Záróeseményével ért véget a magyar–osztrák EUREKA Central System projekt

,

Négyéves kutatási és fejlesztési munka zárult le a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen: a BME Gépjárműtechnológia Tanszék által vezetett EUREKA Central System projekt sikeresen bemutatta az automatizált járművek és intelligens közúti infrastruktúrák új generációját. A nemzetközi konzorcium – hat magyar és hat osztrák partner részvételével – olyan technológiai megoldásokat dolgozott ki, amelyek új távlatokat nyitnak az autonóm közlekedés tesztelésében és fejlesztésében.

A projekt 2021 szeptemberében indult, és 2025 októberében, a BME Stoczek utcai épületében rendezett záróeseményen mutatta be eredményeit. A programot Dr. Szalay Zsolt, a BME Gépjárműtechnológia Tanszék vezetője nyitotta meg, majd Dr. Rövid András (BME) és Dr. Arno Eichberger (TU Graz) ismertették a projekt átfogó céljait és mérföldköveit.

Az okosutak új generációja

A projekt középpontjában az összekapcsolt és automatizált járművek tesztelését és irányítását támogató központi rendszer fejlesztése állt. A BME kutatócsoportja által kidolgozott rendszer az infrastruktúrába telepített szenzorok adataiból valós időben hoz létre nagy pontosságú digitális ikermodellt, amely a járművek és a környezetük mozgását is képes leképezni.

Az egyik leglátványosabb eredmény az M1–M7 autópályák közös bevezető szakaszán kialakított okosút. amelynek digitális ikermodelljére építve a BME fejlesztői olyan mobilalkalmazást is létrehoztak, amely a szenzor nélküli járműveket is ellátja a környezetük közlekedési információival – például a sávok elhelyezkedésével, a környező járművek mozgásával és a tereptárgyak pozíciójával.

„A projekt egyik kiemelt jelentősége, hogy létrehozta az okos utak új generációját, és rámutatott arra, milyen lehetőségeket kínálnak ezek az összekapcsolt és automatizált járművek fejlesztésében és tesztelésében. Mindezt valós környezetben, partnereinkkel végrehajtott demonstrációkkal is igazoltuk” – hangsúlyozta Dr. Rövid András, a projekt szakmai vezetője, a BME Automated Drive kutatója.

Felhőalapú irányítás és kevert valóságú tesztelés

A BME a TU Wien, a STARD és a Virtual Vehicle szakembereivel közösen dolgozott ki felhőalapú járműirányítási és trajektóriatervezési megoldásokat, amelyek akár 90 km/h sebességig is lehetővé teszik a járművek központi rendszerből való irányítását és teleoperációját.

A projekt további újdonsága a kevert valóság alapú tesztelés, mint szolgáltatás: ez a megközelítés lehetővé teszi, hogy a valós tesztkörnyezetet virtuális objektumokkal egészítsék ki, melyekre a járművek valóságként reagálnak. A TU Graz közreműködésével a kutatók azt is megvalósították, hogy a szimulációs környezeteket valós forgalmi adatokkal töltsék fel valós időben, így a fejlesztések még hitelesebb környezetben tesztelhetők.

Széleskörű ipari együttműködés

A projekt magyar partnerei között a Robert Bosch Kft., a Magyar Közút Nonprofit Zrt., a Budapest Közút Zrt., a Magyar Telekom Nyrt. és a Bimfra Kft. szerepeltek. Az osztrák oldalról a TU Graz, a TU Wien, a Joanneum Research, a Tom Robotics, a STARD és a Virtual Vehicle vettek részt a fejlesztésben.

A Magyar Közút a szenzorinfrastruktúra kiépítését végezte az M1–M7 autópálya szakaszán, a Bosch a követelményrendszer kidolgozását, az M1-M7 okosút drónalapú validációját, valamint a magasabb szintű vezetéstámogató funkciók központi rendszerbe történő integrálását végezte el.  Magyar Telekom az 5G V2X kommunikációs infrastruktúra fejlesztését koordinálta. A Budapest Közút és a Bimfra a nagyfelbontású térképezési és 3D modellezési feladatokat végezték el.

