Ipari fókusz, magabiztos előadások – januári államvizsga a Gépjárműtechnológia Tanszéken

Január 6-án tartotta idei első államvizsgáját a BME Gépjárműtechnológia Tanszéke. A záróvizsgák ezúttal is ipari szakemberek aktív részvételével zajlottak: a vizsgabizottságban többek között a Morgan Hungary Kft., a TÜV Rheinland és a Jaguar Land Rover Hungary képviselői foglaltak helyet. A visszajelzések alapján a hallgatók felkészültsége, prezentációs kultúrája és mérnöki gondolkodása egyaránt érezhető fejlődést mutatott.

Magabiztosabb előadások, kézzelfogható eredmények

Az ipari szereplők egybehangzó véleménye szerint az idei államvizsgák egyik legszembetűnőbb jellemzője a hallgatók előadásmódjának fejlődése volt. Surányi János, a Morgan Hungary Kft. képviseletében külön kiemelte, hogy a diplomázók nemcsak szakmailag, hanem kommunikációs szempontból is meggyőző teljesítményt nyújtottak.

„Kifejezetten jó látni, hogy a hallgatók egyre magabiztosabban prezentálnak. Ez korábban sok fiatal mérnöknél hiányzott, és az iparban dolgozva gyorsan kiderül, mennyire kritikus készség.”

– fogalmazott. Hozzátette: különösen értékesnek tartja azokat a diplomamunkákat, amelyek nem csupán elméleti síkon maradnak, hanem tényleges megvalósítással, gyakorlati eredményekkel zárulnak.

A Morgan Hungary számára elsősorban a gyártással, folyamatfejlesztéssel, illetve konkrét berendezések, eszközök fejlesztésével foglalkozó témák voltak relevánsak – ezek azok a területek, amelyek közvetlenül illeszkednek a vállalat profiljához.

Több kiemelkedő munka, érzékelhető előrelépés

Geszti Sándor (TÜV Rheinland Hungary), aki rendszeres résztvevője a tanszéki záróvizsgáknak, szintén egyértelmű fejlődést tapasztalt.

„Mindig vannak jó és nagyon jó munkák, de most feltűnően több volt a kiemelkedő teljesítmény. A hallgatók rövid, tömör összefoglalói sokkal magabiztosabbak voltak, mint korábban.”

– mondta.

Véleménye szerint ebben jelentős szerepe van annak, hogy az oktatók egyre hangsúlyosabban hívják fel a figyelmet a prezentáció jelentőségére. A vizsgabizottság tagjai ugyanis korlátozott idő alatt, sokszor komplex témákról kell, hogy megalapozott döntést hozzanak.

„Nem az a cél, hogy a részletekben vesszünk el. A hallgatóknak azt kell megmutatniuk, miért fontos és miért értékes az, amit csináltak.”

– hangsúlyozta.

Személyes kedvencei közé idén is az egyetemi Formula Student versenyautó-csapatokhoz kapcsolódó témák tartoztak, ahol a hallgatók terveznek, modelleznek, tesztelnek és folyamatosan fejlesztenek a jobb versenyképesség érdekében.

BSc-szinten is meglepően magas minőség

A Jaguar Land Rover Hungary részéről Pázmány József, a vállalat egyik system engineering területének vezetője második alkalommal vett részt tanszéki államvizsgán. Tapasztalatai ezúttal is pozitívak voltak.

„Nagyon felkészült fiatal mérnökökkel találkoztunk. Egyértelműen látszik, hogy mindenki komolyan vette a szakdolgozatát, és valódi, önálló mérnöki munkát végzett.”

– fogalmazott.

Külön kiemelte, hogy BSc-szinthez képest is meglepően magas színvonalú, alaposan kidolgozott témákat látott. Tanácsként azt emelte ki: a hallgatók mindig tudatosítsák, hogy egy hosszabb mérnöki munka hogyan illeszkedik a „nagyképbe”.

„Fontos látni, honnan indulunk, és hogy a végén az elkészült munka hogyan járul hozzá egy nagyobb rendszerhez. A részletek mellett a kontextus legalább ilyen lényeges.”

– mondta.

A Jaguar Land Rover Hungary részéről több hallgató neve is felkerült a listára: a vállalat gyakornoki, majd graduate engineer programokon keresztül kínál továbblépési lehetőséget a tehetséges fiatal mérnököknek, akár nemzetközi környezetben is.

Ipari zsűri, valós megmérettetés

Az államvizsgák szerepéről Dr. Szalay Zsolt, a Gépjárműtechnológia Tanszék vezetője, egyben a vizsgabizottság elnöke fogalmazta meg az esemény egyik legfontosabb üzenetét.

„A tanszék és az egyetem számára kulcskérdés, hogy a jól képzett mérnökök első valódi megmérettetése ipari szereplők előtt történjen. Ők azok, akikhez a hallgatók rövid időn belül munkavállalóként kerülnek”

– hangsúlyozta.

