A záróvizsga kulisszatitkai: beszélgetés a vizsgabizottság tagjaival

A záróvizsgák időszaka minden hallgató számára izgalmas és kihívásokkal teli, de vajon milyen a vizsga a másik oldalról nézve? A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem záróvizsgáján szünetet tartottunk, és lehetőségünk nyílt beszélgetni a vizsgabizottság tagjaival az eddigi tapasztalataikról és benyomásaikról.

Interjúalanyok:

  • Dr. Bán Krisztián, Lézeres és járműgyártás technológiák kutatócsoport-vezető, BME Gépjárműtechnológia Tanszék, a vizsgabizottság elnöke
  • Dr. Kun Krisztián, járműtechnológia kutatócsoport-vezető, egyetemi adjunktus, Neumann János Egyetem, GAMF Műszaki és Informatika Kar
  • Geszti Sándor, Ipari szolgáltatások üzletág igazgató, TÜV Rheinland InterCert Kft.
  • Zentai Tamás, ügyvezető, Energotest Kft.

Mi az összbenyomás a vizsgázókról?

Zentai Tamás: Összességében jó. Idáig hat jelöltet hallgattunk meg, és ebből öt jó, egy pedig kiváló volt. Tehát az alapbenyomásom nagyon jó.

Dr. Kun Krisztián: Alapvetően pozitív a benyomásunk. A hallgatók felkészültek, nemcsak szakmailag, hanem előadásmódjukban is. Bár egy-két kivétel mindig akad, a legtöbben magabiztosan és érthetően mutatták be a munkájukat.

Geszti Sándor: Egyetértek, bár néhányan izgultak, ami természetes, de ez a későbbiekben gyakorlással leküzdhető. Fontos, hogy a hallgatók képesek legyenek válaszolni a feltett kérdésekre és ne blokkoljanak le a nyomás alatt.

Mennyire vannak felkészülve a végzősök arra, hogy az iparba becsatlakozzanak?

Zentai Tamás: Ez egy rendkívül érdekes kérdés. A valós munkakörnyezetbe való beilleszkedés azért fontos, mert csak a gyakorlati tapasztalatok révén lehet igazán fejlődni. Az egyetem csak egy alapot adhat, de a tényleges mérnöki munka során szerzett tapasztalatok elengedhetetlenek ahhoz, hogy valaki igazán jó mérnökké váljon. Amikor egy kezdő mérnök azt mondja, hogy már 60-90 százalékban kész van, akkor gyakorlatilag akadályozza a saját fejlődését, mert az igazi tanulás és fejlődés az egyetemi tanulmányok után következik.

Geszti Sándor: Többen már jelenleg is ipari cégeknél dolgoznak és ott írják a diplomamunkájukat, így közvetlen tapasztalatot szereznek a céges folyamatokról és döntési mechanizmusokról. Ez nagy előnyt jelent számukra a pályakezdéskor.

Dr. Kun Krisztián: Valóban, a gyakorlati tudás és az ipari környezetben szerzett tapasztalat nagyban hozzájárul a hallgatók felkészültségéhez. Akik már most ipari környezetben dolgoznak, jobban megértik a céges gondolkodásmódot és a gyakorlati problémákat.

Milyen gyakorlati tudás jelenik meg a hallgatóknál, és mi az, amit még fejleszteniük kell?

Zentai Tamás: Jók a méretezések, szimulációk, de a fejlesztések és a témák menedzselése nagyon hiányzik. Pontosan menedzselni egy fejlesztést időben kulcsfontosságú készség, amit még tanulniuk kell.

Tehát projektmenedzsment?

Zentai Tamás: Igen, projekt- és fejlesztési téma menedzsment. Ez nagyon hiányzik.

Geszti Sándor: Nem nevezném hiánynak, de fontos lenne, hogy a hallgatók megtanuljanak beszélni azokról a zsákutcákról is, amelyekbe a kutatás során belefutottak. Ez segíthetne másoknak elkerülni ugyanazokat a hibákat a jövőben.

Dr. Kun Krisztián: Emellett a kommunikációs képességek fejlesztése is fontos. Bár a legtöbb hallgató jól teljesített, mindig van hová fejlődni. A nyilvános előadások és próbavédések segíthetnek ebben.

Hogyan látják a hallgatók problémamegoldó készségeit?

