Záróeseményével ért véget a magyar–osztrák EUREKA Central System projekt

,

Négyéves kutatási és fejlesztési munka zárult le a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen: a BME Gépjárműtechnológia Tanszék által vezetett EUREKA Central System projekt sikeresen bemutatta az automatizált járművek és intelligens közúti infrastruktúrák új generációját. A nemzetközi konzorcium – hat magyar és hat osztrák partner részvételével – olyan technológiai megoldásokat dolgozott ki, amelyek új távlatokat nyitnak az autonóm közlekedés tesztelésében és fejlesztésében.

A projekt 2021 szeptemberében indult, és 2025 októberében, a BME Stoczek utcai épületében rendezett záróeseményen mutatta be eredményeit. A programot Dr. Szalay Zsolt, a BME Gépjárműtechnológia Tanszék vezetője nyitotta meg, majd Dr. Rövid András (BME) és Dr. Arno Eichberger (TU Graz) ismertették a projekt átfogó céljait és mérföldköveit.

Az okosutak új generációja

A projekt középpontjában az összekapcsolt és automatizált járművek tesztelését és irányítását támogató központi rendszer fejlesztése állt. A BME kutatócsoportja által kidolgozott rendszer az infrastruktúrába telepített szenzorok adataiból valós időben hoz létre nagy pontosságú digitális ikermodellt, amely a járművek és a környezetük mozgását is képes leképezni.

Az egyik leglátványosabb eredmény az M1–M7 autópályák közös bevezető szakaszán kialakított okosút. amelynek digitális ikermodelljére építve a BME fejlesztői olyan mobilalkalmazást is létrehoztak, amely a szenzor nélküli járműveket is ellátja a környezetük közlekedési információival – például a sávok elhelyezkedésével, a környező járművek mozgásával és a tereptárgyak pozíciójával.

„A projekt egyik kiemelt jelentősége, hogy létrehozta az okos utak új generációját, és rámutatott arra, milyen lehetőségeket kínálnak ezek az összekapcsolt és automatizált járművek fejlesztésében és tesztelésében. Mindezt valós környezetben, partnereinkkel végrehajtott demonstrációkkal is igazoltuk” – hangsúlyozta Dr. Rövid András, a projekt szakmai vezetője, a BME Automated Drive kutatója.

Felhőalapú irányítás és kevert valóságú tesztelés

A BME a TU Wien, a STARD és a Virtual Vehicle szakembereivel közösen dolgozott ki felhőalapú járműirányítási és trajektóriatervezési megoldásokat, amelyek akár 90 km/h sebességig is lehetővé teszik a járművek központi rendszerből való irányítását és teleoperációját.

A projekt további újdonsága a kevert valóság alapú tesztelés, mint szolgáltatás: ez a megközelítés lehetővé teszi, hogy a valós tesztkörnyezetet virtuális objektumokkal egészítsék ki, melyekre a járművek valóságként reagálnak. A TU Graz közreműködésével a kutatók azt is megvalósították, hogy a szimulációs környezeteket valós forgalmi adatokkal töltsék fel valós időben, így a fejlesztések még hitelesebb környezetben tesztelhetők.

Széleskörű ipari együttműködés

A projekt magyar partnerei között a Robert Bosch Kft., a Magyar Közút Nonprofit Zrt., a Budapest Közút Zrt., a Magyar Telekom Nyrt. és a Bimfra Kft. szerepeltek. Az osztrák oldalról a TU Graz, a TU Wien, a Joanneum Research, a Tom Robotics, a STARD és a Virtual Vehicle vettek részt a fejlesztésben.

A Magyar Közút a szenzorinfrastruktúra kiépítését végezte az M1–M7 autópálya szakaszán, a Bosch a követelményrendszer kidolgozását, az M1-M7 okosút drónalapú validációját, valamint a magasabb szintű vezetéstámogató funkciók központi rendszerbe történő integrálását végezte el.  Magyar Telekom az 5G V2X kommunikációs infrastruktúra fejlesztését koordinálta. A Budapest Közút és a Bimfra a nagyfelbontású térképezési és 3D modellezési feladatokat végezték el.

