Világelső a magyar okosútszakasz – ezt is megerősítette a BME kínai tanulmányútja

,

Kína legfejlettebb intelligens közlekedési rendszereit vizsgálta meg a BME Gépjárműtechnológia Tanszékének három kutatója, és egyértelmű tapasztalatot hoztak haza: az M1-M7 autópályán működő digitális iker technológia pontosságban és időbeli késleltetésben is meghaladja a Kínában látott rendszereket. A BME által kifejlesztett megoldás a világ jelenlegi legfejlettebb okosútszakaszát valósította meg.

„Világ legokosabb autópályaszakasza” – Kínában is elismerték a magyar fejlesztés egyedülállóságát

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépjárműtechnológia Tanszékének három kutatója – Dr. Szalay Zsolt tanszékvezető, Dr. Rövid András és Vincze Zsolt – 2025. júliusában átfogó tanulmányutat tett Kínában és Hongkongban. A látogatás célja az volt, hogy első kézből ismerjék meg a kínai intelligens közlekedési infrastruktúra fejlesztéseit, valamint elmélyítsék a City University of Hong Kong és a BME közötti együttműködést.

A látogatás egyik legfontosabb tanulsága, hogy – bár kínai okosutak kiterjedése jelentősen nagyobb a mi demonstrációs szakaszunknál – a magyar M1-M7 okosútszakaszon megvalósított digitális iker alapú rendszer fejlettsége – különösen pontosság és késleltetés tekintetében – felülmúlta még a Kínában látott technológiákat is. A kínai szakértők elismerően nyilatkoztak, és több helyszínen is kijelentették: a céljuk az, hogy elérjék azt a technológiai szintet, amelyet Magyarország már megvalósított.

Ez a visszajelzés megerősíti: a BME által fejlesztett M1-M7 szakasz nemcsak európai, hanem globális viszonylatban is a legfejlettebb intelligens közúti rendszer. Joggal nevezhetjük így: a világ legokosabb autópályaszakasza.

Hongkong: teleoperációs áttörés és nemzetközi innovációs programok

A City University of Hong Kong meghívására érkezett delegáció megerősítette a meglévő kutatási együttműködést. Az ottani teleoperációs rendszerhez a BME által fejlesztett technológiát használják, mely esetében sikerült most a válaszidőt lokális szerverrel 10 milliszekundum alá csökkenteni – ez világviszonylatban is rendkívül alacsony késleltetés. Az M1-M7 okosút fejlesztési tapasztalatai is nagy figyelmet kaptak, és két új közös projektötlet is körvonalazódott.

A CityU vezetői – köztük az innovációért és vállalkozásfejlesztésért felelős alelnök, Michael Yang professzor és Johnny Ho professzor – bemutatták a HKtech300 programot, amely a kutatásalapú technológiai start-upokat támogatja indulásként 40 millió forint értékű befektetéssel. A programba külföldi partnereket is várnak, és a BME bevonása is napirenden van – akár közösen benyújtott szabadalmak formájában.

BYD, Tsinghua, CICV – Kína technológiai csomópontjai

A BYD shenzheni központjában Luo Zhongliang alelnök és a magyarországi gyár leendő igazgatója megerősítették, hogy a budapesti K+F bázisra MSc és PhD hallgatókat keresnek, és nyitottak egy, a BME által felvázolt közös együttműködési program elindítására is.

A pekingi National Intelligent Connected Vehicle Innovation Center (CICV) szakértői elismeréssel fogadták az M1-M7 szakaszon megvalósított technológiai megoldásokat, kijelentve: céljuk ezek elérése. A Tsinghua Egyetemen Dr. Szalay Zsolt előadását követően különösen nagy érdeklődés övezte a digitális iker és az autonóm driftelés témakörét – a kínai professzorok szerint e téren is egyedülálló a magyar megközelítés.