Geszti Sándor: A hallgatók sikeresen megoldották a feladataikat és kaptak segítséget, ahol szükséges volt. Ez jól mutatja, hogy képesek a mérnöki problémák hatékony kezelésére.

Dr. Bán Krisztián: Egyetértek, a mai napra vonatkozó benyomásom az, hogy a hallgatók bizonyították, hogy alkalmasak mérnöki munkára, akár egyénileg, akár csoportban.

Van-e különbség a céges és egyetemi témák feldolgozása között?

Dr. Kun Krisztián: Igen, azok a hallgatók, akik céges környezetben dolgoznak, gyakorlatiasabb megközelítést alkalmaznak, míg az egyetemi témát feldolgozó hallgatók elméletibb megközelítést használnak. Ez természetesen az előzetes tapasztalataiktól is függ.

Milyen kommunikációs módszerek segítik a hallgatók felkészülését?

Zentai Tamás: Fontos, hogy a hallgatók fejlesszék önismeretüket, ami segíti őket a kommunikációs készségek fejlesztésében. Én például annak idején kazettás magnóval rögzítettem a gyakorló előadásaimat, ami segített javítani az előadásmódomat.

Geszti Sándor: Én is támogatom ezt a módszert. Autóban, útközben gyakran elmondom előre, amit majd a megbeszélésen szeretnék mondani. Ez segít abban, hogy tisztábban lássam a mondanivalómat és javítsam az előadásmódomat.

Összefoglalva, hogyan értékelnék a mai napot?

Dr. Bán Krisztián: A hallgatók bizonyították, hogy képesek mérnöki munkára. A kritikai észrevételek inkább az előadásmódra vonatkoztak, nem pedig a szakmai tartalomra. Összességében nagyon elégedettek vagyunk a mai teljesítménnyel.

Interjú Dr. Szalay Zsolttal az autonóm járművek jövőjéről

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépjárműtechnológia Tanszékének vezetője, Dr. Szalay Zsolt, az autopro.hu online magazinnak adott interjúban osztotta meg gondolatait az autonóm járművek jövőjéről és az ezzel kapcsolatos hazai kutatásokról.

Az autonóm járművek szerepe Magyarországon

Dr. Szalay Zsolt kiemelte, hogy az autonóm vezetés technológiája kulcsfontosságú szerepet játszik a magyar járműipar jövőjében. Magyarország célja, hogy ne csak járműgyártó, hanem járműtechnológia-fejlesztő központtá váljon, amit a ZalaZONE tesztelési infrastruktúra is támogat.

Egyetemi szerepvállalás és képzés

Dr. Szalay Zsolt hangsúlyozta, hogy a BME kiemelt figyelmet fordít az ipari szereplőkkel való együttműködésre és az autonóm járművek területén végzett kutatásokra. Ennek érdekében egy autonóm járműves mesterképzést, az Autonomous Vehicle Control Engineer szakot indítottak, amely az iparági partnerek igényeihez igazodik.

Technológiai fejlesztések és innováció

Az interjú során Dr. Szalay Zsolt bemutatta a kooperatív környezetérzékelés és a dinamikai határon való autonóm járműirányítás területén elért eredményeket. Az utóbbi kutatás lehetővé teszi az autonóm üzemmódban történő driftelést, amely jelentős társadalmi hatással bír, hiszen csökkenti a balesetek számát.

Jogi kihívások és szabályozás

Dr. Szalay Zsolt kitért a jogi környezet kihívásaira is, hangsúlyozva, hogy a technológiai fejlődés gyorsasága miatt a jogszabályoknak is lépést kell tartaniuk. Magyarország úttörő szerepet játszik az autonóm járművek tesztelésében, hiszen 2017 óta a teljes közúthálózat használható erre a célra.

Az autonóm járművek jövője

Dr. Szalay Zsolt szerint az autonóm járművek teljes önvezetésének elérése még távoli cél, de az évtized végére elérhetővé válhat a negyedik szintű autonóm vezetés, amely már lehetővé teszi, hogy a sofőr a jármű irányítását az autópályán átadhassa a rendszernek. Ez azt jelenti, hogy akár a Balatonra menet is olvashatunk vagy levelezhetünk az autóban, miközben az irányítást teljes mértékben az autonóm rendszer végzi.

Az interjú teljes terjedelmében elérhető az autopro.hu online magazinban.