Együttműködés az autonóm közlekedés jövőjéért

A záróeseményen a résztvevők egybehangzóan hangsúlyozták: a projekt nemcsak technológiai újításokat hozott, hanem megalapozta a jövő közúti infrastruktúrájának és az összekapcsolt autonóm közlekedés integrált fejlesztési modelljét is.

Az EUREKA Central System projekt megmutatta, hogy a nemzetközi, ipar–akadémia együttműködésen alapuló fejlesztések képesek valós, működő megoldásokat nyújtani az intelligens közlekedés kihívásaira – ezzel új fejezetet nyitva az automatizált járművek kutatásában.

Fémnyomtatás testközelből a Kutatók Éjszakáján

Idén is megtelt élettel a Műegyetem szeptember utolsó hétvégéjén, amikor a Kutatók Éjszakája programjain a tudomány iránt érdeklődők bepillanthattak a látogatók számára ritkán megnyíló laborokba. A Gépjárműtechnológia Tanszék is megnyitotta kapuit, ahol a vendégek egy igazán korszerű gyártási eljárással, a fémek 3D-s nyomtatásával ismerkedhettek meg.

Az eseményen Dr. Varga Ferenc László, tanszékünk egyetemi adjunktusa, valamint Bereczki Alexandra, doktorandusz hallgatónk mutatták be az additív gyártástechnológiák közül a szelektív lézeres olvasztás (SLM – Selective Laser Melting) működését. A közönség végigkövethette a teljes folyamatot a tervezéstől a gyártáson át egészen az utólagos megmunkálásig, majd kézbe is vehetett néhány kész alkatrészt.

Az érdeklődők több száz elkészült nyomtatott darab közül láthattak válogatást, köztük egy különlegességet is: élőben követhették nyomon, hogyan készül titánból egy drón főtartó váz a Kooperatív Technológiák Nemzeti Laboratórium (KTNL) projekt keretében.

A három turnusban zajló bemutatók hamar beteltek, a résztvevők pedig élményszerű, interaktív módon ismerhették meg, hogyan alakítja át a jövő gyártástechnológiáját a fémek 3D nyomtatása.

   

Intelligens közlekedés: magyar fejlesztések a nemzetközi élvonalban

,

Okos infrastruktúra és autonóm mobilitás a hazai kutatások fókuszában

Budapest, 2025. szeptember 23. – A magyar autóipari és közlekedéstechnológiai fejlesztések stabil helyet biztosítanak Magyarország számára az intelligens mobilitási kutatások nemzetközi élvonalában. Emellett alapvetően hozzájárulnak a hazai mérnökképzés magas színvonalának fenntartásához – hangzott el a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Gépjárműtechnológia Tanszékének a Magyar Közút Nonprofit Zrt-vel együttműködésben megtartott sajtótájékoztatóján.

Az eseményen részt vevő szakemberek bemutatták azokat a BME által végzett fejlesztéseket, amelyek a hamarosan záruló Autonóm Rendszerek Nemzeti Laboratórium projekt keretében valósultak meg, több esetben nemzetközi iparági és tudományos érdeklődést is generálva. Ezek egyik kiemelkedő eleme az M1–M7 autópálya közös szakaszán, a Magyar Közúttal együttműködésben létrehozott digitális rendszer, amely amellett, hogy világviszonylatban is kiemelkedő fejlesztés, egyben egyedülálló tesztkörnyezet is az autóipari fejlesztők számára.

Nagy Bálint, az Építési és Közlekedési Minisztérium államtitkára a rendezvényen elmondta:

„Jelentős lépésnek tartom a hazai közlekedéskutatásban ezt a projektet, hiszen a BME Gépjárműtechnológia Tanszéke és a Magyar Közút Nonprofit Zrt. évek óta tartó együttműködése a világ legintelligensebb útszakaszát eredményezte. Az ilyen tevékenységek amellett, hogy hasznosak a hazai gazdaság számára, jelentősen támogatják a mérnökképzés és -utánpótlás folyamatait is. Az ehhez hasonló magas színvonalú kutatásoknak és nemzetközi együttműködéseknek köszönhető, hogy jövőre Magyarország lehet a házigazdája a Transport Research Arena 2026 rendezvénynek, ami Európa egyik legjelentősebb K+F konferenciája.”

