Elektromos és hibrid járművek szakképzési oklevele

A Gépjárműtechnológia Tanszék részvételével megvalósuló projekt keretében fejlesztésre kerül a Jordán oktatási kapacitás az elektromos és hibrid járművek területén. A projekt hozzájárul a vállalatok és a felsőoktatási intézmények közötti szorosabb együttműködés kialakításához azáltal, hogy a mérnököket a piaci igényeknek megfelelő készségekkel ruházza fel. Ez magában foglalja a szakmérnökök képzését, akik az elektromos járművek szervizelésén és karbantartásán dolgozhatnak különböző vállalatoknál. A projekt hozzájárul a szakképzési központok képzett oktatókkal való feltöltéséhez, hogy a piaci igényeknek megfelelőlően képesített technikusokat biztosíthassanak.

A vállalatok aktívan részt vesznek az oktatási tartalom tervezésében, hogy erős kapcsolatrendszert építsenek ki az elektromobilitás területén. Emellett a projekt során új tanulási módszerek és pedagógiai megközelítések kerülnek alkalmazásra a fiatalabb generációk érdeklődésének felkeltése céljából.

A projekt időtartama

2021 Január 15 – 2024 Január 14.

A projekt finanszírozása

Ez a projekt az Európai Bizottság támogatásával valósult meg. Ez a kiadvány kizárólag a szerző nézeteit tükrözi, és a Bizottság nem tehető felelőssé a benne foglalt információk bármilyen felhasználásáért.

618509-EPP-1-2020-1-JO-EPPKA2-CBHE-JP

További információkért és a partnerek listájának megtekintéséhez látogason el az ISEA honlapjára.

Kontaktszemély:
Dr. Zöldy Máté ()

A BME-n történő együttműködés keretében az Atomfizika Tanszékkel sikeresen nyomtattunk optikai rácsokat fémből, amelyek autóipari alkalmazásban kerülhetnek felhasználásra a jövőben. A kutatás során több lépésében sikerült levékonyítani nyomtatott falakat, amelyekre az optikai tulajdonságok javíthatóak. A rácsfalak dőlése minden nyomtatásnál egyedi igényekre szabott, így az additív technológia alkalmazás különösen előnyös.

A ZalaZONE K+I tevékenységeihez kötődő eredményeket bemutató első konferenciát 2022. március 31-én rendezték a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen. A konferencián a kutatók 4 különböző szekcióban mutatták be eredményeiket. A tesztpályához kapcsolódó kutatási eredmények sokszínűségét jól szemlélteti a különböző témájú előadások sokasága. A prezentációk a különböző érzékelőrendszerek kutatásától kezdve, a fejlett GNSS rendszereken át, az olyan komplex mérnöki feladatokig terjedtek ki, mint egy egyedi programozási képpel rendelkező közlekedési lámparendszer megvalósítása.

A konferencián megjelent előadásokból konferenciakiadvány is készült, honlapunkon keresztül ingyenesen elérhető az alábbi linken: Konferenciakiadvány

Az előadott publikációk a Műegyetemi Digitális Archívumban saját DOI számmal, egyesével is megjelentek. Az archívum konferenciához tartozó oldala az alábbi linken érhető el: Conference on BME ZalaZONE 2022

Az elmúlt évtized túlzott optimizmusa után szembe kell néznünk azzal, hogy az önvezető autózáshoz nemcsak technikai, de jogi, társadalmi, pszichológiai és filozófiai kérdések megoldása is kell. A drónok szerepéről, az idénymunkásokról és az isztambuli közlekedésről Szalay Zsolt professzorral, a Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Gépjárműtechnológia Tanszékének vezetőjével készített interjút az Index.hu.

A cikk itt olvasható.

A fém 3D-s nyomtatás technológia a rohamos fejlődésének köszönhetően az alkatrészgyártásban is megjelent. A felhasználás egyik fő területe az egyedi igényekre szabott alkatrészek gyártása, ahol kisebb darabszám igényű, komplex alkatrész geometriák készíthetőek rövidebb átfutási idővel. Ebből adódóan a BME Formula Racing Team (FRT) csapat Formula Student versenyjárműve esetében is felmerült az igény fémes alkatrészek fejlesztésénél a korszerűbb, megoldások alkalmazására.

Az BME FRT csapat és a tanszék Lézeres és additív technológiák kutató csoportjának együttműködése során a fém additív gyártás alkalmazhatóságával kapcsolatban kidolgozásra került egy olyan módszertan, amely az alkatrészek kiválasztásától, a generatív tervezéssel történő megtervezésén és a fém 3D-s nyomtatási folyamat lépéseinek kialakításán keresztül az alkatrész célirányos tesztelésig lehetővé teszi a jövőben számunkra is a fémes alkatrészek korszerűbb fejlesztését.

A kutatás további eredményeként a versenyjármű futómű felfüggesztésben lévő 4 himba alkatrészén alkalmaztuk az új módszertant és ennek eredményeképpen egy a követelményeknek jobban megfelelő és a csapat számára versenyelőnyt biztosító alkatrész kifejlesztése történt meg, amelynek a dinamikus tesztelése a ZalaZone tesztpályán valósult meg. A felfüggesztésben található himbák alkatrészenként 40 %-kal kisebb tömeggel, 3-szor nagyobb merevséggel és terhelhetőséggel, rövidebb idő alatt kerültek kifejlesztésre. A kidolgozott módszertan a továbbiakban más alkatrészeknél is használható tovább növelve a versenyképességet