Ennek megfelelően a vizsgabizottságban kizárólag az ipar releváns képviselői kaptak helyet, különböző szakterületekről. A tanszékvezető szerepe elsősorban moderátori: a kérdések, az értékelés és a minősítés súlypontja az ipari szakembereknél van.

„Fontos számunkra, hogy ne az egyetem minősítse önmagát, hanem külső, piaci szemléletű visszajelzés alapján kapjanak értékelést a hallgatók.”

– fogalmazott.

Találkozási pont az egyetem és az ipar között

A január 6-i államvizsga ismét megerősítette: a Gépjárműtechnológia Tanszék záróvizsgái nem csupán egy tanulmányi mérföldkövet jelentenek, hanem valós találkozási pontot az egyetem és az ipar között. A hallgatók számára ez egyszerre vizsga, bemutatkozás és – sok esetben – a szakmai pálya első konkrét lépése.

In memoriam dr. Lovas Antal (1938–2026)

Mély megrendüléssel tudatjuk, hogy tanszékünk emeritus professzora, dr. Lovas Antal 2026. január 6-án, hajnalban, hosszú ideig türelemmel viselt súlyos betegség után elhunyt. Távozásával nemcsak egy kivételes tudóst és oktatót, hanem egy meghatározó emberi és szakmai példaképet veszített el a Gépjárműtechnológia Tanszék közössége.

Dr. Lovas Antal 1938. augusztus 14-én született Cegléden. Vegyész diplomáját 1967-ben szerezte meg az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, majd közel három évtizeden át a Magyar Tudományos Akadémia Szilárdtestfizikai Kutatóintézetében dolgozott tudományos munkatársként, később senior kutatóként és csoportvezetőként. Kutatói pályája a nem egyensúlyi fémes anyagok, az ötvözetkutatás és a gyors megszilárdítás területén nemzetközileg is elismert eredményeket hozott. Nevéhez fűződik többek között a melt spinning és a planar flow casting technológiák hazai meghonosítása, amelyért 1979-ben Jánossy-díjban részesült. Tudományos munkásságát több ezer elkészített minta, számos nemzetközi együttműködés, valamint jelentős publikációs tevékenység fémjelzi, amelyek több hazai és közép-európai PhD- és doktori értekezés alapjául szolgáltak.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemhez 1993-ban csatlakozott, ahol előbb óraadóként, majd egyetemi docensként vett részt a mérnökképzésben, elsősorban az anyagtudomány és a szerkezeti anyagok oktatásában. A Gépjárműtechnológia Tanszék munkájához egészen emeritus professzori státuszáig, majd azt követően is aktívan kötődött. Oktatói és témavezetői tevékenysége kiemelkedő volt: tizenegy doktorandusznak volt témavezetője, számos diplomamunkát és tudományos diákköri munkát irányított, miközben következetesen vallotta, hogy a kutatói pálya elsajátítása elsősorban személyes figyelmet, példamutatást és bizalmat igényel. Ezt a szemléletet a Széchenyi-ösztöndíjjal és az „Honorary Professor” címmel is elismerték.

Szakmai tekintélyét kiterjedt nemzetközi kapcsolatrendszer is alátámasztotta: szoros együttműködést ápolt többek között a Szlovák Tudományos Akadémiával és a Kassai Műszaki Egyetemmel, nemzetközi tanácsadó testületek tagja és elnöke volt, rendszeres felkért előadóként vett részt konferenciákon és workshopokon. Különösen fontosnak tartotta, hogy ezekbe a kapcsolatokba a fiatal kutatókat és hallgatókat is bevonja, lehetőséget teremtve számukra a nemzetközi tudományos közegben való megjelenésre.

Mindezek mellett a tanszéki mindennapokban elsősorban emberi kvalitásai miatt marad emlékezetes. A fiatalabb generáció számára egyszerűen „Tóni bácsi” volt: olyan mentor, aki komolyan vette a vezetés felelősségét, ugyanakkor baráti, oldott légkört teremtett maga körül. Jellemző volt rá a csípős humor, a közös nevetés, az egymás ugratása, amely mögött mindig mély szakmai igényesség és valódi törődés állt. Tudta, mikor kell kérdezni, mikor kell irányt mutatni, és mikor kell teret engedni a fiatalok önálló gondolkodásának.

Dr. Lovas Antal személye és életműve szorosan összeforrt tanszékünk szellemiségével. Emlékét nemcsak publikációi és tanítványai, hanem az a közösségi és emberi örökség is megőrzi, amelyet több mint három évtizedes tanszéki jelenlétével hátrahagyott. Hiánya fájdalmas, de munkássága és példája hosszú távon velünk marad.

Emlékét tisztelettel és hálával őrizzük.