80 éves Dr. Göndöcs Balázs – köszöntjük tanszékünk nyugalmazott oktatóját!

2026 elején különleges jubileumhoz érkeztünk: 80. születésnapját ünnepli tanszékünk nyugalmazott oktatója, Dr. Göndöcs Balázs, aki több évtizedes oktatói, szakmai és közéleti munkájával maradandó nyomot hagyott a hazai járműgyártás és szereléstechnológia területén, valamint a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem közösségében.

Egy pálya a szereléstechnológia szolgálatában

Göndöcs Balázs szakmai életútját kezdettől fogva a gyártástechnológia és különösen a szereléstechnológia iránti elkötelezettség határozta meg. Okleveles gépészmérnökként és mérnöktanárként már a hetvenes évektől aktívan részt vett a mérnökképzésben: 1978-tól külső előadóként kapcsolódott be a felsőoktatási továbbképzésekbe, miközben a Gépipari Technológiai Intézet tudományos munkatársaként a szerelésfejlesztés és szerelőrendszerek kutatásával foglalkozott.

Nemzetközi tapasztalatait a Németországban elnyert DAAD ösztöndíj is gazdagította, ahol az aacheni gyártásszervezési kutatásokba kapcsolódott be. Munkája során a rugalmas szerelőrendszerek és a robotizált munkahelyek kialakításának korai ipari tapasztalatait is megismerte – olyan témákat, amelyek ma az ipari automatizálás és az Ipar 4.0 alapját jelentik.

Oktató, aki generációkat formált

Oktatói tevékenysége több intézményen és képzési formán ívelt át, de legszorosabban a BME járműves képzéséhez kötődött. A nyolcvanas évektől kezdve oktatta a szereléstechnológia és üzemtelepítés témaköreit, később pedig a Járműgyártás és javítás tantárgycsoport meghatározó oktatójává vált. Az angol nyelvű képzésben is korán szerepet vállalt, hozzájárulva a nemzetközi hallgatók szakmai felkészítéséhez.

Adjunktusként, majd mestertanárként nemcsak előadásokat és gyakorlatokat tartott, hanem diplomatervezők konzulenseként és oktatási felelősként is meghatározó szerepet töltött be. Hallgatók generációi találkozhattak szemléletével, amely a gyakorlati ipari tapasztalatot és a rendszerszintű mérnöki gondolkodást következetesen ötvözte.

Ipar és egyetem között

Pályafutásának külön értéke, hogy az akadémiai munka mellett folyamatosan jelen volt az iparban és a szakmai közéletben is. Dolgozott többek között ipari kutatóintézetben, vállalatvezetőként, minisztériumi műszaki tanácsadóként, valamint szakmai lap főszerkesztőjeként. Részt vett a hazai beszállítói rendszer kialakításának korai időszakában, többek között a magyarországi autóipari beszállítók kiválasztásában is.

Ez a sokrétű tapasztalat közvetlenül visszaköszönt oktatói munkájában: előadásai mindig a mérnöki gyakorlat valós problémáiból indultak ki, és a hallgatók számára kézzelfogható ipari összefüggéseket mutattak meg.

Tudományos és szakmai örökség

Több mint 110 szakmai publikáció, könyvfejezet, jegyzet és oktatási segédlet fűződik a nevéhez. Legfontosabb munkái közé tartozik a szereléstechnológia rendszerszintű elemzése, a szerelési munkahelyek fejlesztésével kapcsolatos kutatásai, valamint a szerelés és javításhelyes konstrukció szempontrendszerének kidolgozása.

Kiemelt szakterületei közé tartozott:

  • a szereléstechnológia és szerelőrendszerek fejlesztése,
  • a minőségbiztosítás kérdésköre a járműjavításban,
  • az újrahasznosítás műszaki és gazdasági szempontjai,
  • valamint a gyártás és javítás integrált mérnöki megközelítése.

Szakmai közéleti szerepvállalása is jelentős volt: aktív tagja és vezetője több műszaki szervezetnek, valamint a műszaki szakújságírás területén is hosszú ideig tevékenykedett.

