Safety First 2025 – Lezajlott az első forduló!

Safety First 2025 – Lezajlott az első forduló!

Március 21-én sikeresen lezajlott a Safety First! csapatverseny első fordulója, amelyben hat csapat mutatta be innovatív megoldásait a közlekedés- és járműbiztonság aktuális kihívásaira. A versenyzők nemcsak a problémák azonosítására, hanem azok lehetséges megoldásaira is fókuszáltak, kiemelve az alkalmazható technológiai és módszertani újításokat.

A verseny azonban még csak most kezdődik: a csapatoknak május 9-ig van idejük részletesen kidolgozni koncepciójukat, amelyet ipari és akadémiai mentorok támogatásával fejleszthetnek tovább.

Az első fordulóban bemutatott projektek:
🔹 secUred – V2I kommunikációs biztonság elliptikus görbe alapú hitelesítéssel
🔹 Percepta – Perception-Aware intelligens közlekedési rendszer a sérülékeny úthasználók védelméért
🔹 CLARA – Chessboard Lane Risk Assessment: LKA/ACC rendszerek továbbfejlesztése ütközésmegelőzés céljából
🔹 Kokanyek – Mechanikai hibák detektálása rezgésadatok alapján neurális hálózatokkal
🔹 Fuzzers – Innovatív megoldások a járművezérlési funkciók Fuzz tesztelésére
🔹 G.A. Fusion – Autópálya-biztonság növelése intelligens sebességszabályozással és szenzorfúzióval

Ezúton is köszönjük a verseny támogatóinak, a Bosch-nak és a JLR-nek, hogy lehetővé tették a verseny megvalósulását, valamint zsűritagjainknak – Simányi Péternek (JLR), Jenei Rékának (Bosch), Török Ádámnak (BME KJK) és Kazár Tamásnak (BME Automated Drive) – a szakmai értékelést és támogatást.

Gratulálunk a résztvevő csapatoknak, és sok sikert kívánunk a következő fordulóhoz! 🚀

#SafetyFirst #Innováció #Közlekedésbiztonság

Stratégiai együttműködési megállapodást kötött a BME és a QTICS Automotive

Március 14-én ünnepélyes keretek között írta alá együttműködési keretmegállapodását a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) és a QTICS Automotive Zrt., amely a jövőbeli közös fejlesztések és kutatások alapját teremti meg.

Az eseményen a BME-t Dr. Levendovszky János kutatási és innovációs rektorhelyettes, Verseghi-Nagy Miklós kancellár, Dr. Szalay Zsolt tanszékvezető, Dr. Török Árpád kutatócsoport-vezető és Dr. Pethő Zsombor tudományos munkatárs képviselte.

Az együttműködés célja a járműipari tesztelés és tanúsítás területén való közös munka, amely az alábbi kiemelt témakörökre terjed ki:

  • Járműtanúsítás és járműjóváhagyás – új típusjóváhagyási és homologizációs eljárások kidolgozása,
  • Rendszertesztelés és validáció – járműrendszerek vizsgálati módszereinek fejlesztése,
  • Biztonsági és védelmi kockázatok elemzése – a járműipari kiberbiztonság és funkcionális biztonság kérdéseinek vizsgálata,
  • Digitalizációs kihívások kezelése – az autóipari szoftveres fejlesztések kockázatelemzése,
  • Oktatás és képzés – a hallgatók számára a legkorszerűbb vizsgálati módszerek és ipari tapasztalatok átadása.

Dr. Török Árpád, a BME Gépjárműtechnológia Tanszék Biztonságtechnológia Kutatócsoportjának vezetője az együttműködésről elmondta:

„A BME és a QTICS Automotive partnersége kivételes lehetőséget biztosít arra, hogy a járműipari kiberbiztonság terén végzett kutatásainkat közvetlenül a gyakorlatban alkalmazzuk. Az új vizsgálati eljárások ipari tesztelési folyamatokba történő beépítése révén az egyetem olyan élő tapasztalatokat és tudást tud visszaforgatni az oktatásba, amelyek hozzájárulnak a jövő szakembereinek felkészítéséhez.”