Együttműködés az autonóm közlekedés jövőjéért

A záróeseményen a résztvevők egybehangzóan hangsúlyozták: a projekt nemcsak technológiai újításokat hozott, hanem megalapozta a jövő közúti infrastruktúrájának és az összekapcsolt autonóm közlekedés integrált fejlesztési modelljét is.

Az EUREKA Central System projekt megmutatta, hogy a nemzetközi, ipar–akadémia együttműködésen alapuló fejlesztések képesek valós, működő megoldásokat nyújtani az intelligens közlekedés kihívásaira – ezzel új fejezetet nyitva az automatizált járművek kutatásában.

Intelligens közlekedés: magyar fejlesztések a nemzetközi élvonalban

,

Okos infrastruktúra és autonóm mobilitás a hazai kutatások fókuszában

Budapest, 2025. szeptember 23. – A magyar autóipari és közlekedéstechnológiai fejlesztések stabil helyet biztosítanak Magyarország számára az intelligens mobilitási kutatások nemzetközi élvonalában. Emellett alapvetően hozzájárulnak a hazai mérnökképzés magas színvonalának fenntartásához – hangzott el a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Gépjárműtechnológia Tanszékének a Magyar Közút Nonprofit Zrt-vel együttműködésben megtartott sajtótájékoztatóján.

Az eseményen részt vevő szakemberek bemutatták azokat a BME által végzett fejlesztéseket, amelyek a hamarosan záruló Autonóm Rendszerek Nemzeti Laboratórium projekt keretében valósultak meg, több esetben nemzetközi iparági és tudományos érdeklődést is generálva. Ezek egyik kiemelkedő eleme az M1–M7 autópálya közös szakaszán, a Magyar Közúttal együttműködésben létrehozott digitális rendszer, amely amellett, hogy világviszonylatban is kiemelkedő fejlesztés, egyben egyedülálló tesztkörnyezet is az autóipari fejlesztők számára.

Nagy Bálint, az Építési és Közlekedési Minisztérium államtitkára a rendezvényen elmondta:

„Jelentős lépésnek tartom a hazai közlekedéskutatásban ezt a projektet, hiszen a BME Gépjárműtechnológia Tanszéke és a Magyar Közút Nonprofit Zrt. évek óta tartó együttműködése a világ legintelligensebb útszakaszát eredményezte. Az ilyen tevékenységek amellett, hogy hasznosak a hazai gazdaság számára, jelentősen támogatják a mérnökképzés és -utánpótlás folyamatait is. Az ehhez hasonló magas színvonalú kutatásoknak és nemzetközi együttműködéseknek köszönhető, hogy jövőre Magyarország lehet a házigazdája a Transport Research Arena 2026 rendezvénynek, ami Európa egyik legjelentősebb K+F konferenciája.”

Nagy Bálint

Dr. Charaf Hassan, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektora szintén kiemelte, hogy a projekt nem csak a közlekedés jövőjét formálja, hanem a mérnökképzést is.

„Hallgatóink a legmodernebb infrastruktúrán tanulhatják meg a valós idejű adatelemzés, a mesterséges intelligencia és az autonóm járműtechnológiák gyakorlati alkalmazását. Ez a tudás biztosítja, hogy Magyarország továbbra is a mobilitási innováció élvonalában maradjon.”

Dr. Charaf Hassan

Dr. Szalay Zsolt, a BME Gépjárműtechnológia Tanszék tanszékvezető docense részletezte a jelenleg is zajló főbb fejlesztési projekteket, amelyek között egyebek mellett megtalálható a szélvédőn megjelenített kijelzők új generációja, különféle forgalomszabályozási rendszerek, csúszás közben is kontrollált önvezető funkció kifejlesztése csakúgy, mint különféle forgalomszabályozási rendszerek és teleoperációs módszerek kidolgozása, valamint a mesterséges intelligencia felhasználása a mobilitás legkülönfélébb területein. Dr. Szalay Zsolt beszéde végén kiemelte:

„Meggyőződésem, hogy a közlekedés biztonságát és hatékonyságát a jövőben az intelligens járművek és az intelligens infrastruktúra együttműködése garantálja. A budaörsi autópályaszakasz fontos lépés e lehetőség megteremtésében, és megmutatja, hogyan készíthetjük elő az utat az ilyen rendszerek valós forgalmi alkalmazásához.