Nyugdíj után is aktívan

Kollégái visszaemlékezése szerint Göndöcs Balázs nyugdíjba vonulása után sem szakadt el a szakmától. Figyelemmel kísérte a szerelőrendszerek, az ipari automatizálás és az Ipar 4.0 legújabb trendjeit, és alkalmanként ma is vállal oktatási feladatokat. Ez a szakmai kíváncsiság és nyitottság jól jellemzi egész pályáját: a folyamatos tanulás és alkalmazkodás mindig természetes része volt munkájának.

Köszöntés

80. születésnapja alkalmából a tanszék közössége tisztelettel és hálával köszönti Dr. Göndöcs Balázst. Oktatói munkája, szakmai sokoldalúsága és a mérnökképzés iránti elkötelezettsége olyan örökséget jelent, amely ma is jelen van képzésünk szemléletében és mindennapi működésében.

Ezúton kívánunk számára jó egészséget, további szakmai érdeklődést és sok örömteli évet családja és tanítványai körében.

Jövőképet mutató találkozás – önvezető autókról középiskolásoknak az Újpesti Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola és Gimnáziumban

Hogyan lehet közelebb hozni a legmodernebb műszaki fejlesztéseket a középiskolás diákokhoz? Mit adhat egy egyetemi pályaorientációs előadás azoknak a fiataloknak, akik éppen a továbbtanulás küszöbén állnak? Ezekre a kérdésekre is választ adott az a délelőtti program, amelynek keretében a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem három oktatója tartott előadást az önvezető járművek fejlesztéséről az Újpesti Csokonai Gimnáziumban. A diákok dr. Szalay Zsolt, a BME Gépjárműtechnológia Tanszékének vezetője, valamint dr. Bécsi Tamás, a BME Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék vezetője és dr. Aradi Szilárd, a Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék egyetemi docense előadásain keresztül nyerhettek betekintést a jövő mobilitását formáló technológiák világába.

Egy kapcsolatból lett meghívás

A látogatás hátterében egy korábbi, pedagógusok számára szervezett tanszéki rendezvény állt, ahol szakmai kapcsolat alakult ki az iskola egyik matematika szakos tanárával. Ennek folytatásaként érkezett most a meghívás a gimnáziumba, ahol a délelőtti eseményen közel 70 diák vett részt az intézmény nyolc gimnáziumi osztályából – kizárólag önkéntes alapon, valódi érdeklődésből.

„Nálunk a pályaválasztás kiemelten fontos feladat” – fogalmazott Tatár Gabriella Katalin, az Újpesti Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola és Gimnázium középiskolai tagozatigazgató-helyettese. Mint elmondta, az iskola rendszeresen fogad egyetemi bemutatkozásokat, egész évben szerveznek ilyen alkalmakat. „Az ELTE, a Károli Gáspár Református Egyetem, a Pannon Egyetem vagy éppen a győri és gödöllői intézmények is megfordultak már nálunk. A cél mindig az, hogy a diákok minél szélesebb képet kapjanak a továbbtanulási lehetőségekről.”

Nehezebb döntések, több lehetőség

A pályaválasztás azonban ma jóval összetettebb feladat, mint akár egy évtizeddel ezelőtt. „Az óriási lehetőségek tárháza az, ami igazán nehézzé teszi a döntést” – hangsúlyozta az igazgatóhelyettes. A felsőoktatási felvételi rendszer változásai, az intézményenként eltérő többletpont-számítás nemcsak a diákok, hanem a pedagógusok számára is komoly kihívást jelentenek.

„A tájékozódás ma mindenkinek időigényesebb. Ezért is tartom fontosnak, hogy minél több ilyen előadás jusson el az iskolákba” – tette hozzá. Saját gyakorlatáról is beszélt: rendszeresen végig hallgatja a pályaorientációs programokat, részt vesz az Educatio kiállításon, hogy naprakész tudással segíthesse a diákokat és a kollégákat.

„Lenyűgözött, amit hallottam”

A mostani előadás azonban nemcsak új információt hozott, hanem – Tatár Gabriella Katalin szavaival – valódi jövőképet is. „Ha azt mondom, hogy lenyűgözött, akkor talán még alá is becsülöm az élményt. Az, hogy hol tart ma az önvezető járművek fejlesztése, és hogy ebben magyar kutatók világszínvonalú eredményeket érnek el, büszkeséggel tölt el.”