Az eseményen egy másik jelentős megállapodás is született: a QTICS Automotive Zrt. és Kína egyik vezető autógyártójának leányvállalata, az Anhui Pusi Standard Technology Co. között egyetértési megállapodást írtak alá. Ennek célja, hogy a QTICS és a Jáfi-AUTÓKUT Mérnöki Kft. közösen végezzék a Chery Automobile járműveinek típusjóváhagyását Magyarországon, a Közlekedési Hatóság közreműködésével.

A BME Gépjárműtechnológia Tanszék számára ez az együttműködés új perspektívát nyit a járműipari tanúsítás, biztonsági tesztelés és kiberbiztonsági kutatások területén, tovább erősítve a tudományos és ipari kapcsolatrendszert.

Dr. Emőd István 85 éves – Köszöntjük egykori kollégánkat!

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépjárműtechnológia Tanszéke tisztelettel és szeretettel köszönti Dr. Emőd Istvánt, a tanszék nyugalmazott oktatóját, aki ma ünnepli 85. születésnapját.

Dr. Emőd István neve egyet jelent a belső égésű motorokkal kapcsolatos kutatásokkal és az autóipari innováció oktatásával a Műegyetemen. 1963-ban szerzett gépészmérnöki diplomát a BME-n, majd ugyanitt szerezte meg műszaki doktori címét is. Több mint négy évtizedes oktatói és kutatói pályafutását tanársegédként kezdte, majd egyetemi docensként, igazgatóhelyettesként és intézeti igazgatóként is szolgálta az egyetemet, később pedig a Gépjárművek Tanszék megbízott tanszékvezetőjeként dolgozott.

Munkássága során generációk sora sajátíthatta el tőle a belső égésű motorok elméleti és gyakorlati ismereteit, valamint a járműhajtások fejlődésének legfrissebb eredményeit. Szakmai elhivatottsága és tudományos igényessége példaértékű minden jelenlegi és leendő mérnök számára. Publikációi, szakkönyvei és konferenciaelőadásai a mai napig meghatározó szakirodalmi források a területen.

A hallgatók mindig nagyra értékelték nemcsak szakmai tudását, hanem emberségét és következetességét is. Pontos és precíz előadóként ismerték, aki mindig naprakész tudással érkezett az órákra, és akinek tanítási stílusa egyszerre volt logikus, érthető és gyakorlatias. Többen úgy emlékeznek rá, mint aki a legnehezebb műszaki témákat is képes volt világosan és szemléletesen elmagyarázni, és aki a tanulás mellett az életre is adott útravalót. Hallgatói szerint olyan oktató volt, aki nemcsak tudást adott át, hanem elhivatottságot és szakmaszeretetet is sugárzott.

Dr. Emőd István nemcsak kiemelkedő oktató és kutató, hanem olyan személyiség is, aki mindig nyitott volt a szakmai párbeszédre, hallgatóival és kollégáival egyaránt. Hosszú éveken át tartó egyetemi munkája mellett külföldi tanulmányutakon bővítette tudását, és számos ipari együttműködésben vett részt. Különösen szívesen mesélt drezdai és bécsi tanulmányútjairól, ahol elismert professzorok mellett dolgozhatott, és ahonnan szakmai kapcsolatai mellett számos barátságot is magával hozott. Nyugdíjasként is aktívan figyelemmel kíséri a szakterület alakulását, és örömmel osztja meg tapasztalatait a fiatalabb mérnökgenerációval.

Nemcsak szakmai elkötelezettsége, hanem embersége és közvetlensége is felejthetetlenné teszi őt mindazok számára, akik valaha is találkoztak vele. Mindig elérhető volt diákjai és kollégái számára, és sosem sajnálta az időt egy-egy szakmai vagy akár személyes beszélgetésre. Sokan emlékeznek rá úgy, mint akitől nemcsak tanulni lehetett, hanem akivel mindig érdemes volt egy jóízű beszélgetést folytatni akár szakmai kérdésekről, akár az élet dolgairól.

E jeles napon a tanszék nevében köszönetet mondunk Dr. Emőd Istvánnak mindazért, amit a Műegyetemért, a tanszékért és hallgatók generációiért tett. Jó egészséget, további aktív és boldog éveket kívánunk!