Dr. Szalay Zsolt

Szilvai József Attila, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. vezérigazgatója szintén az okosautópálya-fejlesztés jelentőségét hangsúlyozta:

„A BME és a Magyar Közút munkatársai elsőként dolgoztak ki olyan gyakorlati megoldást, amellyel megteremtették az alapjait a digitális közútkezelésnek. A kutatásban részt vevőknek köszönhetően a világ intelligens közútkezeléssel foglalkozó szakemberei most hazánkra figyelnek, mivel a fejlesztéssel az önvezető és a hálózatba kapcsolt közlekedés is profitál, az utak biztonságosabbá, az utazások kiszámíthatóbbá válnak mindenki számára.”

Szilvai József Attila

Az M1-M7 okosautópálya-szakasz:

Az Eureka Central System projekt keretében, a Magyar Közút és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) együttműködésében megvalósuló fejlesztés részeként a Magyar Közút munkatársai az M1-M7 autópálya mintegy 800 méternyi budaörsi szakaszán 39 különböző szenzort helyeztek el, amelyek valós időben figyelik a járművek mozgását a kijelölt útszakasz mindkét oldalán, az így keletkezett információkat pedig folyamatosan továbbítják a cég adatközpontjában elhelyezett szuperszámítógépbe.

A BME Gépjárműtechológia Tanszékének munkatársai elvégezték a kihelyezett műszerek (radarok, lézeralapú távérzékelők /LIDAR/, hőkamerák, és különböző látószögű optikai kamerák) kalibrálását, valamint kidolgozták és betanították azokat a mesterségesintelligencia-alapú modelleket, mely tevékenységek eredményeként mára a rendszer képessé vált előállítani a kijelölt útszakasz teljes digitális leképezését.

Ebben a „digitális iker” néven futó rendszerben valós időben jelenik meg az autópálya összes tereptárgya, valamint az ott közlekedő valamennyi jármű is. Ez a digitális iker alkalmas arra, hogy olyan információkkal is ellássa a közlekedésben résztvevőket, amelyeket az adott járművek saját szenzorok hiányában, vagy elhelyezkedésük miatt képtelenek szolgáltatni, ugyanakkor ideális lehetőséget teremt a vezetőtámogató vagy önvezető rendszerek tesztelésére is.

Mobilapplikáció demó verzió

Karlsruhei workshopon erősítette nemzetközi kapcsolatait a Gépjárműtechnológia Tanszék

,

Augusztus elején dr. Szalay Zsolt tanszékvezető, dr. Török Árpád a Biztonságtechnológia Kutatócsoport vezetője, valamint dr. Pethő Zsombor tudományos munkatárs és Kazár Tamás doktorandusz szakmai látogatáson vettek részt Karlsruhéban.

A Karlsruhei Technológiai Intézet (Institut für Technik der Informationsverarbeitung – KIT ITIV) és az FZI Forschungszentrum Informatik által szervezett közös workshop kiváló lehetőséget biztosított a kutatási eredmények megosztására, a szakmai tapasztalatcserére és a meglévő együttműködések elmélyítésére.

A rendezvény barátságos, inspiráló légkörben zajlott, ahol a felek nemcsak aktuális projektjeikről egyeztettek, hanem új közös kutatási irányokat is felvázoltak. A találkozó erősítette a két intézmény közötti kapcsolatot, és hozzájárult ahhoz, hogy a jövőben még több közös innovációs kezdeményezés és nemzetközi projekt valósulhasson meg.