Kiemelte: bár hallott már az önvezető autókról, ilyen mélységben most találkozott először a témával. „Biztos vagyok benne, hogy a diákok között is lesz olyan, akinek ez az előadás döntő hatással lesz a továbbtanulási irányára.”

Tanári szemmel: valódi érdeklődés

A program szervezésében kulcsszerepet játszott Sauer Anikó, az iskola matematika szakos tanára, aki korábban maga is részt vett a tanszék egyik pedagógusoknak szóló rendezvényén. „Ugyanezt az előadást láttam már korábban, és akkor is nagyon tetszett. Ez a jövő, és fontos, hogy a diákok megismerjék” – mondta.

Tapasztalatai szerint főként a nyelvi tagozatos és a műszaki érdeklődésű tanulók jelentkeztek, de különösen biztatónak tartja, hogy már kilencedikes diákok is aktívan kérdeztek az előadás után. „Volt, aki külön odament az előadóhoz, és célzott kérdéseket tett fel. Ez mindig jó jel.”

Diákszemmel: tudás és inspiráció

Az egyik résztvevő diák, Balogh Bálint 11. B osztályos tanuló így foglalta össze élményét: „Teljesen azt kaptuk, amit vártunk. Érthető, részletes információkat az önvezető autókról, arról, hogyan működnek, és mit várhatunk tőlük a jövőben.” Számára különösen érdekes volt megtudni, hogy az úgynevezett 5-ös szintű önvezető járművek már biztonsági sofőr nélkül is képesek közlekedni.

Bár saját pályaválasztási tervei inkább az egészségügy felé mutatnak, az előadást így is inspirálónak találta. „Nem ebbe az irányba mennék továbbtanulni, de nagyon érdekes volt. Inkább hobbi szintű érdeklődésként marad meg – de az is fontos.”

Több mint egy előadás

A délelőtt végére egyértelművé vált: az ilyen alkalmak nem csupán információátadásról szólnak. Lelkesedést, hiteles példákat és kézzelfogható jövőképet közvetítenek. Ahogy Tatár Gabriella Katalin összefoglalta: „Az előadók szakmai tudása mellett a lelkesedésük az, ami igazán sokat hozzáad. Ez az, ami megérinti a diákokat.”

A Gépjárműtechnológia Tanszék számára pedig ezek a találkozások visszaigazolást jelentenek: a legmodernebb kutatási területek bemutatása már középiskolai szinten is képes megszólítani a fiatalokat – akár jövőbeli mérnökökként, akár nyitott, technológia iránt érdeklődő gondolkodóként.

Ipari fókusz, magabiztos előadások – januári államvizsga a Gépjárműtechnológia Tanszéken

Január 6-án tartotta idei első államvizsgáját a BME Gépjárműtechnológia Tanszéke. A záróvizsgák ezúttal is ipari szakemberek aktív részvételével zajlottak: a vizsgabizottságban többek között a Morgan Hungary Kft., a TÜV Rheinland és a Jaguar Land Rover Hungary képviselői foglaltak helyet. A visszajelzések alapján a hallgatók felkészültsége, prezentációs kultúrája és mérnöki gondolkodása egyaránt érezhető fejlődést mutatott.

Magabiztosabb előadások, kézzelfogható eredmények

Az ipari szereplők egybehangzó véleménye szerint az idei államvizsgák egyik legszembetűnőbb jellemzője a hallgatók előadásmódjának fejlődése volt. Surányi János, a Morgan Hungary Kft. képviseletében külön kiemelte, hogy a diplomázók nemcsak szakmailag, hanem kommunikációs szempontból is meggyőző teljesítményt nyújtottak.

„Kifejezetten jó látni, hogy a hallgatók egyre magabiztosabban prezentálnak. Ez korábban sok fiatal mérnöknél hiányzott, és az iparban dolgozva gyorsan kiderül, mennyire kritikus készség.”