A Nature Portfolio által kiadott Scientific Reports folyóiratban publikálták a hazai egyetemek közös kutatását az önvezető autók utasainak pszichofiziológiai reakcióiról

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Gépjárműtechnológia Tanszéke, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói és a Magyar Kutatási Hálózat (HUN-REN) szakemberei közös kutatásának eredményeit publikálta a világ egyik legrangosabb tudományos folyóirata, a Nature Portfolio által kiadott Scientific Reports. A „Passenger physiology in self-driving vehicles during unexpected events” című tanulmány átfogóan vizsgálja az önvezető járművek utasainak váratlan helyzetekre adott fiziológiai reakcióit, amely kulcsfontosságú az autonóm közlekedés társadalmi elfogadásának előmozdításában.

A kutatás módszertana és legfontosabb eredményei

A tanulmány során a kutatók összehasonlították az utasok reakcióit váratlan helyzetekben, hagyományos és önvezető járművek esetén. A vizsgálat során elektroenkefalográfiás (EEG) méréseket, szemmozgás-követést, fejmozdulat-elemzést és pislogási frekvencia rögzítését végezték el különböző vezetési körülmények és váratlan közúti események során.

A legfontosabb eredmények között szerepel, hogy az önvezető üzemmódban az utasok alacsonyabb affektivitási értékeket mutattak, ami összefüggésbe hozható a jármű mozgása feletti irányítás hiányának érzetével. A multifraktál-analízis kimutatta, hogy a váratlan események – mint például egy hirtelen felbukkanó akadály – mindkét vezetési módban erőteljes hatást gyakoroltak a szem- és fejmozdulatok mintázataira, jelezve a megnövekedett vizuális információigényt kritikus helyzetekben.

Érdekes megfigyelés volt, hogy normál vezetési körülmények között az önvezető módban az utasok ritkábban pislogtak, ami a technológia újdonságából eredő fokozott figyelmet jelezheti. A váratlan események során azonban mindkét vezetési módban tovább csökkent a pislogási gyakoriság, ami a veszélyhelyzetre adott hasonló fiziológiai válaszra utal.

Multidiszciplináris együttműködés a jövő közlekedésének szolgálatában

A BME Gépjárműtechnológia Tanszék által is támogatott egyetemközi együttműködés keretében megvalósult kutatás különleges értéke, hogy sikeresen kapcsolta össze a műszaki tudományokat a humán központú kutatási területekkel. Az SZTE Kognitív és Neuropszichológiai Tanszékének vezetője, Palatinus Zsolt, valamint az SZTE Közgazdaságtani és Gazdaságfejlesztési Intézetéből Lukovics Miklós és munkatársaik együttműködése a BME szakembereivel – köztük Dr. Szalay Zsolttal, a BME Automated Drive és a BME Gépjárműtechnológia tanszék vezetőjével és Lengyel Henrietta korábbi munkatárssal, doktorandusz kutatóval – lehetővé tette a komplex fiziológiai mérések és a járműtechnológiai fejlesztések integrációját.

Dr. Szalay Zsolt, a publikáció egyik szerzője így nyilatkozott az eredményekről:

„Az autonóm közlekedés térnyeréséhez nem elegendő a technológiai innováció önmagában. Legalább olyan fontos megérteni, hogyan reagálnak az emberek erre az új technológiára, különösen váratlan helyzetekben. Ez a kutatás éppen azt bizonyítja, hogy a műszaki és humán tudományok együttműködése nélkülözhetetlen a jövő közlekedési rendszereinek sikeres fejlesztéséhez és társadalmi elfogadtatásához.”

ZalaZONE: biztonságos környezet az úttörő kutatásokhoz

A kutatás megvalósításában kulcsszerepet játszott a ZalaZONE tesztpálya által biztosított biztonságos kutatási környezet, amely lehetővé tette a kontrollált körülmények közötti, mégis valósághű szituációk létrehozását. A tesztpálya infrastruktúrája biztosította a kísérletek reprodukálhatóságát is, ami jelentősen növeli a kutatási eredmények megbízhatóságát és tudományos értékét.

A BME elkötelezett az interdiszciplináris együttműködések mellett

A BME Gépjárműtechnológia Tanszék elkötelezett az egyetemek közötti együttműködések támogatása mellett, különösen az autonóm járműves területekhez kapcsolódóan. Az együttműködés a Szegedi Tudományegyetemmel azért különleges, mert teljesen különböző tudományterületek találkozását teszi lehetővé. A humán központú tudományterületek bekapcsolódása az autonóm jármű kutatásokba a műszaki fejlesztések emberi, társadalmi aspektusainak mélyebb megértését segíti elő.