Valós forgalmi tesztek és mesterséges intelligencia – tapasztalatok több kínai városból

A BME kutatói Pekingben és Suzhou-ban olyan fejlesztéseket láttak, ahol önvezető járművek már valós közúti forgalomban közlekednek – többek között buszok és shuttle járművek, amelyek hol saját szenzoraikra, hol pedig az intelligens infrastruktúra információira támaszkodtak. Suzhou-ban a látott digitális ikermodell volt a legfejlettebb a kínai példák közül – azonban még ezt is meghaladja a magyar M1-M7 rendszere.

Chongqing és Seres Automotive: jövőformáló mérnökképzés és autonóm luxusjárművek

A Chongqing University laboratóriumaiban a földi, légi és vízi járműautomatizálás élvonalát, míg a Seres Automotive gyárában a Huawei technológiáival felszerelt AITO luxusautók gyártását mutatták be. Az M9 csúcsmodellel tették meg a gyárkapu és a repülőtér közti huszonöt perces autonóm utat, mely során két váratlan közlekedési helyzettel is sikeresen megbirkózott a rendszer.

Nemzetközi tapasztalat, hazai siker – a BME rendszere referenciává vált

A kínai tanulmányút egyértelmű visszajelzése: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen kifejlesztett digitális iker alapú rendszer nemcsak helytállt a világ legfejlettebb okosút megoldásaival szemben, hanem azokat meg is haladta. Az M1-M7 szakasz fejlesztése nemzetközi referenciává vált – és joggal viselheti a címet: a világ legokosabb autópályaszakasza.

Az elindított és tervezett együttműködések, valamint a magyar megoldások nemzetközi elismerése hozzájárulhat ahhoz, hogy hazánk a jövő mobilitásának egyik meghatározó szereplőjévé váljon.

Jövőbe látó kérdések – Dr. Szalay Zsolt előadása a BME Gyerekegyetemen

,

2025 nyarán ismét megrendezésre került a BME Gyerekegyetem, amely idén is izgalmas előadásokkal és programokkal várta a 8–14 éves korosztály érdeklődő tagjait. A résztvevők egyik legnépszerűbb eseménye Dr. Szalay Zsolt előadása volt, aki a BME Gépjárműtechnológia Tanszékének vezetőjeként, valamint a BME Automated Drive kutatócsoport vezetőjeként tartott interaktív, látványos prezentációt az önvezető járművek fejlődéséről és jövőjéről.

A fiatal közönség figyelme az első perctől kezdve érezhető volt: a technológiai újdonságokat bemutató képek, animációk és példák valódi kíváncsiságot váltottak ki a hallgatóságból. Az előadás végén a gyerekek körbeállták az előadót, és egymás után tették fel kérdéseiket – sokan közülük meglepően érett gondolatokat fogalmaztak meg a közlekedés jövőjéről, a mesterséges intelligenciáról vagy éppen az önvezető rendszerek megbízhatóságáról.

„Számomra ez minden évben igazi feltöltődés. Jó látni, hogy mennyi tehetség és nyitottság van ebben a korosztályban. Ezek az élmények mindig megerősítenek abban, hogy érdemes időt és figyelmet fordítani a legfiatalabb generációkra” – mondta Dr. Szalay Zsolt.

Az előadás nem először szerepelt a Gyerekegyetem programjában – Szalay Zsolt évek óta résztvevője az eseménynek, és elkötelezett híve annak, hogy a műszaki tudományokat már gyerekkorban közelebb hozzuk a fiatalokhoz. A visszajelzések alapján idén is sokan tértek haza új gondolatokkal, inspirációval – és talán a későbbi műegyetemi évek első benyomásaival.

Reméljük, hogy a résztvevők közül sokan a jövőben egyetemi hallgatóként térnek vissza a BME falai közé – akár éppen a Gépjárműtechnológia Tanszék hallgatójaként.

Nemzetközi workshopon mutatták be digitális iker alapú biztonsági kutatásaikat kollégáink Nápolyban

,

A BME Gépjárműtechnológia Tanszékéhez tartozó Automated Drive kutatócsoport járműbiztonsági és -kiberbiztonsági munkacsoportja is aktívan hozzájárult az első alkalommal megrendezett International Workshop on Digital Twins for Dependability, Resilience and Security (DT4DRS) szakmai programjához. Az esemény a rangos IEEE/IFIP DSN 2025 konferencia keretében zajlott az olaszországi Nápolyban.