Nagy Bálint

Dr. Charaf Hassan, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektora szintén kiemelte, hogy a projekt nem csak a közlekedés jövőjét formálja, hanem a mérnökképzést is.

„Hallgatóink a legmodernebb infrastruktúrán tanulhatják meg a valós idejű adatelemzés, a mesterséges intelligencia és az autonóm járműtechnológiák gyakorlati alkalmazását. Ez a tudás biztosítja, hogy Magyarország továbbra is a mobilitási innováció élvonalában maradjon.”

Dr. Charaf Hassan

Dr. Szalay Zsolt, a BME Gépjárműtechnológia Tanszék tanszékvezető docense részletezte a jelenleg is zajló főbb fejlesztési projekteket, amelyek között egyebek mellett megtalálható a szélvédőn megjelenített kijelzők új generációja, különféle forgalomszabályozási rendszerek, csúszás közben is kontrollált önvezető funkció kifejlesztése csakúgy, mint különféle forgalomszabályozási rendszerek és teleoperációs módszerek kidolgozása, valamint a mesterséges intelligencia felhasználása a mobilitás legkülönfélébb területein. Dr. Szalay Zsolt beszéde végén kiemelte:

„Meggyőződésem, hogy a közlekedés biztonságát és hatékonyságát a jövőben az intelligens járművek és az intelligens infrastruktúra együttműködése garantálja. A budaörsi autópályaszakasz fontos lépés e lehetőség megteremtésében, és megmutatja, hogyan készíthetjük elő az utat az ilyen rendszerek valós forgalmi alkalmazásához.

Dr. Szalay Zsolt

Szilvai József Attila, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. vezérigazgatója szintén az okosautópálya-fejlesztés jelentőségét hangsúlyozta:

„A BME és a Magyar Közút munkatársai elsőként dolgoztak ki olyan gyakorlati megoldást, amellyel megteremtették az alapjait a digitális közútkezelésnek. A kutatásban részt vevőknek köszönhetően a világ intelligens közútkezeléssel foglalkozó szakemberei most hazánkra figyelnek, mivel a fejlesztéssel az önvezető és a hálózatba kapcsolt közlekedés is profitál, az utak biztonságosabbá, az utazások kiszámíthatóbbá válnak mindenki számára.”

Szilvai József Attila

Az M1-M7 okosautópálya-szakasz:

Az Eureka Central System projekt keretében, a Magyar Közút és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) együttműködésében megvalósuló fejlesztés részeként a Magyar Közút munkatársai az M1-M7 autópálya mintegy 800 méternyi budaörsi szakaszán 39 különböző szenzort helyeztek el, amelyek valós időben figyelik a járművek mozgását a kijelölt útszakasz mindkét oldalán, az így keletkezett információkat pedig folyamatosan továbbítják a cég adatközpontjában elhelyezett szuperszámítógépbe.

A BME Gépjárműtechológia Tanszékének munkatársai elvégezték a kihelyezett műszerek (radarok, lézeralapú távérzékelők /LIDAR/, hőkamerák, és különböző látószögű optikai kamerák) kalibrálását, valamint kidolgozták és betanították azokat a mesterségesintelligencia-alapú modelleket, mely tevékenységek eredményeként mára a rendszer képessé vált előállítani a kijelölt útszakasz teljes digitális leképezését.

Ebben a „digitális iker” néven futó rendszerben valós időben jelenik meg az autópálya összes tereptárgya, valamint az ott közlekedő valamennyi jármű is. Ez a digitális iker alkalmas arra, hogy olyan információkkal is ellássa a közlekedésben résztvevőket, amelyeket az adott járművek saját szenzorok hiányában, vagy elhelyezkedésük miatt képtelenek szolgáltatni, ugyanakkor ideális lehetőséget teremt a vezetőtámogató vagy önvezető rendszerek tesztelésére is.