Világelső a magyar okosútszakasz – ezt is megerősítette a BME kínai tanulmányútja

,

Kína legfejlettebb intelligens közlekedési rendszereit vizsgálta meg a BME Gépjárműtechnológia Tanszékének három kutatója, és egyértelmű tapasztalatot hoztak haza: az M1-M7 autópályán működő digitális iker technológia pontosságban és időbeli késleltetésben is meghaladja a Kínában látott rendszereket. A BME által kifejlesztett megoldás a világ jelenlegi legfejlettebb okosútszakaszát valósította meg.

„Világ legokosabb autópályaszakasza” – Kínában is elismerték a magyar fejlesztés egyedülállóságát

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépjárműtechnológia Tanszékének három kutatója – Dr. Szalay Zsolt tanszékvezető, Dr. Rövid András és Vincze Zsolt – 2025. júliusában átfogó tanulmányutat tett Kínában és Hongkongban. A látogatás célja az volt, hogy első kézből ismerjék meg a kínai intelligens közlekedési infrastruktúra fejlesztéseit, valamint elmélyítsék a City University of Hong Kong és a BME közötti együttműködést.

A látogatás egyik legfontosabb tanulsága, hogy – bár kínai okosutak kiterjedése jelentősen nagyobb a mi demonstrációs szakaszunknál – a magyar M1-M7 okosútszakaszon megvalósított digitális iker alapú rendszer fejlettsége – különösen pontosság és késleltetés tekintetében – felülmúlta még a Kínában látott technológiákat is. A kínai szakértők elismerően nyilatkoztak, és több helyszínen is kijelentették: a céljuk az, hogy elérjék azt a technológiai szintet, amelyet Magyarország már megvalósított.

Ez a visszajelzés megerősíti: a BME által fejlesztett M1-M7 szakasz nemcsak európai, hanem globális viszonylatban is a legfejlettebb intelligens közúti rendszer. Joggal nevezhetjük így: a világ legokosabb autópályaszakasza.

Hongkong: teleoperációs áttörés és nemzetközi innovációs programok

A City University of Hong Kong meghívására érkezett delegáció megerősítette a meglévő kutatási együttműködést. Az ottani teleoperációs rendszerhez a BME által fejlesztett technológiát használják, mely esetében sikerült most a válaszidőt lokális szerverrel 10 milliszekundum alá csökkenteni – ez világviszonylatban is rendkívül alacsony késleltetés. Az M1-M7 okosút fejlesztési tapasztalatai is nagy figyelmet kaptak, és két új közös projektötlet is körvonalazódott.

A CityU vezetői – köztük az innovációért és vállalkozásfejlesztésért felelős alelnök, Michael Yang professzor és Johnny Ho professzor – bemutatták a HKtech300 programot, amely a kutatásalapú technológiai start-upokat támogatja indulásként 40 millió forint értékű befektetéssel. A programba külföldi partnereket is várnak, és a BME bevonása is napirenden van – akár közösen benyújtott szabadalmak formájában.

BYD, Tsinghua, CICV – Kína technológiai csomópontjai

A BYD shenzheni központjában Luo Zhongliang alelnök és a magyarországi gyár leendő igazgatója megerősítették, hogy a budapesti K+F bázisra MSc és PhD hallgatókat keresnek, és nyitottak egy, a BME által felvázolt közös együttműködési program elindítására is.

A pekingi National Intelligent Connected Vehicle Innovation Center (CICV) szakértői elismeréssel fogadták az M1-M7 szakaszon megvalósított technológiai megoldásokat, kijelentve: céljuk ezek elérése. A Tsinghua Egyetemen Dr. Szalay Zsolt előadását követően különösen nagy érdeklődés övezte a digitális iker és az autonóm driftelés témakörét – a kínai professzorok szerint e téren is egyedülálló a magyar megközelítés.

Valós forgalmi tesztek és mesterséges intelligencia – tapasztalatok több kínai városból

A BME kutatói Pekingben és Suzhou-ban olyan fejlesztéseket láttak, ahol önvezető járművek már valós közúti forgalomban közlekednek – többek között buszok és shuttle járművek, amelyek hol saját szenzoraikra, hol pedig az intelligens infrastruktúra információira támaszkodtak. Suzhou-ban a látott digitális ikermodell volt a legfejlettebb a kínai példák közül – azonban még ezt is meghaladja a magyar M1-M7 rendszere.