Ez a fajta interdiszciplináris megközelítés elengedhetetlen, hiszen a műszaki, technológiai kutatások végső célja az emberiség, a társadalom szolgálata, az emberi életminőség javítása. Az autonóm közlekedés térnyeréséhez nem csak a technológiai innovációra van szükség, hanem annak társadalmi elfogadására is, amihez az ilyen jellegű kutatások jelentősen hozzájárulnak.

A Nature Portfolio által kiadott Scientific Reports-ban megjelent publikáció újabb bizonyítéka a hazai kutatási együttműködések sikerességének és nemzetközi szintű elismertségének, amely tovább erősíti Magyarország pozícióját az autonóm járműtechnológiák fejlesztésének globális térképén.

Évente induló képzéssé válik a BME közlekedési műszaki szakértő szakmérnökképzése

A BME Gépjárműtechnológia Tanszék Biztonságtechnológia Kutatócsoportja idén is meghirdeti a Közlekedési műszaki szakértő szakmérnökképzést, amely az igazságügyi műszaki szakértés és a közlekedésbiztonság területén nyújt elmélyült tudást a gyakorló mérnökök számára. A nagy érdeklődésre való tekintettel a képzés eddigi négyéves ciklusai helyett mostantól minden évben indul, kisebb, ötfős csoportokkal, így folyamatosan biztosítva a szakmai utánpótlást és a rugalmas csatlakozási lehetőséget.

A négy féléves, diplomatervezéssel és záróvizsgával záruló, magyar nyelvű levelező képzés kiemelt témakörei közé tartozik a balesetelemzés, járműértékelés, járműazonosítás és az igazságügyi folyamatok. A résztvevők péntekenként tartott tanórák keretében sajátíthatják el a szükséges műszaki, jogi és forgalomtechnikai ismereteket, valamint a szakértői munka gyakorlati alapjait.

A következő évfolyam 2025 szeptemberében indul, a jelentkezési határidő 2025. július 4. A képzésről további információ és jelentkezési feltételek ITT érhetők el.

Safety First 2025 – Kezdődik a jelentkezés!

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépjárműtechnológia Tanszéke idén már harmadik alkalommal hirdeti meg a Safety First! csapatversenyt, amely az egyetem hallgatóinak kínál páratlan lehetőséget, hogy megoldásokat keressenek a közlekedésbiztonság aktuális kihívásaira.

A „Safety First!” háromfordulós megmérettetés célja, hogy népszerűsítse a közlekedésbiztonság tudományterületét, és ösztönözze a hallgatókat innovatív kutatási ötleteik megvalósítására. A verseny során diákjaink lehetőséget kapnak arra, hogy kreatív megoldásaikkal hozzájáruljanak a közlekedésbiztonság jövőjéhez, miközben értékes ipari és akadémiai kapcsolatokat építenek.

A verseny menete

  • Első forduló (2025. március 21., péntek, 6. oktatási hét):
    A háromfős csapatok bemutatják kiválasztott közlekedésbiztonsági problémájuk megoldási lehetőségét egy rövid prezentációban. A szakértői zsűri értékeli az absztraktot, amelyeket legkésőbb 2025. március 7-ig kell leadni.
  • Második forduló (2025. május 9., péntek, 12. oktatási hét):
    A továbbjutó csapatokat ipari és egyetemi konzulensek támogatják, akik bekapcsolódnak a fejlesztési folyamatba. A csapatok egy részletes, 6-10 oldalas dokumentumban mutatják be koncepciójukat és annak alkalmazhatóságát, akár modell-alapú tesztekkel alátámasztva.
  • Harmadik forduló (2025. május 30., péntek, pótlási hét):
    Az utolsó forduló során a csapatok élő demonstrációval prezentálják ötleteik gyakorlati megvalósítását.

Miért érdemes részt venni?

A verseny nemcsak a tudás megmérettetésére ad lehetőséget, hanem arra is, hogy a résztvevők szélesítsék szakmai kapcsolataikat ipari és akadémiai körökben. Emellett a verseny ipari partnerei, a Bosch és a JLR, támogatásukkal, valamint a harmadik fordulóban díjátadóként is jelen lesznek.