A workshop középpontjában a digitális iker technológia megbízhatósági, ellenállóképességi és kiberbiztonsági alkalmazásai álltak – többek között járműrendszerekben. A tanszék munkatársai több előadás keretében mutatták be, hogyan támogatják ezek az eszközök a jövő biztonságosabb és ellenállóbb mobilitási rendszereit.

Gratulálunk előadó kollégáinknak – Kazár Tamás Márton, Nagy Roland, Nagy Emil és Pethő Zsombor – a kiváló szakmai szerepléshez!

Külön öröm számunkra, hogy a szervezők között üdvözölhettük Andrea Marchettát, a Nápolyi Federico II Egyetem doktoranduszát, aki korábban több hónapot töltött Budapesten, és kutatásait tanszékünkön folytatta. A workshopot Marchetta és kollégája, Marcello Cinque vezették nagy szakmai odaadással.

A részvétel nemcsak a kutatási eredményeink bemutatására adott lehetőséget, hanem tovább erősítette a BME és a nemzetközi akadémiai közösség közötti együttműködést is.

„Az iparban is igaz: az elvégzett munka sosem vész kárba”

, ,

A Safety First! verseny idei döntőjének egyik zsűritagja Simányi Péter, a Jaguar Land Rover vezető projektmérnöke volt. Véleménye szerint a diákok idén is magas színvonalon teljesítettek – nemcsak technikailag, hanem hozzáállásban is. Tapasztalatairól, a verseny valódi ipari értékéről és a sikeres mérnöki pályához vezető útról kérdeztük.

– Milyen benyomásokkal távozott az idei döntőről? Volt, ami különösen megfogta?

Már a tavalyi versenykiírásban is meglepően érett ötleteket láttunk, és ez idén is így volt – számomra ez különösen örvendetes. Egyrészt azt mutatja, hogy az egyetem kapcsolódó képzései és oktatói kiváló munkát végeznek, másrészt azt is, hogy a diákok követik az iparági fejleményeket, sőt, alakítani is szeretnék azokat. Ez a vágy – hogy részt vegyenek a jövő formálásában – szerintem kulcsfontosságú a sikerhez.

Engem azok a projektek fogtak meg leginkább, amelyek egy meglévő problémára már létező megoldást vettek alapul, és ezt a versenyzők saját elképzeléseik szerint újragondolták, majd validálták is. Ez a gondolkodásmód rendkívül fontos: az ipar hétköznapjai ugyanis ritkán szólnak arról, hogy „újra feltaláljuk a kereket”. Ehelyett meglévő megoldásokat vizsgálunk felül, adaptálunk, hogy autóink egyre jobbak és biztonságosabbak legyenek. Így nap mint nap újítunk egy keveset – és szerencsére néha kijut egy valódi heuréka-pillanat is.

– Milyen értéket képvisel a verseny az ipar szemszögéből nézve?

A mérnöki munka – különösen az autóiparban – három alappillérre támaszkodik: problémamegoldásra, csapatmunkára és prezentációra. Egy mérnöknek gyakran olyan problémát kell megoldania, amiről reggel még azt sem tudta, hogy létezik. Ez a szakmai felkészültség alapkövetelmény, különösen olyan területeken, mint a Functional Safety, ahol szó szerint életek múlnak rajta.

Emellett azonban ott vannak a soft skillek is: együtt kell működnünk más csapatokkal, stakeholder-ekkel, meg kell tanulni kommunikálni, kompromisszumokat kötni, meghallgatni és elfogadni mások véleményét. És végül mindezt át kell tudni adni döntéshozóknak, akiknek gyakran csak 30 percük van egy probléma megértésére és az arról szóló döntés meghozatalára. A Safety First! pontosan ezeknek a képességeknek a biztonságos, támogató környezetben való elsajátítását teszi lehetővé a hallgatók számára.