Mobilapplikáció demó verzió

Négykerekű szoftverek, robotdoktorok és jövőbiztos stratégiák – BoschxRichter Innovátorok Napja 2025

Merre tart az innováció? Milyen technológiák formálják a következő évtizedeket? Miben hisznek a magyarok, ha a jövőről van szó? Ezekre a kérdésekre keresik a választ szeptember 23-án a BoschxRichter Innovátorok Napján, amelyet a Bosch és a Richter immár harmadik alkalommal szervez közösen a Bosch Budapest Innovációs Kampuszon.

A rendezvényen neves szakértők, vállalatvezetők és kutatók járják körül a gyorsan változó világ kihívásait és lehetőségeit. A programban szó lesz többek között a szoftveralapú járművekről, az önvezető autózás jövőjéről, az egészségügyet átalakító mesterséges intelligenciáról, a jövő munkahelyeinek elvárásairól, valamint arról is, mit tanulhatnak egymástól a nagyvállalatok és a startupok.

A Bosch és a Richter friss, közösen készített kutatásának eredményeiből megtudhatjuk, mely innovációkban bíznak leginkább a magyarok, a BoschxRichter Ipari Innovációs Díj átadásán pedig a Z-generáció fiatal tehetségei mutatják be jövőbemutató megoldásaikat. A résztvevőket emellett interaktív, futurisztikus bemutatók is várják: virtuális gyárlátogatás, MI-alapú robotok és okosgyártási megoldások.

A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött.
📅 Időpont: 2025. szeptember 23.
📍 Helyszín: Bosch Budapest Innovációs Kampusz (1103 Budapest, Robert Bosch utca 14.)
📝 Regisztráció és részletes program: boschxrichter.hu

Miért érdemes a tanszék hallgatóinak ellátogatni?

Az Innovátorok Napja remek lehetőség arra, hogy hallgatóként első kézből kapjatok képet az ipar legaktuálisabb trendjeiről és kihívásairól. A program során:

  • megérthetitek, hogyan alakítják át a jövő mobilitását a szoftveralapú járművek és az önvezető technológiák,
  • valós példákon keresztül láthatjátok, milyen irányba fejlődik az egészségügy digitális átalakulása,
  • gyakorlati tanácsokat kaphattok arról, milyen készségekre és tudásra lesz szükség a jövő munkahelyein,
  • közvetlenül találkozhattok a Bosch és a Richter szakértőivel, így értékes kapcsolatokat építhettek a jövőbeli karrierhez,
  • és inspirációt meríthettek fiatal innovátorok ötleteiből, akik szintén egyetemi hallgatóként indultak.

Ez a rendezvény kiváló alkalom arra, hogy időben felkészüljetek a gyorsan változó iparági környezetre, és olyan tudással, tapasztalattal gazdagodjatok, amely közvetlenül segítheti szakmai előmeneteleteket.

Karlsruhei workshopon erősítette nemzetközi kapcsolatait a Gépjárműtechnológia Tanszék

,

Augusztus elején dr. Szalay Zsolt tanszékvezető, dr. Török Árpád a Biztonságtechnológia Kutatócsoport vezetője, valamint dr. Pethő Zsombor tudományos munkatárs és Kazár Tamás doktorandusz szakmai látogatáson vettek részt Karlsruhéban.

A Karlsruhei Technológiai Intézet (Institut für Technik der Informationsverarbeitung – KIT ITIV) és az FZI Forschungszentrum Informatik által szervezett közös workshop kiváló lehetőséget biztosított a kutatási eredmények megosztására, a szakmai tapasztalatcserére és a meglévő együttműködések elmélyítésére.

A rendezvény barátságos, inspiráló légkörben zajlott, ahol a felek nemcsak aktuális projektjeikről egyeztettek, hanem új közös kutatási irányokat is felvázoltak. A találkozó erősítette a két intézmény közötti kapcsolatot, és hozzájárult ahhoz, hogy a jövőben még több közös innovációs kezdeményezés és nemzetközi projekt valósulhasson meg.