Fontos határidők

  • Absztrakt leadása: 2025. március 7.
  • Jelentkezés és további részletek: ITT!

Várjuk a jelentkezéseteket, hogy együtt formáljuk a közlekedésbiztonság jövőjét! 🚀

#SafetyFirst #Innováció #Közlekedésbiztonság 🌟

Köszöntjük Dr. Szmejkál Attilát 85. születésnapja alkalmából

Dr. Szmejkál Attila, a Gépjárműtechnológia Tanszék nyugalmazott oktatója 85. születésnapját ünnepli. E jeles alkalomból a tanszék munkatársai tisztelettel köszöntik, és jó egészséget kívánnak neki.

Szmejkál Attila 1940-ben született, és 1963-ban szerzett gépészmérnöki diplomát a Nehézipari Műszaki Egyetemen, Miskolcon. Pályafutását ugyanitt kezdte tanársegédként, majd adjunktusként a Gépgyártástechnológia Tanszéken. Ezt követően közel három évtizeden át a Gépipari Technológiai Intézetben (GTI, később ITI) dolgozott különböző kutatási és vezetői pozíciókban. 1999-ben csatlakozott a tanszék egyik elődszervezetéhez, ahol oktatóként tevékenykedett egészen nyugdíjba vonulásáig.

Szakmai érdeklődése a forgácsolási technológiák és szerszámok, valamint a megmunkálási és mérési folyamatok automatizálása köré összpontosult. Kiemelten foglalkozott az adaptív szabályozó rendszerek technológiai kérdéseivel, technológiai adatbankok fejlesztésével, valamint a minimálkenéssel és száraz forgácsolással. Oktatói munkája során a Szerkezeti anyagok és megmunkálások III. és a Mikromegmunkálások tárgy előadója volt.

Szmejkál Attila több évtizedes oktatói és kutatói tevékenységével hozzájárult a műszaki felsőoktatás és a gépészmérnöki tudomány fejlődéséhez. A tanszék nevében ezúton is köszönetet mondunk munkásságáért, és további jó egészséget kívánunk neki!

Már okosodik az M1-M7 kísérleti autópályaszakasza: intenzív tanulási fázisba lépett a rendszer

Az M1-M7 autópálya kísérleti szakaszán befejeződött a szenzorhálózat kiépítése. A rendszer konfigurációja és kalibrációja folyamatban van, amely a valós idejű adatfeldolgozás és a közlekedésbiztonságot növelő szolgáltatások bevezetésének alapjait teremti meg.

Az M1-M7-es autópálya közös bevezető szakaszán futó okos autópálya-projekt újabb mérföldkőhöz érkezett. A november végére befejezett szenzorhálózat kiépítése lehetővé tette a rendszer konfigurációs és kalibrációs szakaszának megkezdését. A szenzorok – köztük LiDAR-ok, kamerák és RADAR-ok – finombeállítása, valamint a hardverek és szoftverek szinkronizációja zajlik, hogy megteremtsék az adatok pontos és valós idejű feldolgozásának feltételeit.

A szenzorok közötti időszinkronizáció, amely során a rendszerek belső óráit egy referenciaórához igazítják, 100 nanosecundumos pontossággal zajlik. A triggerelési folyamat biztosítja, hogy a LiDAR szenzor jelei alapján a kamerák a megfelelő időben rögzítsenek képeket, így pontos és koherens adathalmazok jönnek létre. Emellett a szenzorok térbeli helyzetét is kalibrálják, hogy az adatok egy egységes referencia-koordinátarendszerben legyenek értelmezhetők.

„A szenzorhálózat kiépítése óriási mérnöki teljesítmény volt, de ez csak a kezdet – most azon dolgozunk, hogy a szenzorok és a feldolgozó algoritmusok tökéletesen összehangolt rendszert alkossanak” – mondta Dr. Rövid András, a projekt BME-s szakmai vezetője. „Ez egy hihetetlenül izgalmas időszak, mert az adatokból kinyerhető érték már most is lenyűgöző, és a következő lépések során fogjuk igazán kihasználni a rendszerben rejlő lehetőségeket.”

A digitális ikermodell építése

A következő fontos mérföldkő a pontfelhők feldolgozása, címkézése és a mesterséges intelligencián alapuló detektorok betanítása lesz, amely során a rendszer képes lesz azonosítani és kategorizálni a közlekedési helyzeteket, beleértve a járművek pontos helyzetét, orientációját és méretét is. A digitális ikermodell február végére készülhet el, amelyet ezt követően a Bosch által végzett drónos validációval tesztelnek.