– Mennyire sikerül valódi ipari kihívásokat behozni a versenybe?

Nagyon is! A hallgatók jól azonosítják azokat a problémákat, amelyek az iparági szereplőket is foglalkoztatják – természetesen más szinten, hiszen eltérnek az erőforrásaik és a tapasztalataik. De a helyes problémafelvetés mögött ott van az ő felismerésük is, még ha az oktatók iránymutatása is segíti őket.

Több alkalommal meglepődtek a zsűritagok is – tavaly is, idén is –, amikor egy-egy csapat olyan problémát modellezett és dolgozott ki rá megoldást, amelyen jelenleg is dolgoznak a legnagyobb autóipari konszernek. Az pedig különösen pozitív, hogy voltak hallgatók, akik tudatosan olyan területet választottak, ami távolabb áll tőlük – hogy bővítsék a látókörüket. Ez rendkívül értékes attitűd, amit mindenképp támogatni kell.

– Volt olyan csapat vagy hallgató, akit érdemes lenne hosszabb távon is figyelni?

Igen – sőt, az idei győztes csapat, a secUred két tagja már most is közvetlen kollégám, hosszabb-rövidebb ideje. Úgy tudom, a tavalyi harmadik helyezett csapat, a vADAS egyik tagja is a JLR-nél dolgozik már. Ez is azt mutatja, hogy ez a verseny kiváló ugródeszka: a csapatokat nemcsak zsűriként, hanem jövőbeli munkatársakként is figyeljük. A lehetőség mindenki számára adott.

Nem kell egyetemistaként a Holdra szállást levezényelni – „csak” kitartás, elhivatottság és önmenedzsment kell hozzá. A szakmai tudást – ahogy az eddigi tapasztalatok alapján látom – az Egyetemtől megkapják.

– Mit tanácsol azoknak, akik jövőre indulnának a versenyen?

Jöjjenek bátran, mutassák meg magukat, szerezzenek tapasztalatot! Minden alkalommal elmondtam a döntő után a résztvevőknek: büszkék lehetnek magukra. Az, hogy valaki időt szán erre, tanul, fejlődik – sokszor olyan készségekben is, amikről talán nem is gondolta volna –, mindig megtérül.

Én korábban profi sportoló voltam, ott sokszor elhangzott: „az elvégzett munka sosem vész kárba”. Ez az iparban ugyanúgy igaz. Ezek a fiatalok a szabadidejük egy részét tették bele a projektbe – ötleteltek, együttműködtek, elakadtak, túljutottak rajta, és beletették az úgynevezett „extra mile”-t. Ez az az attitűd, ami messzire visz, akár a munkában, akár az életben.

A prezentációs készség pedig különösen fontos. Érződik, ha valaki gyakornokként már látott profi kollégákat előadni. Azt tanácsolom: előre gondolják át, mit akarnak megmutatni, és mit elmondani. Ezt jól külön kell választani – a túlzsúfolt slide-ok elvonják a figyelmet a lényegtől. Én a 7:1 elvet vallom: egy képhez legfeljebb hét szó legyen a dián. Ez a mennyiségű információ befogadható marad – a többit pedig mondják el ők maguk.

– Mit jelent Önnek személyesen, hogy zsűritagként részt vehet ebben az egyetemi-ipari együttműködésben?

Rendkívül jó élmény volt részt venni a versenyben, azt gondolom, hogy ez az együttműködés modellértékű, mert mindkét fél érdekeit messzemenően szolgálja. Az egyetemi képzés akkor igazán jó, ha a való életre készíti fel a hallgatókat, az iparnak pedig elemi érdeke, hogy ebben segítse az egyetemet, hiszen végső soron a ma hallgatóiból lesznek a jövő mérnökei, akik az iparban fognak dolgozni. A zsűritagokkal való összhang egészen elképesztő volt, nagyon jól megértettük egymást, és rendkívül jól tudtunk együtt dolgozni. Nagyon köszönöm a lehetőséget újfent, hogy részt vehettem ebben a nívós versenyben!