Csatlakozz hozzánk a BeerUP Tech Fest 2024-en: Bepillantás az autonóm vezetés jövőjébe

Örömmel adjuk hírül, hogy Dr. Bárdos Ádám, a BME Automated Drive Lab munkatársa előadást tart a közelgő BeerUP Tech Festen. A nagy érdeklődéssel várt eseményre 2024. június 20-án, 16:00 órakor kerül sor a Dürer Kertben, egy innovatív és magával ragadó rendezvények befogadásáról ismert, vibráló helyszínen.

Az autóelektronika és az autonóm vezetés fejlődése

Dr. Bárdos Ádám, az iMotionDrive alapítója és ügyvezetője, aki 14 éve elhivatott kutatója és oktatója a BME-nek, az autonóm vezetéssel összefüggésben osztja meg gondolatait az autóelektronika fejlődéséről. „Önveztés a szofverek által meghatározott járművek új korszakában” című előadása a gépjárművek elektronikai platformjaiban jelenleg zajló átalakulási folyamatokat tárja fel.

Az előadás fő témái

  1. Az autóelektronika átalakulása:

Dr. Bárdos Ádám elmélyül abban, hogy a modern járművek egyre inkább hasonlítanak az okostelefonokhoz a szoftverfunkciók tekintetében, ugyanakkor rávilágít a kritikus különbségekre is, amelyek a járművek biztonságát és megbízhatóságát biztosítják.

  1. A BME élvonalbeli kutatásai:

A résztvevők betekintést nyerhetnek a BME-n folyó, az autonóm járművek biztonságának és funkcionalitásának fokozása érdekében végzett úttörő kutatásba. Dr. Bárdos elmagyarázza, hogy ezek a fejlesztések hogyan képesek felülmúlni még a hivatásos járművezetők képességeit is, ami az autonóm vezetést biztonságosabbá teszi az utakon.

  1. A kutatástól a valós alkalmazásokig:

Az előadás kitér arra is, hogy a BME kutatási eredményei hogyan kerülnek át az autóipar számára készült gyakorlati szoftvertermékekbe. Ennek keretében kitér az iMotionDrive-ra, a BME egyik startup/spinoff cégére, amely kulcsszerepet játszik ezen innovációk piacra vitelében.

A BeerUP Tech Festről

A BeerUP Tech Fest egy jól meghonosított nyári rendezvény, amely különböző technológiai iparágak szakembereit hozza össze. A Dürer Kertben megrendezett 2024-es esemény minden eddiginél nagyobbnak ígérkezik, és izgalmas szakmai témák, inspiráló informatikai előadások és frissítő sörök keverékét kínálja. Az estét a Pannonia Allstars Ska Orchestra élő fellépése zárja, biztosítva a szakmai fejlődés és a szórakozás tökéletes keveredését.

Az esemény részletei:

  • Időpont: június 20.
  • Időpont: 16:00
  • Helyszín: Dürer Kert, Budapest

Ez az esemény kiváló lehetőség az iparági szakemberek, a tudományos kutatók és a lelkes érdeklődők számára a hálózatépítésre, az eszmecserére, valamint az autonóm vezetés és az autóipari technológia legújabb trendjeinek megismerésére.

További információkért és az eseményre való regisztrációért látogass el az esemény weboldalára!

A BME Automated Drive Lab sikeres mérési kampánya a ZalaZONE tesztpályán!

A BME Automated Drive Lab örömmel számolt be az AVL ZalaZONE Tesztpályán a Virtual Vehicle GmbH-val közösen végzett legújabb mérési kampányunk sikeres befejezéséről! Ezt az eredményt csapatunk és partnereink elkötelezettsége és szakértelme tette lehetővé.

A kampányunk több kulcsfontosságú célkitűzésre összpontosított. Az automatizált sávtartó rendszerek (ALKS) releváns szcenárióit teszteltük a jelenlegi szabványok szerint, validálási adatokat gyűjtöttünk a virtuális teszteléshez, és drónméréseket végeztünk a ZalaZONE digitális ikerének fejlesztése érdekében. Emellett megvizsgáltuk a BME központi rendszerének teljesítményét, és összehasonlítottuk a járművön belüli észlelési adatokat a földi valós infrastrukturális adatokkal.