– fogalmazott. Hozzátette: különösen értékesnek tartja azokat a diplomamunkákat, amelyek nem csupán elméleti síkon maradnak, hanem tényleges megvalósítással, gyakorlati eredményekkel zárulnak.

A Morgan Hungary számára elsősorban a gyártással, folyamatfejlesztéssel, illetve konkrét berendezések, eszközök fejlesztésével foglalkozó témák voltak relevánsak – ezek azok a területek, amelyek közvetlenül illeszkednek a vállalat profiljához.

Több kiemelkedő munka, érzékelhető előrelépés

Geszti Sándor (TÜV Rheinland Hungary), aki rendszeres résztvevője a tanszéki záróvizsgáknak, szintén egyértelmű fejlődést tapasztalt.

„Mindig vannak jó és nagyon jó munkák, de most feltűnően több volt a kiemelkedő teljesítmény. A hallgatók rövid, tömör összefoglalói sokkal magabiztosabbak voltak, mint korábban.”

– mondta.

Véleménye szerint ebben jelentős szerepe van annak, hogy az oktatók egyre hangsúlyosabban hívják fel a figyelmet a prezentáció jelentőségére. A vizsgabizottság tagjai ugyanis korlátozott idő alatt, sokszor komplex témákról kell, hogy megalapozott döntést hozzanak.

„Nem az a cél, hogy a részletekben vesszünk el. A hallgatóknak azt kell megmutatniuk, miért fontos és miért értékes az, amit csináltak.”

– hangsúlyozta.

Személyes kedvencei közé idén is az egyetemi Formula Student versenyautó-csapatokhoz kapcsolódó témák tartoztak, ahol a hallgatók terveznek, modelleznek, tesztelnek és folyamatosan fejlesztenek a jobb versenyképesség érdekében.

BSc-szinten is meglepően magas minőség

A Jaguar Land Rover Hungary részéről Pázmány József, a vállalat egyik system engineering területének vezetője második alkalommal vett részt tanszéki államvizsgán. Tapasztalatai ezúttal is pozitívak voltak.

„Nagyon felkészült fiatal mérnökökkel találkoztunk. Egyértelműen látszik, hogy mindenki komolyan vette a szakdolgozatát, és valódi, önálló mérnöki munkát végzett.”

– fogalmazott.

Külön kiemelte, hogy BSc-szinthez képest is meglepően magas színvonalú, alaposan kidolgozott témákat látott. Tanácsként azt emelte ki: a hallgatók mindig tudatosítsák, hogy egy hosszabb mérnöki munka hogyan illeszkedik a „nagyképbe”.

„Fontos látni, honnan indulunk, és hogy a végén az elkészült munka hogyan járul hozzá egy nagyobb rendszerhez. A részletek mellett a kontextus legalább ilyen lényeges.”

– mondta.

A Jaguar Land Rover Hungary részéről több hallgató neve is felkerült a listára: a vállalat gyakornoki, majd graduate engineer programokon keresztül kínál továbblépési lehetőséget a tehetséges fiatal mérnököknek, akár nemzetközi környezetben is.

Ipari zsűri, valós megmérettetés

Az államvizsgák szerepéről Dr. Szalay Zsolt, a Gépjárműtechnológia Tanszék vezetője, egyben a vizsgabizottság elnöke fogalmazta meg az esemény egyik legfontosabb üzenetét.

„A tanszék és az egyetem számára kulcskérdés, hogy a jól képzett mérnökök első valódi megmérettetése ipari szereplők előtt történjen. Ők azok, akikhez a hallgatók rövid időn belül munkavállalóként kerülnek”

– hangsúlyozta.

Ennek megfelelően a vizsgabizottságban kizárólag az ipar releváns képviselői kaptak helyet, különböző szakterületekről. A tanszékvezető szerepe elsősorban moderátori: a kérdések, az értékelés és a minősítés súlypontja az ipari szakembereknél van.

„Fontos számunkra, hogy ne az egyetem minősítse önmagát, hanem külső, piaci szemléletű visszajelzés alapján kapjanak értékelést a hallgatók.”

– fogalmazott.