Chongqing és Seres Automotive: jövőformáló mérnökképzés és autonóm luxusjárművek

A Chongqing University laboratóriumaiban a földi, légi és vízi járműautomatizálás élvonalát, míg a Seres Automotive gyárában a Huawei technológiáival felszerelt AITO luxusautók gyártását mutatták be. Az M9 csúcsmodellel tették meg a gyárkapu és a repülőtér közti huszonöt perces autonóm utat, mely során két váratlan közlekedési helyzettel is sikeresen megbirkózott a rendszer.

Nemzetközi tapasztalat, hazai siker – a BME rendszere referenciává vált

A kínai tanulmányút egyértelmű visszajelzése: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen kifejlesztett digitális iker alapú rendszer nemcsak helytállt a világ legfejlettebb okosút megoldásaival szemben, hanem azokat meg is haladta. Az M1-M7 szakasz fejlesztése nemzetközi referenciává vált – és joggal viselheti a címet: a világ legokosabb autópályaszakasza.

Az elindított és tervezett együttműködések, valamint a magyar megoldások nemzetközi elismerése hozzájárulhat ahhoz, hogy hazánk a jövő mobilitásának egyik meghatározó szereplőjévé váljon.

Jövőbe látó kérdések – Dr. Szalay Zsolt előadása a BME Gyerekegyetemen

,

2025 nyarán ismét megrendezésre került a BME Gyerekegyetem, amely idén is izgalmas előadásokkal és programokkal várta a 8–14 éves korosztály érdeklődő tagjait. A résztvevők egyik legnépszerűbb eseménye Dr. Szalay Zsolt előadása volt, aki a BME Gépjárműtechnológia Tanszékének vezetőjeként, valamint a BME Automated Drive kutatócsoport vezetőjeként tartott interaktív, látványos prezentációt az önvezető járművek fejlődéséről és jövőjéről.

A fiatal közönség figyelme az első perctől kezdve érezhető volt: a technológiai újdonságokat bemutató képek, animációk és példák valódi kíváncsiságot váltottak ki a hallgatóságból. Az előadás végén a gyerekek körbeállták az előadót, és egymás után tették fel kérdéseiket – sokan közülük meglepően érett gondolatokat fogalmaztak meg a közlekedés jövőjéről, a mesterséges intelligenciáról vagy éppen az önvezető rendszerek megbízhatóságáról.

„Számomra ez minden évben igazi feltöltődés. Jó látni, hogy mennyi tehetség és nyitottság van ebben a korosztályban. Ezek az élmények mindig megerősítenek abban, hogy érdemes időt és figyelmet fordítani a legfiatalabb generációkra” – mondta Dr. Szalay Zsolt.

Az előadás nem először szerepelt a Gyerekegyetem programjában – Szalay Zsolt évek óta résztvevője az eseménynek, és elkötelezett híve annak, hogy a műszaki tudományokat már gyerekkorban közelebb hozzuk a fiatalokhoz. A visszajelzések alapján idén is sokan tértek haza új gondolatokkal, inspirációval – és talán a későbbi műegyetemi évek első benyomásaival.

Reméljük, hogy a résztvevők közül sokan a jövőben egyetemi hallgatóként térnek vissza a BME falai közé – akár éppen a Gépjárműtechnológia Tanszék hallgatójaként.

Nemzetközi workshopon mutatták be digitális iker alapú biztonsági kutatásaikat kollégáink Nápolyban

,

A BME Gépjárműtechnológia Tanszékéhez tartozó Automated Drive kutatócsoport járműbiztonsági és -kiberbiztonsági munkacsoportja is aktívan hozzájárult az első alkalommal megrendezett International Workshop on Digital Twins for Dependability, Resilience and Security (DT4DRS) szakmai programjához. Az esemény a rangos IEEE/IFIP DSN 2025 konferencia keretében zajlott az olaszországi Nápolyban.