Ipari szemmel, egyetemi pályákon – Zsűritagok a Safety First! versenyről

, ,

A Safety First! verseny döntőjében minden évben különleges találkozásokra kerül sor: fiatal mérnökjelöltek prezentálják ötleteiket, projektjeiket olyan szakértőknek, akik nap mint nap a jövő autóiparán dolgoznak. Idén is több ipari partnerünk fogadta el a meghívást a zsűribe – köztük Jenei Réka, a Robert Bosch Kft. kiberbiztonsági szakértője, aki immár második alkalommal vett részt a versenyen.

Kétrészes sorozatunk első cikkében az ő benyomásait, tapasztalatait olvashatjuk a döntőről és a fiatalokban rejlő potenciálról.

Friss ötletek, valós kihívásokra

„Az idei verseny, csakúgy mint a tavalyi, magas színvonalat képviselt mind a szervezés, mind a bemutatott munkák tekintetében” – kezdte Réka. Különösen örömtelinek tartotta, hogy az idei mezőnyben több olyan projekt is szerepelt, amely kifejezetten a kiberbiztonság területére kínált innovatív megoldásokat – számára ez szakterületként is személyes fontosságú.

A döntőben látott témák és megközelítések jól tükrözték az autóipar aktuális helyzetét: „A bemutatott munkák nagyon jól reflektáltak az ipar jelenlegi problémáira, hiányosságaira, és több esetben fejlődési vagy optimalizálási lehetőségeket is bemutattak.”

Nemcsak verseny, hanem valódi tanulási helyzet

A verseny értékét ipari szempontból is sokrétűnek látja. A résztvevőknek aktív kutatómunkára, szabványok és technikai peremfeltételek ismeretére van szükségük, emellett képesnek kell lenniük arra, hogy ötleteiket világosan, meggyőzően mutassák be. Ez a prezentációs helyzet sokban hasonlít a vállalati befektetői tárgyalások dinamikájához – így a verseny egyfajta életszerű tréninget is jelent a hallgatók számára.

„A verseny több területen is kínál fejlődést, amit a hallgatók akár a mindennapi munkájuk során is alkalmazhatnak” – hangsúlyozza Réka.

Figyelemre méltó elköteleződés

Kíváncsiak voltunk arra is, akadt-e olyan hallgató, akivel akár munkatársként is szívesen együtt dolgozna a jövőben, illetve olyan projekt, amely különösen inspirálónak tűnt számára. Válasza így hangzott: „Véleményem szerint már önmagában az is figyelemre méltó, ha valaki jelentkezik egy ilyen versenyre. Ez ugyanis nem része a kötelező tananyagnak, hanem egy olyan önként vállalt plusz kihívás, amely időt, energiát és elköteleződést igényel a pályázó részéről.”
A döntőbe bejutott pályaművek mögött valódi szándék, érdeklődés és munka áll – ez Réka szerint már önmagában is kiemeli a versenyzőket. „Bármelyikükkel szívesen dolgoznék együtt a jövőben.”

Hasznos tanács a következő év versenyzőinek

A jövő évi indulóknak azt tanácsolja, hogy ne féljenek jelentkezni, mert minden projekt értéket hordoz. Ugyanakkor kiemelte, hogy a dokumentáció és a prezentáció megjelenése is fontos: „Zsűriként ezekre a szempontokra is figyelünk, hiszen egy projektnek nemcsak a tartalma, hanem az előadásmódja is meggyőző kell legyen.”

Híd az ipar és az egyetem között

A zsűrizés Réka számára nemcsak szakmai feladat volt, hanem valódi inspiráció is: „Számomra nagy megtiszteltetés, hogy idén is a szakmai zsűri tagja lehettem. Ez a lehetőség alkalmat adott arra, hogy találkozzak a jövő tehetséges mérnökeivel, és betekintést nyerhessek új, innovatív irányokba mind a safety, mind a security területén.”

Az ipari szereplők részvétele Réka szerint kulcsszerepet játszik abban, hogy a felsőoktatás még jobban reflektálhasson a valós piaci kihívásokra: „Az ilyen jellegű együttműködések egyfajta hidat teremtenek az ipar és az oktatás között – ahol mindannyian tanulhatunk a másiktól.”