Világelső a magyar okosútszakasz – ezt is megerősítette a BME kínai tanulmányútja

,

Kína legfejlettebb intelligens közlekedési rendszereit vizsgálta meg a BME Gépjárműtechnológia Tanszékének három kutatója, és egyértelmű tapasztalatot hoztak haza: az M1-M7 autópályán működő digitális iker technológia pontosságban és időbeli késleltetésben is meghaladja a Kínában látott rendszereket. A BME által kifejlesztett megoldás a világ jelenlegi legfejlettebb okosútszakaszát valósította meg.

„Világ legokosabb autópályaszakasza” – Kínában is elismerték a magyar fejlesztés egyedülállóságát

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépjárműtechnológia Tanszékének három kutatója – Dr. Szalay Zsolt tanszékvezető, Dr. Rövid András és Vincze Zsolt – 2025. júliusában átfogó tanulmányutat tett Kínában és Hongkongban. A látogatás célja az volt, hogy első kézből ismerjék meg a kínai intelligens közlekedési infrastruktúra fejlesztéseit, valamint elmélyítsék a City University of Hong Kong és a BME közötti együttműködést.

A látogatás egyik legfontosabb tanulsága, hogy – bár kínai okosutak kiterjedése jelentősen nagyobb a mi demonstrációs szakaszunknál – a magyar M1-M7 okosútszakaszon megvalósított digitális iker alapú rendszer fejlettsége – különösen pontosság és késleltetés tekintetében – felülmúlta még a Kínában látott technológiákat is. A kínai szakértők elismerően nyilatkoztak, és több helyszínen is kijelentették: a céljuk az, hogy elérjék azt a technológiai szintet, amelyet Magyarország már megvalósított.

Ez a visszajelzés megerősíti: a BME által fejlesztett M1-M7 szakasz nemcsak európai, hanem globális viszonylatban is a legfejlettebb intelligens közúti rendszer. Joggal nevezhetjük így: a világ legokosabb autópályaszakasza.

Hongkong: teleoperációs áttörés és nemzetközi innovációs programok

A City University of Hong Kong meghívására érkezett delegáció megerősítette a meglévő kutatási együttműködést. Az ottani teleoperációs rendszerhez a BME által fejlesztett technológiát használják, mely esetében sikerült most a válaszidőt lokális szerverrel 10 milliszekundum alá csökkenteni – ez világviszonylatban is rendkívül alacsony késleltetés. Az M1-M7 okosút fejlesztési tapasztalatai is nagy figyelmet kaptak, és két új közös projektötlet is körvonalazódott.

A CityU vezetői – köztük az innovációért és vállalkozásfejlesztésért felelős alelnök, Michael Yang professzor és Johnny Ho professzor – bemutatták a HKtech300 programot, amely a kutatásalapú technológiai start-upokat támogatja indulásként 40 millió forint értékű befektetéssel. A programba külföldi partnereket is várnak, és a BME bevonása is napirenden van – akár közösen benyújtott szabadalmak formájában.

BYD, Tsinghua, CICV – Kína technológiai csomópontjai

A BYD shenzheni központjában Luo Zhongliang alelnök és a magyarországi gyár leendő igazgatója megerősítették, hogy a budapesti K+F bázisra MSc és PhD hallgatókat keresnek, és nyitottak egy, a BME által felvázolt közös együttműködési program elindítására is.

A pekingi National Intelligent Connected Vehicle Innovation Center (CICV) szakértői elismeréssel fogadták az M1-M7 szakaszon megvalósított technológiai megoldásokat, kijelentve: céljuk ezek elérése. A Tsinghua Egyetemen Dr. Szalay Zsolt előadását követően különösen nagy érdeklődés övezte a digitális iker és az autonóm driftelés témakörét – a kínai professzorok szerint e téren is egyedülálló a magyar megközelítés.

Valós forgalmi tesztek és mesterséges intelligencia – tapasztalatok több kínai városból

A BME kutatói Pekingben és Suzhou-ban olyan fejlesztéseket láttak, ahol önvezető járművek már valós közúti forgalomban közlekednek – többek között buszok és shuttle járművek, amelyek hol saját szenzoraikra, hol pedig az intelligens infrastruktúra információira támaszkodtak. Suzhou-ban a látott digitális ikermodell volt a legfejlettebb a kínai példák közül – azonban még ezt is meghaladja a magyar M1-M7 rendszere.