Ez a siker nem jött volna létre az együttműködő partnerek kiemelkedő hozzájárulása nélkül. Jakob Reckenzaun, Martin Kirchengast és Georg Nestlinger kiváló előkészítéssel és szakmai felügyelettel vezették a kampányt, és biztosították az automatizált vezetési funkciókkal rendelkező járművet. Rövid András, Vincze Zsolt és a BME Automated Drive Lab csapata a BME járművével vett részt, és központi rendszertechnológiát biztosított az automatizált jármű teszteléséhez. Stefan Ladstätter és Daniel Maurer a Joanneum Research Digital-tól biztosították az MQTT Backend szervert a terepi adatok és a környezeti adatok összevonásához.

Felbecsülhetetlen értékű támogatást kaptunk továbbá Tóth Bálinttól, Heé Áron-Mátétól és a TÜV Rheinland Csoporttól a szcenáriók kiválasztásában nyújtott szakértelmükkel és a TÜV járművel való részvételükkel. Leander Hörmann, Albert Pötsch és Hermann Daniel Ortbauer a Linz Center of Mechatronics GmbH-tól nagy pontosságú, valós idejű időjárásmérésekkel járultak hozzá. Kerekes Ervin és az AVL magyarországi csapata kiemelkedő támogatást nyújtott a mérőberendezések megszervezésében és biztosításában. Felix Zust a BERNARD Gruppe-tól fejlett kamerás infrastruktúra-érzékelőket biztosított, Bogár Beáta és Dobos Nóra a ZalaZONE InnoTech-től pedig a rendezvény hibátlan megszervezéséről gondoskodott.

Együtt számos tesztfuttatást végeztünk különböző helyzetekre, hogy az automatizált vezetési technológia határait feszegessük, biztosítva annak biztonságát és hatékonyságát. A kampány lezárultával csapatunk gondosan elemzi az adatokat, hogy az automatizált vezetési rendszerek jövőbeni fejlesztéseihez szükséges érdemi felismeréseket nyerhessen.

A kampány eredményei jelentős mérföldkövet jelentenek az automatizált vezetési rendszerek mindennapi életbe való integrálása szempontjából.

 

Safety First! Competition 2024: Sikerrel zárult az idei gépjárműbiztonsági verseny

Nagy örömmel jelentjük be, hogy sikeresen befejeződött a Safety First! 2024-es versenye. Az eseményen összesen öt csapat és 12 diák mutatta be innovatív ötleteit, és az esemény rávilágított a járműbiztonság terén elért fontos előrelépésekre.

A kezdeti öt csapatból négy jutott tovább a döntőbe, kiemelkedő fejlődést tanúsítva az ötleteléstől a megvalósításig. Íme egy kis ízelítő a dobogós helyezést elérő döntősök által bemutatott figyelemre méltó projektekből:

  1. DBN-Sense: Bemutatta egy rejtett Markov-modell alkalmazását a baleseti kockázat előrejelzésére különböző forgatókönyvek esetén.
  2. A Crash Test Dummies: Kameraalapú megoldást dolgozott ki a vadon élő állatokkal kapcsolatos közlekedési balesetek megelőzésére.
  3. Connectivity Visionaries: Innovatív tesztkörnyezetet hozott létre a DSRC és a celluláris technológián alapuló alkalmazások összehasonlítására a sérülékeny közlekedők biztonságának növelése érdekében.

A szigorú kiértékelést követően nyilvánosságra hozták a végső rangsort:

  • 1. helyezett: DBN-Sense
  • 2. helyezett: The Crash Test Dummies
  • 3. helyezett: Connectivity Visionaries

Gratulálunk minden döntősnek a járműbiztonság javításához való kiemelkedő hozzájárulásukért!

Szeretnénk őszinte köszönetünket kifejezni ipari partnereinktől delegált zsűritagjainknak:

Simányi Péter, Jaguar Land Rover

Jenei Réka Enikő, Bosch: Jenei Réka Enikő, Bosch

Köszönjük értékes munkájukat és hozzájárulásukat a verseny sikeréhez!

Érdekel, hogyan lehet fejleszteni Európa védelmét és biztonságát? Lenne is rá ötleted?

A Design Terminal az idén először meghirdetett védelmi ipari ötletverseny, az EUDIS Hackathon (EU Defence Innovation Scheme) helyi szervezője, mely a European Defence Fund kezdeményezése az iparág fellendítésére innovatív megoldásokkal. A hackathonok (ötletversenyek) vállalkozó kedvű fiatalokat céloznak meg, akik előre meghatározott kihívásokra keresnek a program során megoldásokat.