Egy nap, ami megváltoztathatja a jövőt: középiskolások a BME kutatói között

,

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Autonóm Rendszerek Nemzeti Laboratóriuma az autonóm járművek kutatásának legújabb eredményeit tette közérthetővé és inspiratívvá a középiskolások számára egy online ismeretterjesztő anyagra épülő tudáspróbával és egy ehhez kapcsolódó, páratlan lehetőséget nyújtó egyetemi látogatással. Az országos középiskolai kvízverseny legjobb kitöltői egy különleges élménynap keretében kaptak bepillantást a mögöttes technológiákba, laboratóriumokba és gondolkodásmódba. A nap során készült interjúkból kiderül: a fiatalokat nemcsak az élő bemutatók kápráztatták el, hanem a mélységi tudás és a hiteles szakmai megszólalók is valódi inspirációt jelentettek.

Az esemény házigazdája Fenyő Iván színművész volt.

„Fontos, hogy a gyerekek hiteles forrásból halljanak ezekről a technológiákról”

A veszprémi Padányi Katolikus Iskola tanára, Petrohainé Rostás Csilla a rendezvény után beszélt tapasztalatairól, a diákok érdeklődéséről és a digitális jövő pedagógiai kihívásairól.

„Az érdeklődés nagyon nagy az autonóm járművek iránt” – kezdi a veszprémi Padányi Katolikus Iskola pedagógusa, Petrohainé Rostás Csilla. Mint elmondta, az iskolájában már a tanártájékoztató előadás után beszélgettek a diákokkal a bemutatott anyagról, ami szemmel láthatóan nagy hatással volt rájuk. „Beszéltünk a háttéranyagokról is, amik már akkor is érdekesek voltak számukra, és persze maga a kvízjáték is, amelyben nem mindig egyetlen jó válasz a jó válasz – ez is elgondolkodtatta őket.”

Mint mondta, az iskolájukból sokan töltötték ki a tesztet, és nagy öröm volt, hogy három diákjuk is bejutott a rendezvényre. „Örültek neki, mert érezték, hogy ez egy komoly meghívás, egy igazi lehetőség.”

Pedagógusként is inspirálónak érezte a napot. „Nagyon érdekes volt látni, hogy milyen részletes, valós tapasztalatokon alapuló tudást kapunk. Tényleg első kézből, belülről mutatták meg, hogy hol tart most ez a terület.”

A rendezvény szakmai színvonala megerősítette saját pedagógiai szemléletét is. „Motiváló volt, mert megerősített abban, hogy amikor a digitális jövőről beszélek a diákoknak, akkor jó irányba haladok. De azt is látom, hogy még több csapatmunka, még több információ, még több inspiráció kell, mert a gyerekek tájékozottsága még nem elég széleskörű.”

Fontosnak tartja, hogy a diákok hiteles forrásból halljanak az autonóm technológiákról. „Sok szenzációhajhász anyag jelenik meg a médiában, de valóban értelmes, hiteles képet csak ilyen alkalmakon kapnak a gyerekek. Ezért lenne jó, ha rendszeresebben is lenne ilyen program.”

Dr. Szalay Zsolt előadása

Arra is felhívta a figyelmet, hogy az autonóm járművek fejlesztése nemcsak a mérnökök pályája lehet. „Nagyon fontos, hogy lássák: ha valakit a jog érdekel, akkor nemcsak ügyvéd lehet, hanem foglalkozhat az autonóm rendszerek jogi hátterével is. Szeretném, ha a tanítás világában több figyelem jutna ezekre a határterületekre is.”

A társadalmi elfogadás kérdését is fontosnak tartja. „Hogyan éli meg a társadalom, hogy már nemcsak emberek vezetnek autót? Ez pszichológiai és szociológiai értelemben is izgalmas kutatási téma.”