A workshop középpontjában a digitális iker technológia megbízhatósági, ellenállóképességi és kiberbiztonsági alkalmazásai álltak – többek között járműrendszerekben. A tanszék munkatársai több előadás keretében mutatták be, hogyan támogatják ezek az eszközök a jövő biztonságosabb és ellenállóbb mobilitási rendszereit.

Gratulálunk előadó kollégáinknak – Kazár Tamás Márton, Nagy Roland, Nagy Emil és Pethő Zsombor – a kiváló szakmai szerepléshez!

Külön öröm számunkra, hogy a szervezők között üdvözölhettük Andrea Marchettát, a Nápolyi Federico II Egyetem doktoranduszát, aki korábban több hónapot töltött Budapesten, és kutatásait tanszékünkön folytatta. A workshopot Marchetta és kollégája, Marcello Cinque vezették nagy szakmai odaadással.

A részvétel nemcsak a kutatási eredményeink bemutatására adott lehetőséget, hanem tovább erősítette a BME és a nemzetközi akadémiai közösség közötti együttműködést is.

„Az iparban is igaz: az elvégzett munka sosem vész kárba”

, ,

A Safety First! verseny idei döntőjének egyik zsűritagja Simányi Péter, a Jaguar Land Rover vezető projektmérnöke volt. Véleménye szerint a diákok idén is magas színvonalon teljesítettek – nemcsak technikailag, hanem hozzáállásban is. Tapasztalatairól, a verseny valódi ipari értékéről és a sikeres mérnöki pályához vezető útról kérdeztük.

– Milyen benyomásokkal távozott az idei döntőről? Volt, ami különösen megfogta?

Már a tavalyi versenykiírásban is meglepően érett ötleteket láttunk, és ez idén is így volt – számomra ez különösen örvendetes. Egyrészt azt mutatja, hogy az egyetem kapcsolódó képzései és oktatói kiváló munkát végeznek, másrészt azt is, hogy a diákok követik az iparági fejleményeket, sőt, alakítani is szeretnék azokat. Ez a vágy – hogy részt vegyenek a jövő formálásában – szerintem kulcsfontosságú a sikerhez.

Engem azok a projektek fogtak meg leginkább, amelyek egy meglévő problémára már létező megoldást vettek alapul, és ezt a versenyzők saját elképzeléseik szerint újragondolták, majd validálták is. Ez a gondolkodásmód rendkívül fontos: az ipar hétköznapjai ugyanis ritkán szólnak arról, hogy „újra feltaláljuk a kereket”. Ehelyett meglévő megoldásokat vizsgálunk felül, adaptálunk, hogy autóink egyre jobbak és biztonságosabbak legyenek. Így nap mint nap újítunk egy keveset – és szerencsére néha kijut egy valódi heuréka-pillanat is.

– Milyen értéket képvisel a verseny az ipar szemszögéből nézve?

A mérnöki munka – különösen az autóiparban – három alappillérre támaszkodik: problémamegoldásra, csapatmunkára és prezentációra. Egy mérnöknek gyakran olyan problémát kell megoldania, amiről reggel még azt sem tudta, hogy létezik. Ez a szakmai felkészültség alapkövetelmény, különösen olyan területeken, mint a Functional Safety, ahol szó szerint életek múlnak rajta.

Emellett azonban ott vannak a soft skillek is: együtt kell működnünk más csapatokkal, stakeholder-ekkel, meg kell tanulni kommunikálni, kompromisszumokat kötni, meghallgatni és elfogadni mások véleményét. És végül mindezt át kell tudni adni döntéshozóknak, akiknek gyakran csak 30 percük van egy probléma megértésére és az arról szóló döntés meghozatalára. A Safety First! pontosan ezeknek a képességeknek a biztonságos, támogató környezetben való elsajátítását teszi lehetővé a hallgatók számára.

– Mennyire sikerül valódi ipari kihívásokat behozni a versenybe?