Találkozási pont az egyetem és az ipar között

A január 6-i államvizsga ismét megerősítette: a Gépjárműtechnológia Tanszék záróvizsgái nem csupán egy tanulmányi mérföldkövet jelentenek, hanem valós találkozási pontot az egyetem és az ipar között. A hallgatók számára ez egyszerre vizsga, bemutatkozás és – sok esetben – a szakmai pálya első konkrét lépése.

In memoriam dr. Lovas Antal (1938–2026)

Mély megrendüléssel tudatjuk, hogy tanszékünk emeritus professzora, dr. Lovas Antal 2026. január 6-án, hajnalban, hosszú ideig türelemmel viselt súlyos betegség után elhunyt. Távozásával nemcsak egy kivételes tudóst és oktatót, hanem egy meghatározó emberi és szakmai példaképet veszített el a Gépjárműtechnológia Tanszék közössége.

Dr. Lovas Antal 1938. augusztus 14-én született Cegléden. Vegyész diplomáját 1967-ben szerezte meg az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, majd közel három évtizeden át a Magyar Tudományos Akadémia Szilárdtestfizikai Kutatóintézetében dolgozott tudományos munkatársként, később senior kutatóként és csoportvezetőként. Kutatói pályája a nem egyensúlyi fémes anyagok, az ötvözetkutatás és a gyors megszilárdítás területén nemzetközileg is elismert eredményeket hozott. Nevéhez fűződik többek között a melt spinning és a planar flow casting technológiák hazai meghonosítása, amelyért 1979-ben Jánossy-díjban részesült. Tudományos munkásságát több ezer elkészített minta, számos nemzetközi együttműködés, valamint jelentős publikációs tevékenység fémjelzi, amelyek több hazai és közép-európai PhD- és doktori értekezés alapjául szolgáltak.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemhez 1993-ban csatlakozott, ahol előbb óraadóként, majd egyetemi docensként vett részt a mérnökképzésben, elsősorban az anyagtudomány és a szerkezeti anyagok oktatásában. A Gépjárműtechnológia Tanszék munkájához egészen emeritus professzori státuszáig, majd azt követően is aktívan kötődött. Oktatói és témavezetői tevékenysége kiemelkedő volt: tizenegy doktorandusznak volt témavezetője, számos diplomamunkát és tudományos diákköri munkát irányított, miközben következetesen vallotta, hogy a kutatói pálya elsajátítása elsősorban személyes figyelmet, példamutatást és bizalmat igényel. Ezt a szemléletet a Széchenyi-ösztöndíjjal és az „Honorary Professor” címmel is elismerték.

Szakmai tekintélyét kiterjedt nemzetközi kapcsolatrendszer is alátámasztotta: szoros együttműködést ápolt többek között a Szlovák Tudományos Akadémiával és a Kassai Műszaki Egyetemmel, nemzetközi tanácsadó testületek tagja és elnöke volt, rendszeres felkért előadóként vett részt konferenciákon és workshopokon. Különösen fontosnak tartotta, hogy ezekbe a kapcsolatokba a fiatal kutatókat és hallgatókat is bevonja, lehetőséget teremtve számukra a nemzetközi tudományos közegben való megjelenésre.

Mindezek mellett a tanszéki mindennapokban elsősorban emberi kvalitásai miatt marad emlékezetes. A fiatalabb generáció számára egyszerűen „Tóni bácsi” volt: olyan mentor, aki komolyan vette a vezetés felelősségét, ugyanakkor baráti, oldott légkört teremtett maga körül. Jellemző volt rá a csípős humor, a közös nevetés, az egymás ugratása, amely mögött mindig mély szakmai igényesség és valódi törődés állt. Tudta, mikor kell kérdezni, mikor kell irányt mutatni, és mikor kell teret engedni a fiatalok önálló gondolkodásának.

Dr. Lovas Antal személye és életműve szorosan összeforrt tanszékünk szellemiségével. Emlékét nemcsak publikációi és tanítványai, hanem az a közösségi és emberi örökség is megőrzi, amelyet több mint három évtizedes tanszéki jelenlétével hátrahagyott. Hiánya fájdalmas, de munkássága és példája hosszú távon velünk marad.

Emlékét tisztelettel és hálával őrizzük.