Növekvő biztonság

A projekt célja egy olyan valós idejű rendszer létrehozása, amely nemcsak a közlekedés biztonságát növeli, hanem a forgalmi torlódások okait is detektálja. Egyedülálló módon képes lesz az olyan veszélyesen közlekedők azonosítására, mint a jobbról előzők, hirtelen fékezők vagy más járműhöz túl közel hajtók.

Mobilalkalmazás a járművezetők támogatására

A projekt következő fázisában, várhatóan 2025. április-májusban, egy kísérleti fázisban lévő mobilalkalmazás is elkészül. Az applikáció valós idejű, személyre szabott információkkal segíti majd a járművezetők döntéseit, például forgalmi eseményekről, potenciális veszélyforrásokról vagy optimális haladási útvonalakról ad tájékoztatást.

Autóipari fejlesztések támogatása

Az okos autópálya projekt nem csupán a közlekedésbiztonság és a forgalom hatékonyságának javítását célozza, hanem az autóipar számára is értékes kutatási és fejlesztési alapot nyújt. Az infrastruktúrába integrált szenzorrendszerek és a valós idejű adatelemzés lehetőséget teremtenek új járműtechnológiák, például az autonóm vezetési rendszerek tesztelésére és finomhangolására. A projekt egyedülálló platformként szolgálhat a hazai és nemzetközi autóipari szereplők számára, elősegítve a jövő közlekedési megoldásainak gyorsabb piacra kerülését.

Nemzetközi összehasonlítás

A fejlesztés világszinten is kiemelkedő, hiszen csak Kínában található egy hasonló rendszer, ami hosszabb szakaszt fed le. Magyarország azonban a régióban egyedülálló módon törekszik arra, hogy az adatvezérelt közlekedésbiztonságot és hatékonyságot valós idejű feldolgozással támogassa.

„Ezzel a közös projekttel Európa és a világ egyik „legokosabb” útszakasza jött létre, amivel Magyarország autóiparban kivívott elismertségét tudjuk erősíteni: lehetőséget biztosítunk új technológiák és autóipari fejlesztések valós környezetben történő tesztelésére. Ez új távlatokat nyit a forgalomirányításban és a forgalombiztonság növelésében azzal, hogy az érzékelés és a látás határain túli veszélyekre is figyelmeztetni tud majd a rendszer. Nagyon várjuk, hogy a pilot projekt eredményeit minél hamarabb alkalmazni tudjuk a mindennapi útüzemeltetés és az utazó közönség tájékoztatása során.” – mondta el Verdes Máté, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. intelligens közlekedési rendszerek osztályának vezetője.

Az M1-M7-es szakaszon zajló fejlesztések nemcsak Magyarország közlekedésbiztonságát és hatékonyságát növelik, hanem példát mutatnak a digitális infrastruktúra európai szintű fejlesztésében is. Az okos autópálya technológia az élvonalba emeli a hazai közlekedési rendszert, és fontos alapot teremt a jövő mobilitási megoldásaihoz.

A tudományos fejlesztést a BME Automated Drive kutatócsapata a Magyar Közút Nonprofit Zrt-vel együttműködve, az Eureka Central System (2020-1.2.3-EUREKA-2021-00001) projekt keretében végzi.

Békés ünnepeket és boldog új évet kívánunk!

Kedves Látogatóink, Hallgatóink, Partnereink és Kollégáink!

2024 eseményekkel teli, eredményes év volt tanszékünk számára. Kutatási eredményeinkkel, nemzetközi és hazai szakmai eseményeken való részvételünkkel, valamint gyümölcsöző ipari együttműködéseinkkel tovább erősítettük pozíciónkat a jövő mobilitásának formálásában.

A 2025-ös év új kihívásokat és lehetőségeket hoz, és bízunk benne, hogy új partnerekkel is együtt dolgozhatunk majd innovatív megoldások megvalósításán.

Ezúton köszönjük mindenkinek az idei évben nyújtott támogatást, együttműködést és inspirációt.

Békés, meghitt karácsonyt és boldog új évet kívánunk Önöknek és családjaiknak!