Nagyon is! A hallgatók jól azonosítják azokat a problémákat, amelyek az iparági szereplőket is foglalkoztatják – természetesen más szinten, hiszen eltérnek az erőforrásaik és a tapasztalataik. De a helyes problémafelvetés mögött ott van az ő felismerésük is, még ha az oktatók iránymutatása is segíti őket.

Több alkalommal meglepődtek a zsűritagok is – tavaly is, idén is –, amikor egy-egy csapat olyan problémát modellezett és dolgozott ki rá megoldást, amelyen jelenleg is dolgoznak a legnagyobb autóipari konszernek. Az pedig különösen pozitív, hogy voltak hallgatók, akik tudatosan olyan területet választottak, ami távolabb áll tőlük – hogy bővítsék a látókörüket. Ez rendkívül értékes attitűd, amit mindenképp támogatni kell.

– Volt olyan csapat vagy hallgató, akit érdemes lenne hosszabb távon is figyelni?

Igen – sőt, az idei győztes csapat, a secUred két tagja már most is közvetlen kollégám, hosszabb-rövidebb ideje. Úgy tudom, a tavalyi harmadik helyezett csapat, a vADAS egyik tagja is a JLR-nél dolgozik már. Ez is azt mutatja, hogy ez a verseny kiváló ugródeszka: a csapatokat nemcsak zsűriként, hanem jövőbeli munkatársakként is figyeljük. A lehetőség mindenki számára adott.

Nem kell egyetemistaként a Holdra szállást levezényelni – „csak” kitartás, elhivatottság és önmenedzsment kell hozzá. A szakmai tudást – ahogy az eddigi tapasztalatok alapján látom – az Egyetemtől megkapják.

– Mit tanácsol azoknak, akik jövőre indulnának a versenyen?

Jöjjenek bátran, mutassák meg magukat, szerezzenek tapasztalatot! Minden alkalommal elmondtam a döntő után a résztvevőknek: büszkék lehetnek magukra. Az, hogy valaki időt szán erre, tanul, fejlődik – sokszor olyan készségekben is, amikről talán nem is gondolta volna –, mindig megtérül.

Én korábban profi sportoló voltam, ott sokszor elhangzott: „az elvégzett munka sosem vész kárba”. Ez az iparban ugyanúgy igaz. Ezek a fiatalok a szabadidejük egy részét tették bele a projektbe – ötleteltek, együttműködtek, elakadtak, túljutottak rajta, és beletették az úgynevezett „extra mile”-t. Ez az az attitűd, ami messzire visz, akár a munkában, akár az életben.

A prezentációs készség pedig különösen fontos. Érződik, ha valaki gyakornokként már látott profi kollégákat előadni. Azt tanácsolom: előre gondolják át, mit akarnak megmutatni, és mit elmondani. Ezt jól külön kell választani – a túlzsúfolt slide-ok elvonják a figyelmet a lényegtől. Én a 7:1 elvet vallom: egy képhez legfeljebb hét szó legyen a dián. Ez a mennyiségű információ befogadható marad – a többit pedig mondják el ők maguk.

– Mit jelent Önnek személyesen, hogy zsűritagként részt vehet ebben az egyetemi-ipari együttműködésben?

Rendkívül jó élmény volt részt venni a versenyben, azt gondolom, hogy ez az együttműködés modellértékű, mert mindkét fél érdekeit messzemenően szolgálja. Az egyetemi képzés akkor igazán jó, ha a való életre készíti fel a hallgatókat, az iparnak pedig elemi érdeke, hogy ebben segítse az egyetemet, hiszen végső soron a ma hallgatóiból lesznek a jövő mérnökei, akik az iparban fognak dolgozni. A zsűritagokkal való összhang egészen elképesztő volt, nagyon jól megértettük egymást, és rendkívül jól tudtunk együtt dolgozni. Nagyon köszönöm a lehetőséget újfent, hogy részt vehettem ebben a nívós versenyben!