A hibrid formátumban megrendezett hackathon során digitális és adat vezérelt Európa védelmi képességeit erősítő megoldásokat keresünk. A résztvevő csapatoknak három előre megadott kihívás egyikére kell kidolgozniuk egy innovatív megoldási javaslatot angol nyelven. A kihívások a tengeri infrastruktúra védelme, a harcirányítást támogató rendszerek fejlesztése és a kiberbiztonság.

Napjainkban számtalan megoldatlan probléma érinti ezt a kérdéskört. Például a modern világ vérkeringését jelentő, tenger alatt futó kábelek és vezetékek infrastruktúráját, a kollektív biztonsági fenyegetések leküzdését, vagy a kiberbiztonságot.

Ha elindult a fantáziád és már a lehetséges megoldásokon agyalsz, akkor jelentkezz a június 1-2. között megrendezésre kerülő EUDIS Hackathonra, vegyél részt egy európai szintű verseny hazai fordulóján és juss be a nemzetközi döntőbe!

Miért érdemes jelentkezni?

  • Üzleti készségeket fejlesztő workshopokon való részvétel
  • A nyertes csapat bekerül egy EU-s szintű pitch versenyre
  • Értékes kapcsolatokra tehetnek szert a résztvevők, mi során megismerkedhetnek mentorainkkal és kiemelt iparági szereplőkkel
  • 500 000 Ft pénznyeremény!

A jelentkezési határidő május 19. További infókat a https://new.ultrahack.org/…/eudis-hackathon-2024-hungary oldalon olvashatsz.

A Jaguar Land Rover a mérnökei képzésén és kutatásokon is dolgozik a Műegyetemmel

A BME X JLR TechDay rendezvény során a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektora és kancellárja együttműködési megállapodást írtak alá a Jaguar Land Rover ügyvezető igazgatójával.

„A Műegyetemen az ipari partnerek valós igényei is kijelölik a kutatási irányokat. Fontos és megtisztelő, hogy a Jaguar Land Rover (JLR) kutatás-fejlesztéssel foglalkozó szervezete stratégiai partnerünk”– hangsúlyozta a találkozón Czigány Tibor a BME rektora. Hozzátette: „A mai együttműködési megállapodás aláírása példamutatóan több karunkat is érinti. A Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar mellett a Gépészmérnöki Kar, valamint a Villamosmérnöki és Informatikai Kar is be tud kapcsolódni az öt éve megkezdett együttműködésbe. A Jaguár Land Rover a világszínvonalat képviseli, így az együttműködésből nagyon sokat profitálhatnak hallgatóink és munkatársaink is.” – zárta beszédét Czigány Tibor.

Czigány Tibor, a BME rektora

Szalay Zsolt, a BME Gépjárműtechnológia Tanszék vezetője a találkozón elmondta: „A BME méretei, tradíciói és kompetenciái miatt alkalmas arra, hogy a JLR számára testreszabott, célirányos és rugalmas képzési programokat biztosítson, amelyekkel folyamatosan frissítjük és bővítjük a cég dolgozóinak ismereteit. Ezeket a képzéseket szolgáltatásként kezeljük, és miközben szolgáltatunk, mi is rengeteget tanulunk. Célunk, hogy kiemelkedő színvonalú és hasznos képzéseket nyújtsunk a JLR mérnökei számára. Az együttműködés jelentőségét növeli, hogy a vállalat a Magyarországon jelenlévő öt eredeti gépjárműgyártó (OEM, Original Equipment Manufacturer) egyike.” – hangsúlyozta Szalay Zsolt.