A rendezvényt zárva köszönetet mondott az előadásokért, és megosztott néhány javaslatot is: „Nagyon jó lenne, ha a diákok gyakrabban találkoznának hiteles szakemberekkel, akik nemcsak előadásokat tartanak, hanem valóságos képet is adnak arról, hogy mire van szükség. Az ilyen alkalmak a tanároknak is segítenek pontosabban látni, hogyan érdemes motiválni a diákokat. Ha tudnánk, hogy a bejövő egyetemistáknál mik a legnagyobb lemaradások, akkor mi is jobban tudnánk segíteni.”

Zárásként hozzátette: „A kvíz is nagyon jó volt, és most már gondolkodunk azon, hogy valamilyen formában mi is kipróbáljuk a Tudományos Diákköri munka lehetőségét.”

Dr. Bécsi Tamás előadása

A jövő közeli világa testközelből: Diákok benyomásai az ARNL középiskolai tudásjátékának zárórendezvényéről

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Autonóm Rendszerek Nemzeti Laboratóriumának középiskolai kvízversenye nem csupán egy online tudáspróba volt, hanem egy lehetőség arra, hogy a legjobban teljesítő diákok első kézből tapasztalhassák meg, mit jelent ma a jövő autóipari technológiáin dolgozni. A rendezvényen készült interjúkról kiderül: a fiatalokat nemcsak az élő bemutatók kápráztatták el, hanem a mély tudás és a hiteles szakmai megszólalók is valódi inspirációt jelentettek.

Marton-Bódi Márton (Szent Mór Iskolaközpont, Pécs) már a kvízre is az elektronika és műszaki érdeklődése miatt jelentkezett. „Érdekelt az önvezetés meg a mesterséges intelligencia, de ilyen részletesen még nem ismertem ezeket a rendszereket.” A nap végén pedig már az AI működéséről és az autók felépítéséről mesélt izgatottan.

Bánhelyi Zsombor (Ady Endre Gimnázium) „inspirálónak” érezte a programot. „Az előadások nagyon tetszettek, főleg az érzékelők működésének magyarázata. Olyan részleteket is megértettem, amit korábban nem is láttam.” A meghívás meglepetésként érte, és különösen örült, hogy részt vehetett a programban.

Vincze-Pál András (Budapest Fasori Evangélikus Gimnázium) már most is a BME-re készül. Számára nemcsak a tartalom, hanem a környezet is meghatározó volt: „Nagyon erős benyomást tett rám a kutatási színvonal, a technológia jelenléte. Látszik, hogy itt valóban a jövőn dolgoznak.”

Dr. Aradi Szilárd előadása

A Bánki Donát Technikum diákpárosa, Bognár Kristóf és Mendrei-Benkő Gergely online oktatás keretei között kapták feladatul a kérdőívet, és egyből belevágtak. Mindkettőjüknek a mesterséges intelligencia volt a nap csúcspontja: „Beletekinthettünk a jövőbe” – foglalta össze Kristóf.

A Gyulai Római Katolikus Gimnázium két diákja, Csevrenka Csongor és Pardi Patrik szerint az előadások közül Dr. Bécsi Tamásé volt a legemlékezetesebb: „Egyszerű volt, könnyen érthető, mégis izgalmas.” A laborlátogatást is külön kiemelték, továbbá a ZalaZONE tesztpálya bemutatását, amely Csongor szerint „fenomenális élmény volt”.

A veszprémi Padányi Katolikus Iskola diákjai, Hegedűs Ármin és Dunajcsik Benedek az előadásokat és a valós technológiák testközeli bemutatását élvezték a legjobban. „Itt láttuk, hogyan működik a LIDAR, hogyan kapcsolódnak össze a rendszerek” – mondták.

Balogh Angéla (Csokonai V. Mihály Gimnázium, Debrecen) a kémiatanára által megosztott kvíztől jutott el az élménynapig. „Nem gondoltam volna, hogy ennyire érdekes lesz. Nagyon sok mindent megtudtam az AI-ről és az önvezető autókról. Az is tetszett, hogy nemcsak előadásokat hallgattunk, hanem láthattunk is mindent testközelből.”

