A Nature Portfolio által kiadott Scientific Reports folyóiratban publikálták a hazai egyetemek közös kutatását az önvezető autók utasainak pszichofiziológiai reakcióiról
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Gépjárműtechnológia Tanszéke, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói és a Magyar Kutatási Hálózat (HUN-REN) szakemberei közös kutatásának eredményeit publikálta a világ egyik legrangosabb tudományos folyóirata, a Nature Portfolio által kiadott Scientific Reports. A „Passenger physiology in self-driving vehicles during unexpected events” című tanulmány átfogóan vizsgálja az önvezető járművek utasainak váratlan helyzetekre adott fiziológiai reakcióit, amely kulcsfontosságú az autonóm közlekedés társadalmi elfogadásának előmozdításában.
A kutatás módszertana és legfontosabb eredményei
A tanulmány során a kutatók összehasonlították az utasok reakcióit váratlan helyzetekben, hagyományos és önvezető járművek esetén. A vizsgálat során elektroenkefalográfiás (EEG) méréseket, szemmozgás-követést, fejmozdulat-elemzést és pislogási frekvencia rögzítését végezték el különböző vezetési körülmények és váratlan közúti események során.
A legfontosabb eredmények között szerepel, hogy az önvezető üzemmódban az utasok alacsonyabb affektivitási értékeket mutattak, ami összefüggésbe hozható a jármű mozgása feletti irányítás hiányának érzetével. A multifraktál-analízis kimutatta, hogy a váratlan események – mint például egy hirtelen felbukkanó akadály – mindkét vezetési módban erőteljes hatást gyakoroltak a szem- és fejmozdulatok mintázataira, jelezve a megnövekedett vizuális információigényt kritikus helyzetekben.
Érdekes megfigyelés volt, hogy normál vezetési körülmények között az önvezető módban az utasok ritkábban pislogtak, ami a technológia újdonságából eredő fokozott figyelmet jelezheti. A váratlan események során azonban mindkét vezetési módban tovább csökkent a pislogási gyakoriság, ami a veszélyhelyzetre adott hasonló fiziológiai válaszra utal.
Multidiszciplináris együttműködés a jövő közlekedésének szolgálatában
A BME Gépjárműtechnológia Tanszék által is támogatott egyetemközi együttműködés keretében megvalósult kutatás különleges értéke, hogy sikeresen kapcsolta össze a műszaki tudományokat a humán központú kutatási területekkel. Az SZTE Kognitív és Neuropszichológiai Tanszékének vezetője, Palatinus Zsolt, valamint az SZTE Közgazdaságtani és Gazdaságfejlesztési Intézetéből Lukovics Miklós és munkatársaik együttműködése a BME szakembereivel – köztük Dr. Szalay Zsolttal, a BME Automated Drive és a BME Gépjárműtechnológia tanszék vezetőjével és Lengyel Henrietta korábbi munkatárssal, doktorandusz kutatóval – lehetővé tette a komplex fiziológiai mérések és a járműtechnológiai fejlesztések integrációját.
Dr. Szalay Zsolt, a publikáció egyik szerzője így nyilatkozott az eredményekről:
„Az autonóm közlekedés térnyeréséhez nem elegendő a technológiai innováció önmagában. Legalább olyan fontos megérteni, hogyan reagálnak az emberek erre az új technológiára, különösen váratlan helyzetekben. Ez a kutatás éppen azt bizonyítja, hogy a műszaki és humán tudományok együttműködése nélkülözhetetlen a jövő közlekedési rendszereinek sikeres fejlesztéséhez és társadalmi elfogadtatásához.”
ZalaZONE: biztonságos környezet az úttörő kutatásokhoz
A kutatás megvalósításában kulcsszerepet játszott a ZalaZONE tesztpálya által biztosított biztonságos kutatási környezet, amely lehetővé tette a kontrollált körülmények közötti, mégis valósághű szituációk létrehozását. A tesztpálya infrastruktúrája biztosította a kísérletek reprodukálhatóságát is, ami jelentősen növeli a kutatási eredmények megbízhatóságát és tudományos értékét.
A BME elkötelezett az interdiszciplináris együttműködések mellett
A BME Gépjárműtechnológia Tanszék elkötelezett az egyetemek közötti együttműködések támogatása mellett, különösen az autonóm járműves területekhez kapcsolódóan. Az együttműködés a Szegedi Tudományegyetemmel azért különleges, mert teljesen különböző tudományterületek találkozását teszi lehetővé. A humán központú tudományterületek bekapcsolódása az autonóm jármű kutatásokba a műszaki fejlesztések emberi, társadalmi aspektusainak mélyebb megértését segíti elő.
Ez a fajta interdiszciplináris megközelítés elengedhetetlen, hiszen a műszaki, technológiai kutatások végső célja az emberiség, a társadalom szolgálata, az emberi életminőség javítása. Az autonóm közlekedés térnyeréséhez nem csak a technológiai innovációra van szükség, hanem annak társadalmi elfogadására is, amihez az ilyen jellegű kutatások jelentősen hozzájárulnak.
A Nature Portfolio által kiadott Scientific Reports-ban megjelent publikáció újabb bizonyítéka a hazai kutatási együttműködések sikerességének és nemzetközi szintű elismertségének, amely tovább erősíti Magyarország pozícióját az autonóm járműtechnológiák fejlesztésének globális térképén.