Szalay Zsolt, tanszékvezető

A BME Gépjárműtechnológia Tanszéke és a Jaguar Land Rover Hungary Kft. (JLR) kooperációja közel 5 éves múltra tekint vissza. „A BME-n végzett mérnökök kiváló szakmai tudása közismert. A Műegyetem egykori hallgatójaként magam is tapasztaltam, hogy milyen tudást nyújt ez az egyetem, és mennyi energiát fektet ebbe az, aki itt diplomát szerez.” – emelte ki a műegyetemi kötődését Garaba Ákos, a JLR Hungary ügyvezető igazgatója. „Hosszútávú terveink vannak munkavállalóinkkal, ezért fontos, hogy helyben, folyamatosan, magas színvonalú képzést tudjunk nyújtani, és ebben tökéletes partner a BME. Meghallgatják, hogy milyen kompetenciákat kell oktatni, és értik az igényeinket a mérnöktovábbképzés területén.” Az ügyvezető kiemelte: „Nagyon fontosnak tartom, hogy mérnökeink „testre szabott” képzéseket kaphatnak.”- és hozzátette: „ A BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Karán indult az angol nyelvű autonóm járműmérnök képzés is, amely a jövő közlekedésének megteremtéséhez szükséges összes műszaki területet átfogja. Szintén fontos képzési szakterületek az autóipari kiberbiztonság (automotive cyber security) és funkcionális biztonság (functional safety), melyeken a saját igényeinkre szabott képzésekhez juthatunk a tanszék programjai által.” – hangsúlyozta Garaba Ákos.

a JLR Hungary ügyvezető igazgatója

A JLR Hungary és a BME közötti együttműködés három műegyetemi kart érintően indul, de folyamatosan bővül majd. A Gépészmérnöki Karhoz tartozó terület a fröccsöntés, valamint a termék és szerszám optimalizáció (Injection Molding, tooling and product optimization). A Villamosmérnöki és Informatikai Karhoz kapcsolódó együttműködés témája a mesterséges intelligencia az autóipari tervezésben (artificial intelligence in automotive design). A Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Karral pedig az Autóipari funkcionális biztonság és kiberbiztonság (Automotive Functional Safety and Cyber Security) területét érintően kezdenek közös munkába a felek. A JLR két mérnöke doktoranduszként már megkezdte kutató munkáját a Műegyetemen. Jelenleg a partnerség következő fázisa kereteinek finomítására helyezik a hangsúlyt. Céljuk a többszíntű együttműködés: a gyakornoki munkahelytől, a diplomaprogramokon át, a tanulmányi versenyekig. Továbbá a közös kutatási területek felderítése, és közös kutatási-fejlesztési projektek megpályázása is jelentős hangsúlyt kap a jövőben.

A május 14-én a Műegyetem J épületében és környékén zajló rendezvényen a gépjárműfejlesztés újdonságaival ismerkedhettek meg az érdeklődők. A Jaguar Land Rover fejlesztőmérnökei izgalmas előadásokat tartottak járműtesztelés, akusztikai modellezés, funkciófejlesztés, és fröccsöntés témákban. Az épület előtti parkolóban pedig a legújabb járművekkel ismerkedhettek a jelenlévők.

 

 

PhD hallgatónk adott elő a texasi IEEE MOST 2024 konferencián

PhD hallgatónk adott elő a texasi IEEE MOST 2024 konferencián  

Örömmel adjuk hírül, hogy PhD-hallgatónk, Cserni Márton bemutatta előremutató kutatásainkat az IEEE MOST 2024 konferencián Dallasban, TX-ben. Ismertette csapatunk legújabb munkáját a felhőalapú alacsony szintű vezérléssel kapcsolatban, bemutatva, hogy képesek vagyunk egy valós méretű „buta” járművet közvetlenül a felhőből vezérelni.

Annak ellenére, hogy a tesztautó nem rendelkezett fedélzeti érzékelőkkel vagy intelligenciával, sikeresen követte az előre meghatározott pályákat, kizárólag a külső lokalizációra és a felhőből érkező alacsony szintű vezérlőjelekre támaszkodva. Ez az áttörést jelentő technológia nemcsak azt teszi lehetővé, hogy a csatlakoztatott járművek vezérlése teljes mértékben az intelligens infrastruktúrától függjön, hanem az ADAS tesztelés automatizálása terén is jelentős lehetőségeket kínál.

Újabb mérföldkőhöz érkezett az idei Safety First! competiton!

Beérkeztek a csapatok által fejlesztett biztonsági megoldások részletes dokumentációi az idén második alkalommal megrendezett Safety First! biztonságtechnológiai innovációs versenyre! A pályaműveket ipari partnerek vezető szakemberei, egyetemi oktatók és kutatók értékelték. A verseny döntőjére  május 17-én kerül sor.

Szurkolunk a továbbjutott csapatoknak!  Hajrá DBN-Sense, SafeTraverse, Connectivity Visionaries, The Crash Test Dummies és Binary Asymmetry!

Köszönjük a Robert Bosch Kft. és a Jaguar Land Rover Hungary Kft. támogatását, mellyel hozzájárulnak a verseny megrendezéséhez!