Chongqing és Seres Automotive: jövőformáló mérnökképzés és autonóm luxusjárművek

A Chongqing University laboratóriumaiban a földi, légi és vízi járműautomatizálás élvonalát, míg a Seres Automotive gyárában a Huawei technológiáival felszerelt AITO luxusautók gyártását mutatták be. Az M9 csúcsmodellel tették meg a gyárkapu és a repülőtér közti huszonöt perces autonóm utat, mely során két váratlan közlekedési helyzettel is sikeresen megbirkózott a rendszer.

Nemzetközi tapasztalat, hazai siker – a BME rendszere referenciává vált

A kínai tanulmányút egyértelmű visszajelzése: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen kifejlesztett digitális iker alapú rendszer nemcsak helytállt a világ legfejlettebb okosút megoldásaival szemben, hanem azokat meg is haladta. Az M1-M7 szakasz fejlesztése nemzetközi referenciává vált – és joggal viselheti a címet: a világ legokosabb autópályaszakasza.

Az elindított és tervezett együttműködések, valamint a magyar megoldások nemzetközi elismerése hozzájárulhat ahhoz, hogy hazánk a jövő mobilitásának egyik meghatározó szereplőjévé váljon.

Élményekkel teli foglalkozások a Gépjárműtechnológia Tanszéken a BME Gyerekegyetem résztvevőivel

Július első heteiben ismét izgatott gyerekcsoportok érkeztek a BME Gépjárműtechnológia Tanszék laborjába – a Műegyetem nyári táborának, a Gyerekegyetemnek résztvevői látogattak el hozzánk három egymást követő napon.

A 45 fős csoportok számára szervezett foglalkozások célja az volt, hogy közelebbről is megismerkedjenek az egyetemi környezettel, és élményszerű tapasztalatokat szerezzenek arról, milyen egy műszaki tanszék valósága. A tanszék műhelycsarnokában, ahol egyébként hallgatóink gyakorlati képzése is zajlik, változatos, mozgásos és kreatív feladatok várták a gyerekeket.

A közös program részeként minden csoportról készült egy csoportfotó már az érkezéskor, amelyet a látogatás ideje alatt hűtőmágnessé alakítottunk – a távozáskor minden gyermek egy saját csoportképükkel díszített ajándékkal térhetett haza. A labor egyik falán egy nagy fehér lepedő gyűjtötte össze a résztvevők színes kézlenyomatait – szimbolikus nyomai azoknak az óráknak, amelyeket együtt töltöttünk.

A foglalkozásokat a tanszék munkatársai vezették, akik örömmel fogadták a gyerekek kérdéseit és lelkesedését. Bár a feladatok nem kifejezetten a járműtechnológiához kapcsolódtak, a résztvevők bepillantást nyerhettek abba a környezetbe, ahol hallgatóink tanulnak, kutatnak és alkotnak.

Koncentrált figyelem és csapatmunka: a műhelyről készült kép puzzle formában állt össze a gyerekek kezei alatt.

Öröm volt számunkra, hogy a Gépjárműtechnológia Tanszék ebben az évben is részese lehetett a Gyerekegyetem színes programjának, és reméljük, sokan közülük egyszer majd hallgatóként térnek vissza hozzánk.

Személyes ajándék a látogatás végén – mindenki hazavihette a csoportképükből készült hűtőmágnest.

Jövőbe látó kérdések – Dr. Szalay Zsolt előadása a BME Gyerekegyetemen

,

2025 nyarán ismét megrendezésre került a BME Gyerekegyetem, amely idén is izgalmas előadásokkal és programokkal várta a 8–14 éves korosztály érdeklődő tagjait. A résztvevők egyik legnépszerűbb eseménye Dr. Szalay Zsolt előadása volt, aki a BME Gépjárműtechnológia Tanszékének vezetőjeként, valamint a BME Automated Drive kutatócsoport vezetőjeként tartott interaktív, látványos prezentációt az önvezető járművek fejlődéséről és jövőjéről.

