkesedését. Bár a feladatok nem kifejezetten a járműtechnológiához kapcsolódtak, a résztvevők bepillantást nyerhettek abba a környezetbe, ahol hallgatóink tanulnak, kutatnak és alkotnak.

Koncentrált figyelem és csapatmunka: a műhelyről készült kép puzzle formában állt össze a gyerekek kezei alatt.

Öröm volt számunkra, hogy a Gépjárműtechnológia Tanszék ebben az évben is részese lehetett a Gyerekegyetem színes programjának, és reméljük, sokan közülük egyszer majd hallgatóként térnek vissza hozzánk.

Személyes ajándék a látogatás végén – mindenki hazavihette a csoportképükből készült hűtőmágnest.

Jövőbe látó kérdések – Dr. Szalay Zsolt előadása a BME Gyerekegyetemen

2025 nyarán ismét megrendezésre került a BME Gyerekegyetem, amely idén is izgalmas előadásokkal és programokkal várta a 8–14 éves korosztály érdeklődő tagjait. A résztvevők egyik legnépszerűbb eseménye Dr. Szalay Zsolt előadása volt, aki a BME Gépjárműtechnológia Tanszékének vezetőjeként, valamint a BME Automated Drive kutatócsoport vezetőjeként tartott interaktív, látványos prezentációt az önvezető járművek fejlődéséről és jövőjéről.

A fiatal közönség figyelme az első perctől kezdve érezhető volt: a technológiai újdonságokat bemutató képek, animációk és példák valódi kíváncsiságot váltottak ki a hallgatóságból. Az előadás végén a gyerekek körbeállták az előadót, és egymás után tették fel kérdéseiket – sokan közülük meglepően érett gondolatokat fogalmaztak meg a közlekedés jövőjéről, a mesterséges intelligenciáról vagy éppen az önvezető rendszerek megbízhatóságáról.

„Számomra ez minden évben igazi feltöltődés. Jó látni, hogy mennyi tehetség és nyitottság van ebben a korosztályban. Ezek az élmények mindig megerősítenek abban, hogy érdemes időt és figyelmet fordítani a legfiatalabb generációkra” – mondta Dr. Szalay Zsolt.

Az előadás nem először szerepelt a Gyerekegyetem programjában – Szalay Zsolt évek óta résztvevője az eseménynek, és elkötelezett híve annak, hogy a műszaki tudományokat már gyerekkorban közelebb hozzuk a fiatalokhoz. A visszajelzések alapján idén is sokan tértek haza új gondolatokkal, inspirációval – és talán a későbbi műegyetemi évek első benyomásaival.

Reméljük, hogy a résztvevők közül sokan a jövőben egyetemi hallgatóként térnek vissza a BME falai közé – akár éppen a Gépjárműtechnológia Tanszék hallgatójaként.

„Tudják, mit csinálnak” – ipari szakemberek és hallgató beszélnek a BME záróvizsgájáról

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépjárműtechnológia Tanszékének záróvizsgája idén nyáron is túlmutatott a szokásos számonkérésen: a hallgatók prezentációi és az ipari partnerek reflexiói alapján egyértelművé vált, hogy a jövő mérnökei nemcsak felkészültek, hanem magabiztosan és hitelesen képviselik tudásukat. Az alábbiakban három ipari szakember és egy frissen végzett hallgató élménybeszámolóját olvashatják – első kézből.

Dr. Bauernhuber Andor, vizsgabizottsági tag

Anyagvizsgáló mérnök, Audi Hungaria Zrt.

Mindig érdekes látni, hogyan reagálnak a fiatalok erre a helyzetre” – mondta Dr. Bauernhuber Andor, aki visszatérő vizsgáztatóként gyakran tapasztalja, hogy a magyar hallgatók erősen izgulnak. „A külföldiek ezzel szemben sokszor oldottabban állnak hozzá – mintha csak egy jó beszélgetésre készülnének. Pedig egyiküknek sem az élete múlik rajta – és jó lenne, ha ezt mindenki tudatosítaná magában.”

A záróvizsga szerinte nemcsak a tudásról, hanem az előadásmódról is szól. „Ha valaki előad, azzal győz meg minket arról, hogy dolgozott, ért a témájához. Fontos a felkészültség, de nem kell belehalni – ez is csak egy feladat.”

A hallgatók teljesítménye idén is meggyőző volt: „Több olyan diák is volt, akikkel szívesen dolgoznék együtt. Látni rajtuk, hogy értik, mit csinálnak, és el is tudják adni a munkájukat.”

A jövő mérnökeinek legfontosabb tulajdonságai szerinte a nyelvtudás, a kíváncsiság és a szorgalom. „A szaktudást meg lehet tanulni. A hozzáállás az, ami eldönti, hogy kiből lesz jó mérnök.”

Dr. Bauernhuber Andor gratulál az egyik vizsgázónak.

Balogh Gábor, vizsgabizottsági tag

Senior Technical Advisor, BYD Electric Bus & Truck Hungary Kft.

„Felkészült, színvonalas előadások. Csak gratulálni tudok” – összegezte véleményét Balogh Gábor, aki külön kiemelte a Bosch témájú prezentációt, és a kompozit anyagokat tárgyaló előadást is személyes érdeklődéséhez közel állónak találta. „Látszik, hogy a hallgatók elmélyültek a témákban – és az is, hogy az egyetem hatékonyan készíti fel őket.”

Szerinte a jövő mérnökének legfontosabb képessége a rugalmasság, a nyitottság és az, hogy folyamatosan képes legyen megújítani a tudását. „A BME jó alapot ad, de ezzel nem szabad megelégedni. Azt tanácsolom, mindig nézzék meg, merre halad a világ – és ne csak a hazai ipari lehetőségekre fókuszáljanak.”