Kozsda Marcell, aki BME-s édesanyja által értesült a programról, az információmennyiséget értékelte a legjobban: „Nagyon sok volt az infó, de rendkívül érdekes volt. Különösen a megfigyelőrendszerek, amik az AI-t ellátják adatokkal. Nem gondoltam volna, hogy ennyire összetett.”

A diákok válaszai egyértelműen mutatják: a rendezvény nemcsak információt adott, hanem élményt, motivációt és iránymutatást is. Sokan közülük még nem tudják pontosan, merre tanulnak tovább, de egy biztos: ezzel a nappal egy olyan jövőhöz kerültek közelebb, amelynek elképzését ma még csak tanuljuk.

Laborlátogatás

Safety First 2025 – Lezajlott az első forduló!

, ,

Safety First 2025 – Lezajlott az első forduló!

Március 21-én sikeresen lezajlott a Safety First! csapatverseny első fordulója, amelyben hat csapat mutatta be innovatív megoldásait a közlekedés- és járműbiztonság aktuális kihívásaira. A versenyzők nemcsak a problémák azonosítására, hanem azok lehetséges megoldásaira is fókuszáltak, kiemelve az alkalmazható technológiai és módszertani újításokat.

A verseny azonban még csak most kezdődik: a csapatoknak május 9-ig van idejük részletesen kidolgozni koncepciójukat, amelyet ipari és akadémiai mentorok támogatásával fejleszthetnek tovább.

Az első fordulóban bemutatott projektek:
🔹 secUred – V2I kommunikációs biztonság elliptikus görbe alapú hitelesítéssel
🔹 Percepta – Perception-Aware intelligens közlekedési rendszer a sérülékeny úthasználók védelméért
🔹 CLARA – Chessboard Lane Risk Assessment: LKA/ACC rendszerek továbbfejlesztése ütközésmegelőzés céljából
🔹 Kokanyek – Mechanikai hibák detektálása rezgésadatok alapján neurális hálózatokkal
🔹 Fuzzers – Innovatív megoldások a járművezérlési funkciók Fuzz tesztelésére
🔹 G.A. Fusion – Autópálya-biztonság növelése intelligens sebességszabályozással és szenzorfúzióval

Ezúton is köszönjük a verseny támogatóinak, a Bosch-nak és a JLR-nek, hogy lehetővé tették a verseny megvalósulását, valamint zsűritagjainknak – Simányi Péternek (JLR), Jenei Rékának (Bosch), Török Ádámnak (BME KJK) és Kazár Tamásnak (BME Automated Drive) – a szakmai értékelést és támogatást.

Gratulálunk a résztvevő csapatoknak, és sok sikert kívánunk a következő fordulóhoz! 🚀

#SafetyFirst #Innováció #Közlekedésbiztonság

Évente induló képzéssé válik a BME közlekedési műszaki szakértő szakmérnökképzése

,

A BME Gépjárműtechnológia Tanszék Biztonságtechnológia Kutatócsoportja idén is meghirdeti a Közlekedési műszaki szakértő szakmérnökképzést, amely az igazságügyi műszaki szakértés és a közlekedésbiztonság területén nyújt elmélyült tudást a gyakorló mérnökök számára. A nagy érdeklődésre való tekintettel a képzés eddigi négyéves ciklusai helyett mostantól minden évben indul, kisebb, ötfős csoportokkal, így folyamatosan biztosítva a szakmai utánpótlást és a rugalmas csatlakozási lehetőséget.

A négy féléves, diplomatervezéssel és záróvizsgával záruló, magyar nyelvű levelező képzés kiemelt témakörei közé tartozik a balesetelemzés, járműértékelés, járműazonosítás és az igazságügyi folyamatok. A résztvevők péntekenként tartott tanórák keretében sajátíthatják el a szükséges műszaki, jogi és forgalomtechnikai ismereteket, valamint a szakértői munka gyakorlati alapjait.

A következő évfolyam 2025 szeptemberében indul, a jelentkezési határidő 2025. július 4. A képzésről további információ és jelentkezési feltételek ITT érhetők el.