A fiatal közönség figyelme az első perctől kezdve érezhető volt: a technológiai újdonságokat bemutató képek, animációk és példák valódi kíváncsiságot váltottak ki a hallgatóságból. Az előadás végén a gyerekek körbeállták az előadót, és egymás után tették fel kérdéseiket – sokan közülük meglepően érett gondolatokat fogalmaztak meg a közlekedés jövőjéről, a mesterséges intelligenciáról vagy éppen az önvezető rendszerek megbízhatóságáról.

„Számomra ez minden évben igazi feltöltődés. Jó látni, hogy mennyi tehetség és nyitottság van ebben a korosztályban. Ezek az élmények mindig megerősítenek abban, hogy érdemes időt és figyelmet fordítani a legfiatalabb generációkra” – mondta Dr. Szalay Zsolt.

Az előadás nem először szerepelt a Gyerekegyetem programjában – Szalay Zsolt évek óta résztvevője az eseménynek, és elkötelezett híve annak, hogy a műszaki tudományokat már gyerekkorban közelebb hozzuk a fiatalokhoz. A visszajelzések alapján idén is sokan tértek haza új gondolatokkal, inspirációval – és talán a későbbi műegyetemi évek első benyomásaival.

Reméljük, hogy a résztvevők közül sokan a jövőben egyetemi hallgatóként térnek vissza a BME falai közé – akár éppen a Gépjárműtechnológia Tanszék hallgatójaként.

„Tudják, mit csinálnak” – ipari szakemberek és hallgató beszélnek a BME záróvizsgájáról

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépjárműtechnológia Tanszékének záróvizsgája idén nyáron is túlmutatott a szokásos számonkérésen: a hallgatók prezentációi és az ipari partnerek reflexiói alapján egyértelművé vált, hogy a jövő mérnökei nemcsak felkészültek, hanem magabiztosan és hitelesen képviselik tudásukat. Az alábbiakban három ipari szakember és egy frissen végzett hallgató élménybeszámolóját olvashatják – első kézből.

Dr. Bauernhuber Andor, vizsgabizottsági tag

Anyagvizsgáló mérnök, Audi Hungaria Zrt.

Mindig érdekes látni, hogyan reagálnak a fiatalok erre a helyzetre” – mondta Dr. Bauernhuber Andor, aki visszatérő vizsgáztatóként gyakran tapasztalja, hogy a magyar hallgatók erősen izgulnak. „A külföldiek ezzel szemben sokszor oldottabban állnak hozzá – mintha csak egy jó beszélgetésre készülnének. Pedig egyiküknek sem az élete múlik rajta – és jó lenne, ha ezt mindenki tudatosítaná magában.”

A záróvizsga szerinte nemcsak a tudásról, hanem az előadásmódról is szól. „Ha valaki előad, azzal győz meg minket arról, hogy dolgozott, ért a témájához. Fontos a felkészültség, de nem kell belehalni – ez is csak egy feladat.”

A hallgatók teljesítménye idén is meggyőző volt: „Több olyan diák is volt, akikkel szívesen dolgoznék együtt. Látni rajtuk, hogy értik, mit csinálnak, és el is tudják adni a munkájukat.”

A jövő mérnökeinek legfontosabb tulajdonságai szerinte a nyelvtudás, a kíváncsiság és a szorgalom. „A szaktudást meg lehet tanulni. A hozzáállás az, ami eldönti, hogy kiből lesz jó mérnök.”

Dr. Bauernhuber Andor gratulál az egyik vizsgázónak.

Balogh Gábor, vizsgabizottsági tag

Senior Technical Advisor, BYD Electric Bus & Truck Hungary Kft.

„Felkészült, színvonalas előadások. Csak gratulálni tudok” – összegezte véleményét Balogh Gábor, aki külön kiemelte a Bosch témájú prezentációt, és a kompozit anyagokat tárgyaló előadást is személyes érdeklődéséhez közel állónak találta. „Látszik, hogy a hallgatók elmélyültek a témákban – és az is, hogy az egyetem hatékonyan készíti fel őket.”

Szerinte a jövő mérnökének legfontosabb képessége a rugalmasság, a nyitottság és az, hogy folyamatosan képes legyen megújítani a tudását. „A BME jó alapot ad, de ezzel nem szabad megelégedni. Azt tanácsolom, mindig nézzék meg, merre halad a világ – és ne csak a hazai ipari lehetőségekre fókuszáljanak.”