Balogh Gábor tanácsa a jövő vizsgázóinak: „Ismerje mélyen a témáját, legyen határozott, és akkor is álljon ki a tudása mellett, ha nehéz kérdést kap. A vizsgabizottság nem hibát keres, hanem lehetőségeket – és ezt jó, ha tudják.”

Sik Róbert, vizsgabizottsági tag

Group Leader, System & Hardware Application Engineering, Continental Automotive Hungary Kft.

„Nagyon jó élmény volt. Kiváló prezentálókat láttam, akik elmélyültek a témájukban, és magabiztosan álltak ki” – mondta Sik Róbert, aki kifejezetten pozitív benyomással távozott a vizsgáról. „Nálunk még nem tanították a prezentációs technikát – itt viszont szemkontaktus, magabiztos fellépés, logikus felépítés jellemezte a hallgatók előadásait. Ez egy nagyon jó generáció.”

Minden témában látott értéket, de különösen azt emelte ki, hogy a hallgatók valóban „végigvitték” a témákat. „Nem tudtuk őket megfogni. Amikor keresztkérdést kaptak, akkor is tudták, mit miért csináltak – ez az igazi mélység jele.”

Sik Róbert szerint a mai mérnöknek gyorsan kell alkalmazkodnia. „Naponta változnak a trendek, a belső égésű motorok például újra napirendre kerültek. Ezt a ritmust tudni kell követni.” Ehhez pedig szerinte három dolog kell: szaktudás, rugalmasság, nyelvtudás.

A jövő vizsgázóinak azt tanácsolja: „Ismerjék fel az erősségeiket, és tudják jól előadni. A self-marketing nagyon fontos. Aki tudja, mit tud, és ezt meg is tudja mutatni, az versenyképes lesz.”

Az egyetemmel való ipari kapcsolatokat jónak tartja: „Lehet még hova fejlődni, de az, hogy itt lehettem, és betekintést kaphattam, azt mutatja, hogy jó irányba haladunk.”

Ailer Ádám

Ailer Ádám, záróvizsgázó

Járműgyártás specializáció, BSc hallgató

„Nagyon élveztem” – mondta Ailer Ádám záróvizsgázó hallgató, aki elégedett volt a prezentációja fogadtatásával. „Olyan kérdéseket kaptam, amelyekre tudtam válaszolni – jó érzés volt.”

Ádám számára különösen izgalmas volt, hogy ipari partnerek is ültek a vizsgabizottságban: „Olyan szakemberek, akik számára ezek a problémák a mindennapok részei – ezért a kérdéseik is nagyon célzottak és valóságközeliek voltak.”

A szakdolgozat és a prezentáció összeállításában konzulensei – egyetemi (dr. Hlinka József) és ipari oldalról is – sokat segítettek. „Tartalomban, nyelvezetben, vizualitásban is támogattak – nagyon sokat adott ez a közös munka.”

A jövő vizsgázóinak konkrét tanácsokat is adott: „A szakdolgozatot mélyen ki kell dolgozni, a prezentációban pedig ezt tömören, sok ábrával, képpel kell megjeleníteni. És persze gyakorolni kell, mert nem mindennapi helyzet egy ilyen prezentáció.”

A jövőjét is a szakmában képzeli el. „Most gyakornok vagyok a Continentalnál. Ha lehetőség nyílik rá, szívesen maradnék. Persze sok minden alakul még, de az irány világos.”

A BME-s éveket pedig így zárta: „Voltak nehezebb félévek, de az utolsó szakasz nagyon jól felépített és élvezetes volt.”

Összegzés

A záróvizsga nemcsak a hallgatók teljesítményéről, hanem az oktatás színvonaláról, az ipari kapcsolatok erejéről és a jövő mérnökgeneráció iránti bizalomról is képet adott. Az ipari partnerek szerint a BME Gépjárműtechnológia Tanszék jó úton jár – a hallgatók pedig tudják, mit csinálnak. És ezt meg is tudják mutatni.

Nemzetközi workshopon mutatták be digitális iker alapú biztonsági kutatásaikat kollégáink Nápolyban

A BME Gépjárműtechnológia Tanszékéhez tartozó Automated Drive kutatócsoport járműbiztonsági és -kiberbiztonsági munkacsoportja is aktívan hozzájárult az első alkalommal megrendezett International Workshop on Digital Twins for Dependability, Resilience and Security (DT4DRS) szakmai programjához. Az esemény a rangos IEEE/IFIP DSN 2025 konferencia keretében zajlott az olaszországi Nápolyban.

A workshop középpontjában a digitális iker technológia megbízhatósági, ellenállóképességi és kiberbiztonsági alkalmazásai álltak – többek között járműrendszerekben. A tanszék munkatársai több előadás keretében mutatták be, hogyan támogatják ezek az eszközök a jövő biztonságosabb és ellenállóbb mobilitási rendszereit.

Gratulálunk előadó kollégáinknak – Kazár Tamás Márton, Nagy Roland, Nagy Emil és Pethő Zsombor – a kiváló szakmai szerepléshez!

Külön öröm számunkra, hogy a szervezők között üdvözölhettük Andrea Marchettát, a Nápolyi Federico II Egyetem doktoranduszát, aki korábban több hónapot töltött Budapesten, és kutatásait tanszékünkön folytatta. A workshopot Marchetta és kollégája, Marcello Cinque vezették nagy szakmai odaadással.

A részvétel nemcsak a kutatási eredményeink bemutatására adott lehetőséget, hanem tovább erősítette a BME és a nemzetközi akadémiai közösség közötti együttműködést is.