Ipari szemmel, egyetemi pályákon – Zsűritagok a Safety First! versenyről

, ,

A Safety First! verseny döntőjében minden évben különleges találkozásokra kerül sor: fiatal mérnökjelöltek prezentálják ötleteiket, projektjeiket olyan szakértőknek, akik nap mint nap a jövő autóiparán dolgoznak. Idén is több ipari partnerünk fogadta el a meghívást a zsűribe – köztük Jenei Réka, a Robert Bosch Kft. kiberbiztonsági szakértője, aki immár második alkalommal vett részt a versenyen.

Kétrészes sorozatunk első cikkében az ő benyomásait, tapasztalatait olvashatjuk a döntőről és a fiatalokban rejlő potenciálról.

Friss ötletek, valós kihívásokra

„Az idei verseny, csakúgy mint a tavalyi, magas színvonalat képviselt mind a szervezés, mind a bemutatott munkák tekintetében” – kezdte Réka. Különösen örömtelinek tartotta, hogy az idei mezőnyben több olyan projekt is szerepelt, amely kifejezetten a kiberbiztonság területére kínált innovatív megoldásokat – számára ez szakterületként is személyes fontosságú.

A döntőben látott témák és megközelítések jól tükrözték az autóipar aktuális helyzetét: „A bemutatott munkák nagyon jól reflektáltak az ipar jelenlegi problémáira, hiányosságaira, és több esetben fejlődési vagy optimalizálási lehetőségeket is bemutattak.”

Nemcsak verseny, hanem valódi tanulási helyzet

A verseny értékét ipari szempontból is sokrétűnek látja. A résztvevőknek aktív kutatómunkára, szabványok és technikai peremfeltételek ismeretére van szükségük, emellett képesnek kell lenniük arra, hogy ötleteiket világosan, meggyőzően mutassák be. Ez a prezentációs helyzet sokban hasonlít a vállalati befektetői tárgyalások dinamikájához – így a verseny egyfajta életszerű tréninget is jelent a hallgatók számára.

„A verseny több területen is kínál fejlődést, amit a hallgatók akár a mindennapi munkájuk során is alkalmazhatnak” – hangsúlyozza Réka.

Figyelemre méltó elköteleződés

Kíváncsiak voltunk arra is, akadt-e olyan hallgató, akivel akár munkatársként is szívesen együtt dolgozna a jövőben, illetve olyan projekt, amely különösen inspirálónak tűnt számára. Válasza így hangzott: „Véleményem szerint már önmagában az is figyelemre méltó, ha valaki jelentkezik egy ilyen versenyre. Ez ugyanis nem része a kötelező tananyagnak, hanem egy olyan önként vállalt plusz kihívás, amely időt, energiát és elköteleződést igényel a pályázó részéről.”
A döntőbe bejutott pályaművek mögött valódi szándék, érdeklődés és munka áll – ez Réka szerint már önmagában is kiemeli a versenyzőket. „Bármelyikükkel szívesen dolgoznék együtt a jövőben.”

Hasznos tanács a következő év versenyzőinek

A jövő évi indulóknak azt tanácsolja, hogy ne féljenek jelentkezni, mert minden projekt értéket hordoz. Ugyanakkor kiemelte, hogy a dokumentáció és a prezentáció megjelenése is fontos: „Zsűriként ezekre a szempontokra is figyelünk, hiszen egy projektnek nemcsak a tartalma, hanem az előadásmódja is meggyőző kell legyen.”

Híd az ipar és az egyetem között

A zsűrizés Réka számára nemcsak szakmai feladat volt, hanem valódi inspiráció is: „Számomra nagy megtiszteltetés, hogy idén is a szakmai zsűri tagja lehettem. Ez a lehetőség alkalmat adott arra, hogy találkozzak a jövő tehetséges mérnökeivel, és betekintést nyerhessek új, innovatív irányokba mind a safety, mind a security területén.”

Az ipari szereplők részvétele Réka szerint kulcsszerepet játszik abban, hogy a felsőoktatás még jobban reflektálhasson a valós piaci kihívásokra: „Az ilyen jellegű együttműködések egyfajta hidat teremtenek az ipar és az oktatás között – ahol mindannyian tanulhatunk a másiktól.”