Balogh Gábor tanácsa a jövő vizsgázóinak: „Ismerje mélyen a témáját, legyen határozott, és akkor is álljon ki a tudása mellett, ha nehéz kérdést kap. A vizsgabizottság nem hibát keres, hanem lehetőségeket – és ezt jó, ha tudják.”

Sik Róbert, vizsgabizottsági tag

Group Leader, System & Hardware Application Engineering, Continental Automotive Hungary Kft.

„Nagyon jó élmény volt. Kiváló prezentálókat láttam, akik elmélyültek a témájukban, és magabiztosan álltak ki” – mondta Sik Róbert, aki kifejezetten pozitív benyomással távozott a vizsgáról. „Nálunk még nem tanították a prezentációs technikát – itt viszont szemkontaktus, magabiztos fellépés, logikus felépítés jellemezte a hallgatók előadásait. Ez egy nagyon jó generáció.”

Minden témában látott értéket, de különösen azt emelte ki, hogy a hallgatók valóban „végigvitték” a témákat. „Nem tudtuk őket megfogni. Amikor keresztkérdést kaptak, akkor is tudták, mit miért csináltak – ez az igazi mélység jele.”

Sik Róbert szerint a mai mérnöknek gyorsan kell alkalmazkodnia. „Naponta változnak a trendek, a belső égésű motorok például újra napirendre kerültek. Ezt a ritmust tudni kell követni.” Ehhez pedig szerinte három dolog kell: szaktudás, rugalmasság, nyelvtudás.

A jövő vizsgázóinak azt tanácsolja: „Ismerjék fel az erősségeiket, és tudják jól előadni. A self-marketing nagyon fontos. Aki tudja, mit tud, és ezt meg is tudja mutatni, az versenyképes lesz.”

Az egyetemmel való ipari kapcsolatokat jónak tartja: „Lehet még hova fejlődni, de az, hogy itt lehettem, és betekintést kaphattam, azt mutatja, hogy jó irányba haladunk.”

Ailer Ádám

Ailer Ádám, záróvizsgázó

Járműgyártás specializáció, BSc hallgató

„Nagyon élveztem” – mondta Ailer Ádám záróvizsgázó hallgató, aki elégedett volt a prezentációja fogadtatásával. „Olyan kérdéseket kaptam, amelyekre tudtam válaszolni – jó érzés volt.”

Ádám számára különösen izgalmas volt, hogy ipari partnerek is ültek a vizsgabizottságban: „Olyan szakemberek, akik számára ezek a problémák a mindennapok részei – ezért a kérdéseik is nagyon célzottak és valóságközeliek voltak.”

A szakdolgozat és a prezentáció összeállításában konzulensei – egyetemi (dr. Hlinka József) és ipari oldalról is – sokat segítettek. „Tartalomban, nyelvezetben, vizualitásban is támogattak – nagyon sokat adott ez a közös munka.”

A jövő vizsgázóinak konkrét tanácsokat is adott: „A szakdolgozatot mélyen ki kell dolgozni, a prezentációban pedig ezt tömören, sok ábrával, képpel kell megjeleníteni. És persze gyakorolni kell, mert nem mindennapi helyzet egy ilyen prezentáció.”

A jövőjét is a szakmában képzeli el. „Most gyakornok vagyok a Continentalnál. Ha lehetőség nyílik rá, szívesen maradnék. Persze sok minden alakul még, de az irány világos.”

A BME-s éveket pedig így zárta: „Voltak nehezebb félévek, de az utolsó szakasz nagyon jól felépített és élvezetes volt.”

Összegzés

A záróvizsga nemcsak a hallgatók teljesítményéről, hanem az oktatás színvonaláról, az ipari kapcsolatok erejéről és a jövő mérnökgeneráció iránti bizalomról is képet adott. Az ipari partnerek szerint a BME Gépjárműtechnológia Tanszék jó úton jár – a hallgatók pedig tudják, mit csinálnak. És ezt meg is tudják mutatni.